Jolán

11 éve nincs köztünk Bubik István

2015.11.28. 13:36

Programkereső

Bubik István Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész 2004-ben ezen a napon, november 28-án hunyt el tragikus autóbalesetben. Összeállításunkban rá emlékezünk.

Bubik István 1958. május 19-én született Ceglédbercelen. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színház társulatában kezdte pályafutását, majd 1993-ban (rövid londoni kitérő után) a Művész (későbbi Thália) Színházhoz szegődött. 1998-tól az Új Színház társulatának tagja. Munkásságát Jászai Mari díjjal ismerték el, emellett megkapta a Rajz János-díjat, a Farkas-Ratkó-díjat, a Magyar Művészetért járó díjat is, 2000-ben pedig az Érdemes Művész kitüntetést.

Bubik István
Bubik István

A színházban a magyar és a világirodalom legismertebb hősszerepeit játszotta, rockoperák főszerepeit énekelte el. Érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony játékstílus jellemezte alakításait. Főbb szerepei: Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek).

Bubik István a színpad mellett a filmvásznon is feltűnt: először 1982-ben játszott Dobray György Vérszerződés című filmjében, ezután rövid tévés kitérőt tett a Nyolc évszak című televíziós sorozat egyik szerepében. 1999-ben Szabó István A napfény íze című filmjében, majd a Hídemberben is szerepet kapott, de igazi kritikai elismerést a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepéért kapta. Ebben egy papot alakított, aki kábítószereseknek működtet menhelyet. Több híres szinkronszerepe volt, például a Forrest Gumpban ő adta Tom Hanks hangját, a Rocky című filmben Sylvester Stallone hangját. 2004 novemberében Szolnokról hazafelé autóbalesetben vesztette életét.

Bubik István az alábbiakat nyilatkozta saját magáról:

„Magamban hordozom a költészetet. Nem véletlenül lettem színész. Magamban hordozom a ritmust. Úgy születtem, hogy dobolok és a lovak szeretete is bennem van. Nem véletlenül, hiszen viharsarki parasztgazdák az őseim. Minden nyaramat Orosházán töltöttem a nagyszüleim tanyáján, a jószágok és az anyaföld közelében.”

"Az ember mindig megküzd egy szereppel. Nincs ugyan mindig tőr. De néha mégis vérzik. Gyönyörű játék ez a színházasdi, éppen ezért. De hogy ennek minden életizgalmát átadhassuk másoknak, ahhoz kell a saját életünk. Évek óta hordozom magamban Zeami mesternek, ennek a fantasztikus keleti színésznek-rendezőnek a tanítását, amely annyiból áll, hogy a színészet jellem kérdése. Amíg pedig földönjárók vagyunk, a lelkünk nem vált még el a testtől, ki vagyunk szolgáltatva. Tehát ha én, mint színész nem vagyok jó kondícióban, akkor lelkileg sem tudom elviselni alakításom terheit."