Valéria

Bábok a krétakörben

2017.01.09. 13:32 Módosítva: 2017-01-10 10:03:35

Programkereső

A kaukázusi krétakör Brecht egyik legtöbbet játszott darabja. A zenés példázat a Budapest Bábszínházban Spiegl Anna és Mészáros Máté főszereplésével látható.

A bölcs bíró, a gyereket csak magára gondolva elhagyó vér szerinti anya és a gyereket megtaláló, őt valóban szerető mostohaanya esete már az ótestamentumi Királyok könyvében szerepel, a vándorlegenda további ismert forrása, amelyben már a krétakör próbája is szerepel, a 13. századból, Kínából származik. A példázat több dráma és opera alapanyagául is szolgált, legismertebbé azonban Bertolt Brecht 1944/45-ben, Santa Monicában írt műve révén vált.

A kaukázusi krétakör bemutatóját – angol nyelven – az Egyesült Államokban tartották (1948. május 4., Northfield, Nourse Little Theatre, Carleton College; rendező: Henry Goodman), az európai premierre 1957. október 7-én került sor Berlinben, a Theater am Schiffbauerdammban, a női főszerepet Helene Weigel alakította. A drámaíró a bíró történetét már beépítette az 1926-os Egy fő az egy fő közjátékába, a darab megírását 1938-tól tervezte, 1940-ben pedig Az augsburgi krétakör címmel elkészült az az elbeszélés, amelyben a színmű magja már megtalálható a harmincéves háború idejére datálva, más karakterekkel, de már Acdak figurájával.

A kaukázusi krétakör magyarországi bemutatója 1961. március 24-én, a Madách Színházban volt Psota Irén, Pécsi Sándor, Zenthe Ferenc, Márkus László főszereplésével, Ádám Ottó rendezésében. Azóta további 11 alkalommal, Garai Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Eörsi István, Ungár Júlia fordításaiban játszották hazai színházak.

A Budapest Bábszínház előadása izgalmas, egyedülálló vállalkozás, és nem csupán hazai színpadokon. 17 színész különféle technikájú bábokkal játssza a Brecht–Dessau-darab mintegy ötven karakterét, akik többek között marionett, óriásbáb, mimetikus báb alakjában vagy tárgyanimációval kelnek életre. A rendezői koncepcióban fontos szerepet kap a báb és azt mozgató színész látványa közti dramaturgiai feszültség. Nem véletlen, hiszen a bábszínházi kifejezésmód nagyon közel áll a brechti színház esztétikájához: a dráma parabola jellegét erősíti a bábok és mozgatók egyidejű jelenléte, így a megélt és a felmutatott történet folyamatosan reflektál egymásra.

Brecht-művet egyébként nem először tűzött műsorára a Bábszínház: A kispolgár hét főbűne két feldolgozásban is, 1969-ben Szőnyi Kató, 1985-ben Urbán Gyula rendezésében került színre.

Az élőzenével játszott előadás főszerepeit Spiegl Anna (Gruse Vacsnadze), valamint vendégként Mészáros Máté (Acdak bíró) alakítják. A rendező Vidovszky György, a bábokat és a jelmezeket Mátravölgyi Ákos, a díszletet Menczel Róbert tervezte.

Támogatott tartalom