Előd

Táncosok jó szájízzel

2009.05.18. 00:57

Programkereső

A negyedik évad új bemutatójára készülő MU Terminál műhelyének profilja és lényege talán épp a változásban rejlő állandósággal írható le legpontosabban.

Itthon szinte egyedüliként létezik egy sikeresen működő kortárs táncegyüttes, amely az iskola és a társulat egyfajta keverékeként tagjait évről-évre lecseréli. A negyedik évad új bemutatójára készülő MU Terminál műhelyének profilja és lényege talán épp a változásban rejlő állandósággal írható le legpontosabban.

A MU Terminál sikere nem, vagy nem feltétlenül csak az (adott évadon belül különböző betűkkel jelölt) egyes estek sikerében mérhető, hanem sokkal inkább a csoport meglétében és sokféleségében. A sokféleséget nemcsak a különböző háttérrel rendelkező tagok és az eltérő stílussal dolgozó koreográfusok jelentik, hanem az ezek kombinációjából adódó variálhatóság maga, mely nézői szempontból a várakozás, valamint a folyamatos változás végigkövetésének vágyát kelti.

A MU Terminál működésének lényege a következő: egy tánc- és mozgásszínházi műhely egy évre „szerződtet" fiatal, kezdő táncosokat, akiknek intézményes keretek között egy erős szakmai képzésen és különböző fiatal, gyakran szintén induló koreográfusok által készített előadásokon keresztül biztosít tapasztalatot és bemutatkozást, valamint hozzásegíti őket ezáltal a táncos szakmában való elhelyezkedéshez. A „befogadó társulat" független szervezetként dolgozik, de ahogy nevében is jelzi, a MU Színházzal áll együttműködésben és (a decemberben elhunyt Leszták Tibor által formált) MU szellemiségével azonosul. Munkájukhoz a MU Színház biztosítja a helyszínt, a táncosok itt próbálnak és mutatják be a Terminál-esteket.

Fejes Ádám, a MU Terminál művészeti vezetője és kitalálója a 2005-ben elindított táncműhelybe elsőként jelentkező összes táncost felvette, mind a hetet. Négy évvel később, köszönhetően a Terminál sikereinek, már körülbelül 40 emberből válogatta ki azt a hat-nyolcat, akivel aztán egy éven keresztül eredményesen lehet együtt dolgozni. A három rostából álló felvételi próbatánc során nem jelent előnyt a táncosok korábbi képzettsége, fontosabb szempontnak számít az egyéniség, a rátermettség, az elszánt tanulni, a fejlődni akarás és természetesen a tánc iránti szenvedélyes elkötelezettség. Ebből fakadóan a Terminál csapatába bekerültek már olyanok, akik előtte elvégezték a Táncművészeti Főiskolát, és olyanok is, akik szinte képzetlenül az "utcáról sétáltak be". Ez ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a felvételt nyert táncosok egy csoport törvényeinek megfelelően összekovácsolódnak és egységesebbre formálódnak a képzés során, így lehetőséget adva a komolyabb táncos múlttal nem rendelkezőknek az intenzív fejlődésre, és megtanulva azt, milyen a társulati lét.

Az a néhány fiatal táncos, aki bekerül a MU Terminál csapatába, egy évad alatt három előadásban szerepel, előadásonként rendszerint két különböző koreográfiával, melyhez mindennap folynak a próbák és felkészítések. Fokozatosan egyre erősödő kihívásokkal találják szembe magukat a táncosok, ennek eredményeképp az évad végére olyan képzett táncosokká válnak, hogy nagy eséllyel kerülnek be profi társulatokba, projektekbe, előadásokba (ilyen példa Virág Melinda, Katonka Zoltán, Hargitai Mariann, Grecsó Zoltán, Újvári Milán). Az eddigi terminálosok mindegyike táncol, vagy épp koreografál valahol, többüket leszerződtették vagy produkcióba hívták közvetlen a Terminál elvégzése után, így kerültek be például a Közép-Európa Táncszínházba, a Pécsi Baletthez, az Artusba, Frenák Pál Társulatához vagy a Tünet Együttesbe.

A MU Terminál azonban nemcsak a tanulni vágyó fiatal táncosoknak ideális közeg, hanem a felkért koreográfusok számára is, mivel mindenféle egyéb szervezés és egyeztetés nélkül olyan kész társulatot kapnak, ahol lelkes, a különböző koreográfiákra nyitott táncosok dolgoznak. Ez még a befutott koreográfusoknak is olyan előnyös helyzetet teremt, amely jó energiákat hoz elő a koreográfusokból, táncosokból egyaránt. „Innen mindenki csak jó szájízzel távozott" - meséli Fejes Ádám büszkén. Az eddigi négy évadban a MU Terminállal, Fejes Ádámon és Hámor Jocón, a társulat szakmai vezetőjén kívül koreografált még például Goda Gábor, Kun Attila, Juhász Kata, Duda Éva, Fodor Zoltán, Gergye Krisztián, Horváth Csaba, Hudi László, Juhos István és több külföldi koreográfus is.

A MU Terminál IV. évfolyamának C estjére készülve Gergye Krisztián Danse Macabre című előadásának próbájára lopózhatok be, csendben foglalom el helyem egy sarokba állított kék kanapén. A próba már lassan a végéhez közelít, az öt táncos látható fáradtsága ellenére mégis profi módon, szó nélkül és pontosan teszi a dolgát: intenzíven és folyamatosan táncolnak anélkül, hogy érezni lehetne a próba hangulatát. Küzdelmük apró jelei, a teljesen átizzadt pólók és a sűrűn leragasztott lábujjak ilyen közelségből láthatóvá válnak. Kimerültségük ellenére azonban az alkotás öröme és elégedettsége sugárzik arcukról, mivel érezhetően jó helyre kerültek: tanulnak, fejlődnek, előrejutnak, kapnak valamit. Épp táncosokká válnak. Mindez pedig példaértékű és minden leendő táncos számára kötelező.