Katalin

„Kíváncsiság kell a színházhoz”

2016.09.26. 15:13

Programkereső

Ahogy sok más mesterség, a színészet is egy életen át tartó tanulást jelent, de Király Dániel már nem tartja magát tapasztalatlan tanítványnak, hiszen második évadát kezdi a Vígszínházban. Mégsem ő öregedett ehhez a nagy múltú intézményhez, hanem a színház fiatalodott őhozzá.

Király Dániel 2015-ben az FHB Bank támogatásával Junior Prima Díjban részesült. Az elmúlt egy évben fontos feladatok találták meg színházában, a Vígszínházban. „Nekem nagyon fontos, hogy kísérletező jellegű produkciókban szerepelhessek. Eszenyi Enikőnek van bátorsága belevágni olyan előadásokba, amik nem feltétlenül a nézők kegyeit keresik” – vallja. Korábban a Szputnyik Hajózási Társaságnál a díszletet is maguk építették, most viszont mindenki a maga dolgát végzi, persze, emellett ugyanúgy szükség van a frissességre, a kíváncsiságra és a lelkesedésre, mint máshol, teszi hozzá.

Király Dániel
Király Dániel
Fotó: Takács Csilla / FHB Bank

Eszenyi Enikőt, a Vígszínház igazgatóját fontos mesterének vallja, csakúgy, mint Bodó Viktort. Egykori tanárával Zsótér Sándorral gyakorta megbeszéli munkáit, amiből szintén sokat tanul. Ahogy fogalmaz, ez egy nem hivatalos mester-tanár viszony. Úgy véli mindenkitől tanul valamit, akivel együtt játszik, és örül, hogy a színház nagy öregjeivel szerepelhet. „Magadról is nagyon sokat megtudsz, ha ilyen erős jelenlétű emberekkel találkozol” – teszi hozzá. A színház nem hierarchikusan működik, a tapasztaltabb színészek is ugyanolyan kíváncsiak – egymásra, a munkára –, mint a fiatalok. „Rendkívül fontos a kíváncsiság. Nemcsak a szakma szempontjából, emberileg is.” A Víg jelenlegi társulatát erős csapatnak tartja, ahol a fiatalokból sincs hiány.

Király Dániel a Junior Prima Díj átvételekor
Király Dániel a Junior Prima Díj átvételekor
Fotó: Halász Nóra

Király Dánielnek fontosak a találkozások, az emberi interakciók, a valóság azon szeletei, amelyekből aztán színházat lehet gyúrni. „Hiába én hozok létre valamit, mindig része a folyamatnak az is, hogy másoktól mit kapok.” Példaképet sem a nagy filmszínészek közül választ, azokra néz fel szívesen, akikkel együtt van a színpadon. „A jelenidejűség felől közelítem meg a színházat és az alkotói munkafolyamatot.”

Ahogy mondja, az is pillanatfüggő, hogy miként érzi magát egy-egy szerepben. Nem az számít, hogy miféle szerepről van szó, hiszen Király Dániel kiverekedte már magát a szakállas ember skatulyájából. Az a fontos számára, hogy változatos szerepekben mozogjon. Az elmúlt időszakban eljátszotta a tizennégy éves Csónakost is A Pál utcai fiúkban, az extrovertált Karl Moort a Haramiákban, valamint a Találkozás introvertált Fiatalemberét.

Börcsök Enikő és Király Dániel a Találkozásban
Börcsök Enikő és Király Dániel a Találkozásban
Fotó: Puskel Zsolt

Mennyire viszi saját életét a színpadra? Király Dániel szerint a boldogságból és a boldogtalanságból is ihletet lehet meríteni, csak tudni kell a módját. És hogy merre haladt az elmúlt egy évben? „Szerelmes lettem újra” – hangzik a válasz, majd igyekszik szakmaibb lenni: „Mind a munkámban, mind a magánéletben előre haladtam. Úgyhogy most jól vagyok.”