Gellért, Mercédesz

Zsidózás három órában

Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig – a Miskolci Nemzeti Színház előadása

2016.11.08. 08:15

Programkereső

Fontos, formátumos előadás. Ott a helye minden fesztiválon, ahol majd az évadot reprezentálják. Remélem, ott is lesz, hogy minél többen láthassák – írja kritikusunk a miskolci színház előadásáról.

A mai magyar nemzeti önismeretről szól, pedig nagyjából kilencven éve íródott, és még vagy negyedszázaddal korábban játszódik a történet. Móricz Zsigmond kisregénynek írta, Rusznyák Gábor tette színpadra. Szinte csak a zsidókról beszélnek a karácsonyozni összegyűlt magyar dzsentrik, mégis mindent elmondanak magukról a Kivilágos kivirradtig miskolci előadásában.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (4) resize1477563303
Fotó: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház

Karácsonyi családi összejövetelre, mulatozásra, sőt eljegyzésre készül egy vidéki birtokon a tiszttartó, amikor arról értesül, hogy ki van rúgva, illetve áthelyezték – a gróf mintagazdaságot akar, amihez nem ő a megfelelő ember. Lemondani már nem lehet a murit, a vendégek feltartóztathatatlanul érkeznek, úgy kell tenni, mintha mi sem történt volna. De ez sem segít. Az igazi kérdés nem az, hogy van-e állás, illetve hogy hol van és milyen.

A baj a szellemben, a mentalitásban, az életformában és életfelfogásban van. Ma úgy mondanánk, a modernizációra való képtelenségben.

Móricz hatalmas tablót ad a bomlóban lévő vidéki, nemesi életről. Mint aki modellt épít, hogy felderítse, mi a baj, hol a probléma, amitől semmi sem működik igazán. De a modellben eleven embereket mozgat, akik éreznek és szenvednek, kapálóznak, ráadásul még törik is a fejüket, próbálják megérteni magukat és a világot. Benne van szinte mindenki, aki ebben a körben megfordulhat. Orvos, patikus, legátus, katonatiszt, ispán, postamester. És az író ezúttal sem hagyhatta említetlen a saját életét is keserítő gondjait, a férfi őrlődését az asszonyok között.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (30) resize147756331
Fotó: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház

Mindeközben szinte másról sem esik szó, mint a zsidókról. Amire az is alkalmat ad, hogy a família eladó lányának zsidó kérője ígérkezik. Tulajdonképpen a lánykésére, az eljegyzésre várnak. Kényszeredetten persze, de a zsidó fiatalember vagyona kínálna kiutat a szorult helyzetből. Bár neki is megvan a maga problémája a saját apjával, aki csöppet sem örülne a nemesi rokonságnak. A rengeteg, hol ürességével, hol éppen tartalmával sokat mondó fecsegés közben valójában két dolog történik: meghiúsul a várva várt eljegyzés és megölnek egy embert. Agyonverik a kocsist, akinek a feleségét a család vérmes fia látogatja. Ám ezt a halált megállapító orvoson kívül senki észre sem veszi. Az orvos sem tartja említésre méltónak, nemhogy rendőrségre, bíróságra, igazságszolgáltatásra gondolna. A rendező viszont azzal is különös súlyt ad az eseménynek, hogy a halott végig ott bolyong a mulatozók között. Kovács Márton a hegedűjével emlékezteti a nézőt a megölt szolgára.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (15) resize147756331
Fotó: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház

A rendező forgóra helyezte az udvarház különböző helyiségeit, Khell Zsolt díszlete hol rusztikusan durva fehér falakat, hol kopottas lakást mutat, fontos eleme a hatalmas kemence, amely mellett a megrendült családfőt játszó Gáspár Tibor jelentőségteljesen szenvedve gubbasztja végig az előadást. Nádasy Erika a háziasszonyi gondokat az élet minden nyomasztó bajával, a családanya minden aggodalmával telíti, Máhr Ági konyhai segítségként szerénykedő rokon. Czakó Julianna jó magaviseletű derűs tárgyként viseli a nap főszerepét, csak akkor háborodik föl, amikor zsidó kérője bírálni meri a családját, fölemlegetve az eredményes gazdálkodásra, az igazi munkára való képtelenséget. Ez annyira fölháborítja, hogy az eljegyzésből sem lesz semmi.

Harsányi Attila egy gyenge lelkű férfi minden érzékenységével játszik központi szerepet a darab gondolati problémáinak taglalásában: mint aki nem tehet róla, de mindenféle az eszébe jut. Fandl Ferenc elegánsan és humánusan elmélkedik, Szegedi Dezső jámboran bölcselkedik, Lajos András nyalka katonatiszt, ahogy kell. Varga Zoltán ispánja jóakaratú kívülálló. Molnár Anna szép magánszámot ad elő a hóban többször is felboruló Aradiék keserves utazásáról, behozva a természet rideg, könyörtelen közönyét is a társadalmi bajokon rágódó társalgásba. Simon Zoltán masszív, mokány alakjával mintaszerűen hozza a dzsentri fenegyereket, aki nemcsak esztelenül verekszik, de alattomosan gyilkoltat is.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (6) resize1477563306
Fotó: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház
A jövő embere: nyilvánvaló, hogy tizenkilencben különítményesként, negyvennégyben nyilasként fog ölni.

A második részre a szereplők átöltöznek, lekerülnek a parókák. A rendező talán ezzel alá akarta húzni, hogy rólunk, nekünk szól a mese. Ez szerintem szükségtelen. A befejezés magáért beszél. A dzsentri társaság nem gondol a jövőre, sőt a jelenét sem látja, belefeledkezik a mulatozásba. Kivilágos kivirradtig – dalolnak, táncolnak. Igaz, a nézők egy része meg ütemes tapssal érez együtt velük, míg a hangzás kaotikus zúgássá nem torzul.

Őket is meg lehet érteni. Jobb nem látni, nem hallani, nem érteni.