Olivér

Örvényben a Magyar Nemzeti Balett

2010.05.23. 08:51

Programkereső

A modern táncesten öt különböző nemzetiségű és korú kortárs koreográfus alkotásaival, köztük két ősbemutatóval ismerkedhet meg a közönség.

A Magyar Állami Operaház 2009/2010-es évadjának utolsó bemutatója a Magyar Nemzeti Balett Örvényben című produkciója lesz június 5-én és 6-án. Ahogyan a zenei anyag, úgy a táncmatéria is markáns különbségeket mutat, bár a koreográfusok mindannyian a klasszikus balett felől érkeztek a modern és/vagy kortárs balett világába.

A művek többsége először látható Magyarországon, és kettő közülük a Magyar Nemzeti Balett számára készült: Myriam Naisy Gustav Mahler Adagiettójára készült A szerelem és a lány című kettőse és Lukács András Philip Glass zenéje ihlette Örvény című munkája; míg Robert North A halál és a lányka című, már modern klasszikusnak számító darabja Franz Schubert vonósnégyesére felújítás (magyarországi bemutatója 1990. november 24-én volt - éppen tíz évvel az LCDT londoni ősbemutatója után - az Erkel Színházban a Divertimento címet viselő négyrészes balettesten). Robert North és Myriam Naisy életműve nem ismeretlen Magyarországon sem, Lukács András pedig rövidebb lélegzetű kamaraműveivel már sok sikert aratott, de az est legfiatalabb alkotójaként most először jelentkezik egyfelvonásossal az Operaházban. Krzysztof Pastor, aki Carmen című balettjével egy előadás erejéig már jelen volt hazánkban, a Magyar Táncművészeti Főiskola 2002-es vizsgakoncertjén, ezúttal egy Kurt Weill-zenére készült koreográfia részletével mutatkozik be (Még meddig?), David Dawson pedig A napfény természete címmel készített poétikus kettőst Max Richter azonos című zeneművére.

Örvényben - Magyar Nemzeti Balett
Örvényben - Magyar Nemzeti Balett

A szerelem és a lány Robert North darabjára válasz és annak ellenpontja is. A koreográfus, Myriam Naisy így foglalja össze a darab történetét: "A nő egy asztalon egyensúlyozva egy művészeti albumot lapozgat. Egyszerre megbabonázza és villámcsapásként éri az, amit az egyik képen lát. Szívében szenvedély ébred, és vágyának testet öltött alakjával érzéki mámort él át. A férfi vajon valóság, vagy csak a fantázia játéka, illúzió. A testek érzéki egymásnak feszülése valós, vagy elképzelt? Ez az erős vágy elsorvaszt és elpusztít, vagy inkább kiteljesedik az extázisban? Élet és halál között a nőben felragyog rubin fényben a drága kincs: a szerelem."

Lukács András 17 perces munkája, az Örvény, a táncos-koreográfus azonos című kettősének továbbgondolt változata. Az öt évvel ezelőtti pas de deux Az Órák című film zenéjére készült, a mostani, 18 táncosra kibővített darab létrejöttéhez pedig alapvetően járult hozzá az, amikor Lukács rábukkant a filmzenét is komponáló Philipp Glass Tirol Concertójára. Ennek részlete festi ugyanis alá a Michael Cunningham regénye alapján, Stephen Daldry rendezésében készült film végén Virginia Woolf öngyilkosságát, amikor belesétál az örvénylő folyóba és elmerül abban. Az egyfelvonásosnak nincs cselekménye, a koreográfus célja az érzések, az érzelmek közvetítése a mozdulatok által: "A koreográfiámban a szűrt, hideg fényekkel, a vizes hatású jelmezekkel és természetesen a spirális mozdulatokkal és körbe futásokkal is a címet szerettem volna minél érzékletesebben megjeleníteni."