Jenő

Pillanatok alatt elkapkodták a jegyeket A nyugalom budapesti vendégjátékára

2017.01.30. 12:51

Programkereső

A kritikusok által is díjazott marosvásárhelyi előadás a Nemzeti Színház fesztiválján lesz látható áprilisban.

Már a meghirdetést követő órákban az összes jegy elfogyott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház A nyugalom című produkciójára, amely tavaly elnyerte a hazai kritikusoktól legjobb előadásnak járó díjat és Kisvárdán is a legjobbnak bizonyult. Bartis Attila regényének színpadi adaptációját Radu Afrim rendezte, a főbb szerepekben Bányai Kelemen Barna és B. Fülöp Erzsébet látható. Az előadás tavaly év végén a Kortárs Dámafesztivál programjában is szerepelt, és nagy érdeklődésre tartott számot, ám a vendégjátékot végül lemondták. Gáspárik Attilát, a marosvásárhelyi társulat igazgatója a Színház.hu megkeresésére elmondta, a fesztivál nem volt képes teljesíteni a minimális feltételeket, amik a fellépéshez szükségesek lettek volna. Nem csoda, hogy most pillanatok alatt elkelt minden jegy.

Kritikusunk írja

A nyugalom érzéki színház, a zenével, a szürreálisba hajló rendezői és látványtervezői megoldásokkal (a kataklizma utáni, szigetekre tört, vízzel elárasztott tér, benne az idő előtti, moha benőtte, csupa rejtekhely bútorok, pregnáns metaforája a kimondottnak és az elhallgatottnak), a színészi játékkal, nagyon pontos érzeteket megfogalmazva, szünet nélküli 2 óra 40 percbe sűrítve Weér Andor és Weér Rebeka életének iszonyú örökkévalóságát. Szinte csak az ő mikrotörténetükre, szoros és eltéphetetlen kötelékükre koncentrál a rendező, a regényen alapuló, az Anyám, Kleopátrával kiegészített szövegváltozatot készítő Radu Afrim.

A nyugalom
A nyugalom
Fotó: Rab Zoltán / Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Bányai Kelemen Barna írója minden pillanatban robbanásra kész. Alázat, kötelesség, menekülés, flegma beletörődés, bosszú – stációiban jórészt a poklot járja. Vágyik-e a mennybe egy teljesen fehér Rubik-kockát tekergetve, vagy a látszólag elviselhetetlen elviselhetetlensége adja a biztonságot? Képes lenne-e kitörni ebből a fizikai és lelki értelemben is levegőtlen, lepusztult közegből? Akarja-e a megváltást? A nem-válasz nyugtalanító. B. Fülöp Erzsébet az ereje, nősége teljében levő, primadonnai-dívai méltóságában megsértett színésznőként, Kleopátra jelmezét magáról letépve tör a színre, és jut el a „holvoltálfiam" monomániájáig, a katatón végállapotig. Hosszú az agónia. A testi-szellemi leépülés során gesztusai egyre tompábbak, szinte láthatatlanok lesznek, végül semmi más nem marad, csak a nyomasztó jelenlét.

A romlásban is démoni színésznő mellett csak epizodista és áldozat lehet Eszter (Kiss Bora). Jordán Éva (Berekméri Katus) figurája több színnel, jórészt groteszk árnyalatokkal rajzolt, a szerkesztő karakterének egyszerre cinikus, bölcs és empatikus lényéből és a családi szerelmi háromszög miatt taszító, ugyanakkor mégis van benne a helyzetből adódóan valami erotikusan vonzó. Így lesz adekvát minden váltás a szexuálisan kihívó diáklányból a lepukkant, szétdohányzott, alkoholtól szétcsúszott, szinte hajléktalanra és a LED-izzóktól világító ruhájú irreális hatalmú lényig. A regényben fontos külvilág, az aktuális történések, itt kevesebb súlyt kapnak, és mintha a szálakat láthatatlanul mozgató testvér, Judit is elveszítené jelentőségét. Temetése megtörténik, a levelek íródnak, de alakja nem lebeg baljós árnyként anya és fiú kapcsolata fölött. Ha akad nézői hiányérzet, az ebből adódik.

A Nemzeti Színház fesztiválján, a MITEM-en idén tizenegy országból 24 előadást láthat közönség április 12. és 30. között. Az előadások között szerepel Silviu Purcarete Faust-rendezése is, amely nem férne be a Nemzeti színpadára, ezért a Magyar Állami Operaház új próba-, gyártó- és raktárközpontja, az Eiffel Műhelyház ad otthont a produkciónak. Az előadás különleges helyzetben született, a rendező eredetileg egy ipari csarnokba álmodta meg Goethe művét, Krystian Lupa pedig Thomas Bernhard Irtás című regényéből készített sajátos hangulatú előadást, amely a fesztivál nyitódarabja lesz.

Faust
Faust
Fotó: Paul Baila / Nemzeti Színház

Andrzej Seweryn, a varsói Teatr Polski igazgatója egy színészi élet tapasztalatait sűríti a monológokból összeállított, Shakespeare forever! című produkcióba. A litván Rimas Tuminas Puskin Anyeginét hozza el a moszkvai Vahtangov Színház társulatával, Platonov Fro című darabját Mihail Rahlin vitte színre a Moszkvai Művész Színházban, az Alekszandrinszkij Színházban pedig Vidnyánszky Attila rendezte meg a Bűn és bűnhődést egy öt és fél órás előadásban.

A MITEM évi 200 millió forintos állami támogatását egy 2017-ig szóló szerződés rögzíti, de elkészült a következő három évre szóló megállapodás kormány-előterjesztése is.

Az Almetyjevszki Tatár Állami Drámai Színház egy népi legenda, az Asik Kerib színpadi változatát mutatja be, az önálló lett színházi nyelv megteremtésén dolgozó Alvis Hermanis lett falusi történeteket dolgoz fel a Fekete tej című előadásban, míg Eimuntas Nekrosius egy Kafka-történetet hoz a vilniusi Meno Fortas Színházból. A Stockholmi Királyi Színház Ibsen Hedda Gablerének különleges feldolgozásával vesz részt a fesztiválon, az Amerikai Elektra pedig a Det Norske Teatret élőzenés előadásában látható majd.

Eszenyi Enikő, Trill Zsolt, Hegedűs D. Géza - III. Richárd
Eszenyi Enikő, Trill Zsolt, Hegedűs D. Géza - III. Richárd
Fotó: Kiss Zoltán / Nemzeti Színház

Eugenio Barba két rendezését is elhozza a holstebrói Odin Színházból, míg a Teatro Tascabile di Bergamo a Keringő és a Rosso Angelico című produkciókkal lép fel Budapesten. A bolgár Alekszander Morfov a Macedón Nemzeti Színházban rendezte meg Az élet szép című előadást. Visky András Pornó című monodrámája a Szatmárnémeti Észak Színház előadásában lesz látható. A fesztivál programjába a III. Richárd, a Cyrano de Bergerac, A krokodilus és a Részegek című produkciók kerültek be a Nemzeti Színház repertoárból. Az előadások mellett beszélgetéseket, mesterkurzust és kiállítást is rendeznek a fesztivál szervezői.