Előd

Diótörő mindenkinek

2008.12.05. 00:00

Programkereső

E. T. A. Hoffmann 1816-ban írt meséje az egyik legszebb karácsonyi történet, így nem csoda, hogy a színházak, legyen szó akár táncos, akár prózai teátrumról, előszeretettel tűzik műsorukra decemberben. Hogy kicsoda diótörő? A felnőtteknek csak egy hasznos játék, ám a hétéves Marika számára igazi elvarázsolt herceg, aki elviszi őt a mesék birodalmába.

E. T. A. Hoffmann, az író


E.T.A. Hoffmann

Mielőtt elmerülnénk Diótörő mesés világában, érdemes a szerző (nem épp hétköznapi) életét is jobban megismerni. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann – az Amadeus keresztnevet művészi eszményképe, Wolfgang Amadeus Mozart után vette fel – 1776. január 24-én született Königsbergben. A kis Ernst, szülei válása után, anyjával rokonaihoz költözött. Alap- és középfokú tanulmányait Königsbergben végezte. Ugyanitt kezdett jogot tanulni. 1802-ben – egy többéves eljegyzés felbontását követően – végül feleségül vette Maria Thekla Rorer-Trzynskát.

1808-ban Bambergbe költöztek, mivel Hoffmann a helyi színházban kapott karmesteri állást. Ha megkérdezték, elsőként zenésznek vallotta magát, aztán azt mondta, tud rajzolni és ha kell festeni is, és csak harmadszorra említette meg, hogy ír is. 1813-tól Drezdában, majd Lipcsében volt zeneigazgató. Zenekritikai írásaival a zenetörténetben is helyet vívott ki magának. Univerzális tehetség volt, kitűnő karikatúrákat rajzolt és színházi rendezőként működött. Mindez már magában is táptalaja volt tudathasadásos állapotoknak, a többit aztán elvégezte a mértéktelen ivás.

Hoffmann alkoholos hallucinációk áldozata lett, amelyekben önmaga megkettőződésével és képzelete szörnyszülötteivel egyaránt találkozott. A képzelet és a valóság határmezsgyéjén zajló élete megérlelte benne az írót. 1814-ben visszatért eredeti foglalkozásához, és Berlinben az igazságügy-minisztériumban vállalt állást. E munkájánál fogva Hoffmann szorosan a valóság közelében maradt, és kibontakozó irodalmi munkásságának különös teremtményei, a groteszk karikatúrák és mesebeli lények ebből a "valóságból" sarjadtak, annak mélyebb, rejtett lényegét mutatták meg. Hoffmann világában élet és művészet, valóság és képzelet ütközött össze, az ellentétek összemosódtak, gyakran eggyé olvadtak. A hétköznapi valóság Hoffmann-nál rendszerint idillikus, biedermeier nyárspolgári környezet, és ebbe épülnek bele átlényegítő metaforaként, egy ismeretlen és démonian kísérteties világ jeleiként a hátborzongató, de egyszersmind mulatságos mesebeli lények. A nagyhatású író Berlinbe költözése után pár évvel, 1822. június 25-én halt meg.

Az eredeti mese


Diótörők (fotó: Gárdonyi Géza Színház)

A történet karácsony este indul útjára, amikor is Marika a fa alatt megtalálja Diótörőt. Ezúttal is, az imént már említett idilli környezetet idézi Hoffmann az olvasó elé. Marika bátyja, Frici, durvaságával komoly károkat okoz Diótörő fogazatában, így a kislány pártfogásába veszi a csúnyácska fabábut. Becézgeti, bepólyálja a sérültet, s még új babája ágyacskáját is átengedi neki. Marika olyannyira megszereti a furcsa jövevényt, hogy még késő este is vele játszik a fa alatt, s így kísérheti el Diótörőt az első ütközetbe, amelyet a gonosz Egérkirállyal vív. Merthogy Diótörő háborúban áll a hétfejű Egérkirállyal.

