Nándor

Kortárs moralitás

2010.11.15. 10:33

Programkereső

Idén ünnepli megalapításának ötvenedik évfordulóját a Pécsi Balett, a Pécs2010 - Európa Kulturális Fővárosa program nagykövete. A nemzetközi hírnévre elsőként szert tett vidéki magyar tánctársulat képe mára természetesen gyökeresen megváltozott: a tisztelt és őrzött hagyomány mellett a sokadszorra megújult társulat az intenzív keresés, a merész vállalások korát éli. Jubileumi évének utolsó bemutatójához egy Magyarországon ismeretlen, világszerte azonban jól jegyzett alkotót hívott vendégül.

Cameron McMillan nevéről egy huszadik századi koreográfusóriásé, Sir Kenneth MacMillané, a pécsieknek készített alkotása címéről pedig John Berendt Pulitzer-díjas világhírű regénye (illetve az abból forgatott Clint Eastwood-mozi), az Éjfél a jó és a rossz kertjében ugorhat be. Jelenthetjük: egyaránt mindenféle alap nélkül.

"Nagyszínpadi koreográfia koncepciójaként már igen régóta gondolkodom a hét főbűn témakörén. A bűnök és a róluk szóló tanítások, melyeket leginkább a katolikus egyházhoz kapcsolunk s melyek gyökerei a 4. századra vezethetők vissza, jelentős szerepet játszanak a nyugati társadalmak társas érintkezésének rendszerében évszázadok óta. A tánc egy igen nagy erejű médium, mely képes az emberi lélek finomságait és bonyolultságát a maga eszközeivel bemutatni. A tánc nyelvének segítségével szeretném megmutatni, hogyan van jelen a hét főbűn a ma társadalmának mindennapjaiban; s mindezt oly módon kívánom megjeleníteni és értelmezni, hogy a mai nézők számára releváns és befogadható legyen, mintegy önmagukra ismerjenek. Egy olyan egyedülálló előadást látok magam előtt, mely egyszerre nyeri el a szakmai finomságokat értő táncrajongók és az előadást megérteni kívánó és szórakozni vágyó széles közönség tetszését" - hangzik McMillan alkotói hitvallása.

A Jó és a Rossz kertjében - Pécsi Balett
A Jó és a Rossz kertjében - Pécsi Balett

A táncosként, koreográfusként is elismert (sőt, fotómodellként is jegyzett) szerző személyében a hazánkban gyakorlatilag tökéletesen ismeretlen új-zélandi táncművészet nagykövetét tisztelhetjük, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy McMillant pályájának elmúlt évtizede immár szinte teljes mértékben Nagy-Britanniához köti. Táncosi pályáját - rögvest tanulmányai befejeztével - az Új-Zélandi Királyi Balett társulatában kezdte: a csatlakozás éve, 1998 jelentős kiugrást hozott számára, hiszen elnyerte a Tokióban rendezett Ázsiai és Csendes-óceáni Nemzetközi Balettverseny első díját. A wellingtoni társulatnál töltött fél évtized alatt számos klasszikus nagybalett főszerepét táncolta el, de a 20. század nagyjainak koreográfiáiban is bizonyított.

2001-ben a világhírű Angol Nemzeti Baletthez szerződött, melynek művészeti vezetését akkor vette át McMillan előző társulatának, az Új-Zélandi Királyi Balettnek irányítója, Matz Skoog koreográfus. A fiatal táncos rendkívüli tapasztalatokra tett szert a londoni együttesnél - a Skoog-éra pezsgését jellemzi, hogy a társulat nyerte el 2003-ban a brit szakkritikusoktól a leginnovatívabb repertoárért járó díjat. A napjaink vagy a közelmúlt legnagyobb brit és amerikai táncszerzői, így Christopher Bruce, Merce Cunningham, Wayne McGregor, Javier de Frutos alkotásaiban jeleskedő McMillan 2007-től szabadúszó táncosként folytatta pályáját, immár vendégként fellépve ismét szülőhazájában, illetve Ausztráliában vagy épp az egzotikus Bermudan Civic Ballet Coppéliájában. Függetlenségét egyetlen társulat kedvéért adta fel: táncosként alaptagja lett Rafael Bonachela projektjeinek. A korábbi Rambert-táncos, önálló társulatával is dolgozó kortárs alkotó ma a Sydney-i Balett művészeti igazgatója, aki a showbiz olyan óriásaival is dolgozott már, mint Tina Turner vagy Kylie Minogue.

McMillan koreográfusi pályája 2001-ben kezdődött: ebben az évben vette fel repertoárjára új-zélandi társulata Unsuspecting Wiew című, két évvel korábban készült alkotását. Soron következő művei már Nagy-Britanniában jöttek létre. Négy, a világ egyik legjelentősebb, legpatinásabb, egyben leginnovatívabb együtteseként számon tartott Rambert Balletnek komponált műve közül az első a Serge Gainsbourgh és Matthew Herbert zenéjére létrehozott Tryptych volt, melyet 2007-ig további három követett. A 2006-os, Verge című darab dizájnere a nemzetközi hírű divattervező, Roland Mouret, zeneszerzője pedig egy „csodagyerek", az alig huszonöt esztendős Elspeth Brooke, akit a Verge bemutatója előtti évben jelöltek a Brit Zeneszerzői Díjra. McMillan 2007-ben, felkérésre ismét hazájában, volt társulatának dolgozott (Equilibirium - Philip Glass kompozíciójára). E produkcióját óriási elismeréssel fogadta a szakma, az együttes turnézott vele Sydney-ben és a Shanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztiválon. Legfrissebb alkotásai közt találjuk a tavaly, a fiatal, progresszív koreográfusok munkáit játszó turnétársulatnak, az Intoto Dance-nek készített Await 14-et, valamint a Milwaukee Ballet együttesének alkotott ESO című darabokat.

Legutóbbi bemutatóját a MU Színházban, 2001-ben a magyar közönség előtt is bemutatkozott Transitions Dance Company társulata számára hozta létre. A patinás londoni Laban Centre égisze alatt működő társulat az Egyesült Királyság első hivatásos képzést nyújtó kortárs táncegyüttese, mely minden évben három-négy fiatal, haladó szellemű koreográfust bíz meg egy-egy rövid mű megalkotásával. A felkérés rangját mutatja, hogy a Transitions budapesti vendégjátéka négy alkotását jegyző koreográfusok közt olyan nagyság művével is találkoztunk, mint Hélène Blackburn, a kanadai Cas Public táncegyüttes alapító művészeti vezetője.

Böngészve McMillan életművét, egy izgalmas ténnyel szembesülünk: a Pécsi Balett számára létrehozott alkotás koreográfusi munkásságának kivételes jelentőségű állomása. Az eddig tíz-húsz perces rövid műveket alkotó McMillan pályájának A Jó és A Rossz kertjében az első egészestés darabja. A divat, a pedagógia, a design, a könnyűzene területén is otthonosan mozgó új-zélandi táncos-koreográfus napjaink táncművészetének izgalmas, ígéretes alakja, aki erős klasszikus alapokon nyugvó képzettséggel nyughatatlanul kutatja az új irányokat és a korszerű és újszerű irányába tör.

2010. december 5. 19:00 - Művészetek Palotána, Fesztivál Színház

A Jó és a Rossz Kertjében - a Pécsi Balett budapesti bemutatója

Zeneszerző: Riederauer Richárd

Díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa

Asszisztens: Sarah Storer

Koreográfia: Cameron McMillan