Jenő

Gyöngyszem a kincsestárból

2011.02.03. 16:07

Programkereső

A Magyar Balett Színház és a South Bohemian Ballet Cseh táncpaletta című estjének programjában Egerházi Attila egy-egy műve jelenti a „változót", míg Vaclav Kuneš és mestere, Jiří Kylián koreográfiái az „állandót”.
Cseh táncpaletta
Cseh táncpaletta

Kylián a világ táncművészetének egyik legnagyobb hatású alkotója, Un ballo című munkáját most láthatjuk először hazai színpadon. Az alkalom fontosságát egyszerűen nem lehet túlértékelni. A cseh táncművészet világszerte legismertebb alkotójának pályája - hasonlóan számos, Kelet-Közép-Európában feltűnt társához - a nyugati világban bontakozott, majd teljesedett ki. Erős, hazai alapokra építkező tudását igen fiatalon bizonyíthatta a politikai és kulturális tekintetben is szabad világban, ahol rövid idő alatt méltó közeget, elismerést és mestereket, majd társakat talált magának. Az 1947-ben, Prágában született Kylián húszévesen nyert ösztöndíjat a londoni Royal Ballet Schoolba, majd egy évvel később, 1968-ban már az aranykorát élő Stuttgarti Balett tagja lett. A társulatot korának egyik legnagyhatásúbb koreográfusa, John Cranko vezette az évtized elejétől; Baden-Württemberg fővárosában egész estés, cselekményes balettek sora született, a népes társulatban Kylián páratlan klasszisokkal dolgozhatott. Stuttgartban olyan világhírességek is alkottak, mint Maurice Béjart vagy Mans van Manen, akit - Kyliánhoz hasonlóan - a 20. századi holland táncművészet egyik apostolaként tartanak számon, s ki 1970-ig a Nederlands Dans Theater (NDT) művészeti vezetője volt. Öt évvel később ugyanerre a posztra az ifjú Kyliánt kérték fel, aki negyedszázados működése során halhatalan művek sorát alkotta meg a holland együttesnek, mely a Manen távozását követő öt évben sokat vesztett jelentőségéből, amit az aranykort elhozó cseh koreográfus vezetése alatt szerzett vissza.

Kylián első, jelentős koreográfiai munkáit 1970-ben hozta létre Stuttgartban, ezek egyike a Bartók zeneművére készített Kommen und Gehen. Amikor 1975-ben, még mindig csak huszonnyolc évesen megvált a német társulattól, már közel egy tucat alkotás, köztük olyan remekmű, mint a Debussy azonos című darabjára komponált Az elsüllyedt katedrális - La Cathédrale Engloutie volt a tarsolyában.

A modern és a klasszikus tánc hagyományait, gyakorlatát eredeti és gyümölcsöző módon kombináló, számtalan haladó, kortárs zeneszerzővel dolgozó NDT nem csupán Kyliánnak köszönhetett sokat, hiszen a fiatal alkotó kiteljesedését alapvetően meghatározta a maneni hagyomány. A neoklasszikus alapokon nyugvó s nem csupán szülőföldje néptánchagyományának elemeiben bővelkedő kyliáni nyelvezet - melyet a termékeny alkotó széles körű műveltsége és muzikalitása tesz kivételesen eredetivé - remekművek sorozatával érett be, teljesedett ki a hollandiai keretek között.

A társulat szerkezete Kylián működése idején átalakult, gazdagodott: az 1959-ben alapított „nagy" együttes mellett 1978-ban létrejött az az NDT II, amely számára a koreográfus 1991-ben megalkotta a most Budapesten is látható Un ballo című munkáját. Az NDT II huszonhárom év alatti fiatal művészek csapata, a fiatalos energiák, a kísérletezés szabad terepe, egyfajta inkubátor. Az NDT III pedig egy keserű táncművészeti sztereotípiára igyekszik sikeres cáfolatot adni: senior együttes ez, mely tagadja, hogy a táncosi lét a negyedik x-en túl örökre véget ér. Az 1991-ben létrehozott, legendás NDT III óriási szerepet vállal a pálya elismertetésében, a tudás megőrzésében, az előadó-művészi kiteljesedés megmutatásában.

Amikor a Hollandiában minden létező szakmai és közéleti díjjal elismert, hatalmas tekintélyű Kylián 1999-ben távozott a művészeti vezető posztjáról, majd 2004-ben a vezető koreográfusi és művészeti tanácsadói megbízatását is visszaadta, egy világhírű együttes búcsúztatta őt. A búcsú azonban nem teljes, hiszen rezidens koreográfusként továbbra is kötődik az együtteshez.

„Semmi több, mint tánc a zenéhez: a muzikalitás és érzékenység gyakorlata férfiak és nők között" - így jellemezte az 1991-ben született Un ballo című koreográfiáját Jiří Kylián. Az alkotás Maurice Ravel két művére készült: a Couperin sírja (Le tombeau de Couperin) című zongoraszvitet 1919-ben mutatták be (érdekesség, hogy a kiadott mű címlapját Ravel maga rajzolta). A Couperin sírja színpadi változatára készült táncművet először a Svéd Balett mutatta be Párizsban, Jean Börlin koreográfiájával. A darab századik előadását maga a zeneszerző vezényelte. A másik Ravel-alkotás a Pavane egy infánsnő halálára (Pavane pour une Infante défunte), melynek zenekari változata 1910-ben született meg, balettelőadás céljaira - az eredeti művet 1899-ben komponálta akkor mindössze huszonnégy esztendős szerzője. A Pavane talán leghíresebb balettfeldolgozása Frederick Ashton nevéhez fűződik (London, Mercury Theatre, 1933).

Az 1991-ben bemutatott Un ballót a Kylián-művek kronologikus jegyzékében olyan világhíres remekek által közrefogottan találjuk, mint a Sarabande és a Petit Mort. A pompás műveket négy évtizede ontó mester pályáján nehéz volna kijelölni úgynevezett csúcspontokat vagy az alkotói nagylét aranykorait. Az Un ballo keletkezése után közel két évtizeddel Új-Zélandtól Franciaországig világszerte számos rangos együttes repertoárján megtalálható.

A Česky Krumlovban Egerházi Attila művészeti vezetésével működő South Bohemian Ballet az egyetemes táncművészet egyik remekével szerencsélteti a magyar közönséget, s a Cseh táncpaletta estjein a magyar-cseh táncművészeti együttműködés e jelentékeny műhelyéről, műhelyeiről is tudósítást ad. A társulatvezető Egerházi munkái (Tékozló fiúk, A tűzmadár) mellett a Kylián műhelyében beérett s onnan önálló útjára lépett Václav Kuneš is bemutatkozik friss alkotásával. Az Európa neves színpadai mellett a tengerentúlon is jelentős sikereket elért fiatal koreográfus táncművészként az NDT II-ben indult, majd pályafutását az NDT-ben folytatta. Kylián számos mesterművét állította már színpadra világszerte. Személyében, munkájával a legendás mester hatását, üzenetét, keze nyomát is megismerhetjük.

2011. február 13. 19:00 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Cseh táncpaletta I. és II.

Egerházi Attila: Tékozló fiúk (I.)

Zene: Dvořák: Stabat Mater; látványterv: Egerházi Attila

Egerházi Attila: Tűzmadár (II.)

Zene: Stravinsky; rendező-koreográfus: Egerházi Attila

Václav Kuneš új koreográfiája (I. és II.)

Jiří Kylián: Un ballo (I. és II.)

Zene: Ravel; látványterv: Jiří Kylián