Vendel

Elhunyt Bitskey Tibor

2015.02.02. 10:16

Programkereső

A nemzet színészét február 2-án, életének 86. évében érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Bitskey Tibor nevéhez számos emlékezetes színházi és filmes alakítás fűződik, emellett szinkronszínészként is dolgozott.

Bitskey Tibor
Bitskey Tibor

Bitskey Tibor Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas színész, érdemes művész 1929. szeptember 20-án Rákoskeresztúron született. Érettségi után a Britannia (a későbbi Béke) Szállóban kezdett el dolgozni. Ott versmondóként vett részt a "dolgozó népnek" szervezett kultúrmunkában és a rendezvényeken részt vevő színészek bíztatására jelentkezett a színiakadémia első esti tagozatára, a nappalit ugyanis a munka miatt nem vállalhatta. Másodévesen szerződtette ösztöndíjasnak a Vígszínház (akkor Néphadsereg Színháza). Egy sikeres beugrás után kapta meg a Trisztán címszerepét, amely óriási szakmai és közönségsikert hozott számára. Diplomázásának évében, 1953-ban forgatta Bán Frigyes rendezővel a Rákóczi hadnagyát, amelynek címszerepében - Bornemissza János kuruc hadnagyot alakította - kirobbanó sikert aratott és országosan ismert színésszé vált. 1959-ben követte mentorát, Gellért Endrét a Nemzeti Színházba. Gellért halála után nem találta a helyét, így 1964-ben visszament a Vígszínházba, ahol tíz évet töltött el. Voltak, akik operaénekest akartak belőle csinálni, hiszen hangja két és fél oktávos volt, de nem akarta feladni a színészi pályát. Várkonyi Zoltán, a Vígszínház vezetője filmjeiben is foglalkoztatta: a vonzó megjelenésű, szép orgánumú művész hősszerepeket játszhatott A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban és az Egri csillagokban. Romantikus alkat lévén nem esett nehezére a lánglelkű hősök megformálása; azokban az években zsákszámra kapta a leveleket női rajongóitól.

Miután Várkonyival nézeteltérése támadt és kevesebb szerepet kapott a színházban, önálló estjével járta az országot. 1974-ben a Thália Színházhoz szerződött; a később Arizona, illetve Művész Színház néven dolgozó társulat 1996-ban szűnt meg. Ezután a protestáns egyházak támogatásával létrejött Evangélium Színház előadásaiban játszott, majd a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. Fellépett versmondóként és szinkronizált is. Az Egri Csillagok hangoskönyv változatát az ő hangjával hallgathatjuk.

Bitskey Tibor és Ruttkai Éva az Egy pikkoló világos című filmben
Bitskey Tibor és Ruttkai Éva az Egy pikkoló világos című filmben

A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt 2014 szeptemberében választották meg a nemzet színészének. Megválasztásakor kedves szerepeit felidézve kiemelte: A tanítónő című darabban az öreg Főurat játszotta Szolnokon, az előadásnak nagy sikere volt, televíziós felvétel is készült róla. Visszaemlékezett arra is, hogy a több mint tíz évig működő Evangélium Színház vezető színésze volt, évenként két bemutatót tartottak. "Az István király életem egyik legnagyobb szerepe" - idézte fel Sík Sándor művét. Kedvenc alakításai között említette Trisztánt és Cyranót. "Annyira szerettem őket, hogy a mai napig, ötven év elteltével is tudok részleteket mondani a darabból" - mondta. Amit élvezettel tanul az ember, azt nehezen felejti el - vélekedett. Filmjei közül a három, Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmre, A kőszívű ember fiai (1964), az Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) című alkotásra emlékezett szívesen. Mint mondta, a Rákóczi hadnagya (1953) című filmet hatvan ország vette meg, ami rekordnak számított a filmművészetben. Hozzátette: negyven évvel később elment egy vetítésre, amelyen még mindig zsúfolt ház előtt adták a filmet.

A 85 éves művész 2014 szeptemberében arra is rámutatott: az ő korában az a legborzalmasabb, hogy meghalt majdnem minden általa szeretett ember, a társai, a teniszpartnerei. Mint mondta, pályatársa, Bessenyei Ferenc is nagyon hiányzik neki. Felidézte, hogy amikor együtt játszottak, mindig azt mondta: "Tudod, mi a hosszú élet titka, Tibike? Nem szabad megöregedni!"