Előd

Karizmatikus találkozás

2009.05.22. 00:00

Programkereső

Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok egyik különlegességének ígérkezik a lauseanne-i Béjart Balett Szerelemtánc című balettestje. Az előadás Lőrinczy György, a Pentaton Művészeti Ügynökség vezetőjének segítségével jut el Magyarországra.

Lőrinczy György
Lőrinczy György

- Ha jól tudom, neked elég erős kötődésed van a Dóm térhez.

- Első fellépésem a Dóm téren volt, a néptáncfesztiválon, egy Novák Ferenc-koreográfiában, ugyanis 11 éves koromtól 25 éves koromig a Bihari Táncegyüttes tagja voltam. És ez a közel másfél évtized a mai napig meghatározza az életemet.

- Nem volt ez ijesztő?

- Az még a nagy, hétezres nézőtér idejében történt, ráadásul a történethez hozzátartozik, hogy zöldfülűként véletlenül az első sorba rakott Tata, és a nyilvános jelmezes főpróbán a teli nézőtér előtt magához ragadta a mikrofont, majd miután megkérdezte hétezer néző és négyszáz kolléga füle hallatára: „Gyurika, te hogy a fenébe kerülsz az első sorba?", hátraküldött az utolsó sorba. (Lőrinczy György nevet - a szerk.) Félreértés ne essék: nagy hálával és szeretettel gondolok arra az időszakra, a Biharira és az általam nagyon tisztelt Tatára. És valljuk be, igaza volt. Utólag azt mondhatom, nem is tett velem rosszat, mert 16 évesen ezt kibírtam, a szakmában pedig ez után már szinte minden „túlélhető". A Dóm tér egyébként azóta is fontos hely a számomra, hiszen dolgoztam itt rendezőasszisztensként, az utóbbi években pedig a Rómeó és Júlia és Szentivánéji álom producereként kötnek ide erős szálak.

- És mi az első Béjart-élményed?

- Az önéletrajza, az Életem a tánc. Sokáig én is koreográfusnak készültem, a néptánc mellett a Bihariban foglalkoztunk balettel, jazztánccal, és az fogott meg Béjart-ban, hogy annak ellenére is, hogy nem tartották különösebben tehetségnek, a kemény munka révén mégis a tánctörténet egyik kiemelkedő alakjává tudott válni. Amikor az Operában dolgoztam, Szakály György és Pongor Ildikó táncolták Béjart koreográfiáját, a Bhaktit, majd utána láttam csak a Béjart Balettet élőben, külföldön.

- A 2006-os Budapesti Tavaszi Fesztiválon lépett fel Magyarországon legutóbb a társulat. Az akkor bemutatott Ballet for Life-ból is lesznek részletek a Dóm téri programban. Mit hoznak még?

- Három részből áll az est, és igen „kalandos", ahogyan kialakult a végleges, teljesen egyedi, helyszínre szabott program. A Szerelemtánc című gálát ajánlotta először a menedzsment. Bár én ezt az előadást egy sportcsarnokban láttam, és ilyen nagy terekben játsszák, azt éreztem, hogy annak az intimitása mellé kell egy nagyobb szabású, a Dóm térhez szabott produkció is. Nagyon szerettük volna, hogy a Ravel Bolerójára készült darabot eltáncolják a szegedi közönségnek is, a Béjart Balett pedig szerette volna megmutatni a jelent is, ezért került be a jelenlegi művészeti vezető, Gil Roman koreográfiája. Végül közös megegyezéssel ő állította össze a műsort, amiben egyrészt tehát benne lesz a béjart-i életmű, ami a szakmai és szellemi alapja a társulatnak, de megmutatják azt is az együttes születésnapjára készült Roman-művel, a Szellemek kaszinójával, hogyan folytatják tovább az utat. A táncosok kvalitása nem változott, ugyanolyan lenyűgöző, mint Béjart irányítása alatt jellemezte őket, akármilyen messze ül a néző, a technikai tudásukról a nézőtér legtávolabbi pontján is meggyőződhet.

- Csak ez a technikai tudás teszi különlegessé a Béjart Balettet? 

- Ugyanúgy, ahogy a Dóm tér valami megmagyarázhatatlan atmoszférával rendelkező kultikus hely, Béjart személyiségének és műveinek is van egyfajta különleges, azonnal beszippantó hangulata. Biztos vagyok abban, hogyan ennek a két karizmának a találkozása különleges élmény lesz.

- A Dóm téri színpad nem kifejezetten balettelőadásokra készült. Milyen technikai feltételeket kíván ez?

- Béjart halála óta elég gyakran lép fel a társulat nagyszabású gálákkal sportcsarnokokban, kongresszusi termekben. A fénytechnikára komoly hangsúlyt fektetnek, és ez az, ami a Dóm téren is különleges lesz. Ezen kívül extra követelményeket nem támasztanak. Arra nyilván kell figyelnünk, hogy a balettpadló megfelelő legyen. A Balett vezetői elég sok anyagot kaptak már a Dóm térről, de júniusban ideutazik egy koreográfus és az együttes technikai vezetője, hogy személyesen is feltérképezzék a helyszínt.

- Épp a tér mérete és a világítás miatt nem kaphatja meg könnyen a „kommersz" jelzőt a produkció?

Nagyon rossz beidegződés az, ha valami nagy tömegeket vonz, törvényszerűen egyenlő a kommersszel, a gagyival. A Dóm tér Magyarország legnagyobb nyári népszínháza, táncban pedig ezt a színvonalas népszínházi vonulatot senki nem képviseli színvonalasabban, mint a Béjart Balett. Producerként könnyű helyzetben lennék, ha pontosan tudnám, kik fognak bejönni egy-egy előadásra. Szegeden Imre Zoltán megteremtette a kortárs balett hagyományát, tehát van egy értő helyi közönség. Minden bizonnyal lesznek olyan ínyencek, akik a Béjart iránti tiszteletből jönnek el, hiszen a mai modern balettet nem lehet Béjart nélkül megérteni, mert ő egyfajta híd a klasszika és a kortárs között. Balettjeinek témái mindenkit megérintenek, a koreográfiákhoz választott zenék pedig, Berlioztól a U2-ig, Stravinskytől a Queenig, mindenki számára ismertek. Azt hiszem, nagyon jókor és jó összeállítással érkezik hozzánk a társulat: csomagukba egyaránt bepakolták a Béjart-örökséget, illetve a Béjart által kiválasztott Gil Roman új elképzeléseit.