Marika másnap az ágyában ébred. Kezén kötés, megsérült, amikor kitörött a játékos vitrin üvege. Jó darabig nem kelhet fel, s addig Drosselmeier keresztpapa szórakoztatja őt meséivel. Így tudhatjuk meg azt is, hogy hogyan menti meg az órásmester jóképű fia Pirlipát hercegkisasszonyt az Egéranya átkától, hogyan lesz a fiúból a csúf Diótörő, és miért esküdött örök bosszút a hétfejű Egérkirály.
A történet tehát teljesen összeáll, már csak a boldog befejezés hiányzik. Ám Diótörő sebesülten fekszik, nem tudja legyűrni az Egérkirályt. Pedig a kis Marika mindent megtesz, hogy segítsen neki: feláldozza macipánfiguráit és cukorbabáit. Mikor a képeskönyvekre kerülne a sor Diótörő végre megszólal: csak egy kardot kér, a többit majd ő elintézi. Próbálkozását ezúttal siker koronázza, legyőzi az Egérkirályt, s elvezeti a kislányt a maga birodalmába: a Kristálycukor-mezőn, a Karácsony-erdőn, a Narancs-patakon és Mézeskalács-falván át Tortavárba, a fővárosba.
Bár Marika akkor mély álomból ébred, s senki sem hiszi el merre járt, ám az idő végül mégiscsak őt igazolja. Néhány év múlva Drosselmeier keresztpapa unokaöccse érkezik hozzájuk, aki maga, az átok alól felszabadult Diótörő és eljegyzi Marikát. Valóság és mesevilág összeér, és Hoffmann e sorokkal búcsúzik olvasóitól: "A menyegzőn huszonkétezer, ragyogó gyöngyökkel és gyémántokkal ékes baba táncolt. Marika a mai napig királynője annak az országnak, ahol csillogó Karácsonyfa-erdőket, áttetsző Marcipán-palotákat, egyszóval a legpompásabb és legcsodálatosabb dolgokat láthatja, akinek a látásra szeme van."

Diótörő másképp


Pjotr Iljics Csajkovszkij

A csodás történetből Csajkovszkij 1892-ben balettelőadást készített, ezért nem meglepő, hogy idén decemberben is számos műfaji feldolgozásban láthatjuk a Diótörőt. A Nemzeti Táncszínházban gyerekeknek szóló táncjátékként hirdetik a Budapesti Táncszínház előadását. A Földi Béla koreografálta produkcióban szervesen kapcsolódik egymáshoz a tánc, a színház, a vizuális effektek és a próza. A Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és hallgatói mesebalett-előadásukkal több helyszínen is bemutatkoznak: először Siófokon, majd Budapesten, a Thália Színházban lesz látható Robert Lindgren koreográfiája. A Magyar Állami Operaház ugyancsak mesebalettre várja az érdeklődőket. Bár az előadás cselekménye némiképp eltér Hoffmann eredetijétől, de a Stahlbaum család története így is tele van csodával és szeretettel. A 10. Győri Téli Fesztiválon is megelevenedik a bátor Diótörő története. A nemcsak kicsiknek szóló előadást a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola 142 növendéke állította színpadra Bombicz Barbara vezényletével. Az immár tízedik éve előadott darab szerepeibe évről évre nőnek bele a diákok.

Zenés-táncos Diótörőből nem lesz hiány az országban: Hoffman meséjét az egri Gárdonyi Géza Színházban (Barta Dóra rendezsében), a Szegedi Nemzeti Színházban (rendező: Hargitai Iván, zeneszerző: Selmeczi György), Baján, Sümegen és Óbudán is.

Zenés pantomimmal és bábjátékkal várja a kicsiket a Budapesti Bábszínház. Meczner János rendezéséhez a zenét a Moszkvai Nagyszínház zenekarának felvétele szolgáltatja, a bábokat és a maszkokat pedig Bródy Vera készítette. Ugyancsak báb-mesejátékként dolgozta fel Hoffmann meséjét a Stúdió „K” Színház Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború címen. Az eredeti történet keretjátékát elhagyva a királyi palotában találjuk magunkat, ahol bizony elszemtelenednek az egerek. Még a király levesébe se jut szalonna. A helyzetet a Doktor találmánya és szalonnaőrző Hű Ferenc helytállása menti meg, aki ekkor nyeri el a Diótörő Hű Ferenc nevet is. A hónap talán legkülönlegesebb előadásának a Jégszínház bemutatója ígérkezik. A klasszikus balettet idéző jégbalett pompás kosztümökkel és látványos díszletek között idézi fel Marika és Diótörő kalandjait.

Választék tehát van bőven, de bármelyik feldolgozás mellett döntünk, Hoffmann meséje garantáltan karácsonyi hangulatot varázsol.