Ilona

Carlos Acosta Budapesten

2002.09.20. 00:00

Programkereső

A világ legnagyobb táncosai között emlegetett kubai balettművész szeptember 29-én és október 2-án a Don Quijote férfi főszerepében lép fel az Operaházban. Acosta partnereként mindkét előadáson Popova Aleszja, az Operaház prímabalerinája lép színpadra.

Carlos Acosta

Carlos Acosta Havanna szegénynegyedében született 1973-ban. Huszonévesen már világszerte ünnepelt balett-sztár, New York és London állandó vendége. Előadásaira tódul a közönség, a szakma és a sajtó lelkesen ünnepli. A New York Times 2002. június 13-ai számában Anna Kisselgoff készített a művésszel exkluzív interjút, amelyben Acosta gyermekkorára emlékezik, és művészete titkairól vall.

„Senki sem várta, hogy sikerülni fog. Nem szerettem az iskolát. Ha nem sikerül, bűnöző is lehettem volna.” Teherautósöfőr édesapja határozta el, hogy megóvja fiát az élet nehézségeitől, és ezért kényszerítette a kilenc éves gyermeket, hogy balettiskolába járjon. Carlos sokkal inkább focista szeretett volna lenni. Néhány évvel később apja átvitte egy másik város – Pinar del Rió – művészeti iskolájába. A fiú ott látta először a Kubai Nemzeti Balett előadását, amelyet Alicia Alonso rendezett.

"Valami megpendült bennem" - nyilatkozta akkori élményéről a közelmúltban, majd hozzáfűzte: "Amikor táncoltam, meg akartam mutatni, hogy valójában kicsoda vagyok én "belül"; ezzel a mai napig így vagyok."

Acosta tizenhárom éves korában valamit felfedezett magában: „Észrevettem, hogy a balettal megérintem az embereket. Ez volt az a pillanat, amikor megszerettem a táncot.”

„Aki látta őt életerőtől duzzadó tizenhat éves fiatalemberként az 1990-es lausanne-i balett-versenyen (ahol fölényesen megnyerte az aranyérmet), majd követte a sorsát a Houston Ballet-nál és a londoni Royal Ballet-nál, az tudja, hogy különleges varázsa túlszárnyalja briliáns alakítását. Pedig Mihail Barisnyikovéhoz és Rudolf Nurejevéhez hasonló félelmetes technikai tudással bír, de egyéni stílusát saját emberi jellemvonásaival formálja meg” - írta róla Kisselgoff.

A lausanne-i verseny után meghívást kapott az Angol Nemzeti Balett társulatába, ahol egy évadot töltött. A következő, az 1992-93-as évadban a Kubai Nemzeti Balett együtteséhez szerződött, majd 1993-ban Ben Stevenson, a Houston Ballet művészeti igazgatója figyelt fel rá, és meghívta együttesébe. Houstonban Glen Tetley Tavaszünnepében (Le Sacre du Printemps) és Stevenson koreográfiáiban lépett fel. Jelenleg szabadúszó, nemzetközi művész. A világ összes jelentős balettszínpadán várják, állandó vendég a londoni Royal Ballet és az American Ballet Theatre társulatában.

"Táncolhatok Londonban, de nem kell ott élnem. Ott nincs napfény, és nehéz barátokat szerezni. Térre van szükségem. Szükségem van a szabadságra, hogy több időt tölthessek Kubában. Írom az önéletrajzomat és terveim vannak" - nyilatkozta a New York Times-nak.