Valéria

Szabó Réka Árnyékfilmje a Filmszemlén

2011.05.05. 08:52

Programkereső

Szabó Réka Árnyékfilm című fekete-fehér kísérleti táncfilmje szerepel a 42. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes versenyprogramjában.

Szabó Réka a kortárs színházi és táncélet karakteres, elismert alkotója. Társulata, a Tünet Együttes műfaji határokon átívelő, sziporkázó humorú darabjairól ismert, melyek között található tudományos ismeretterjesztő táncjáték, zenés-táncos kihallgatás, laydown-comedy és interaktív videotechnikán alapuló koreográfia. A Szabó Réka rendezésében megszülető darabokhoz gyakran társul erős formanyelvi elgondolás, első filmje, az Árnyékfilm című fekete-fehér kísérleti táncfilm, absztrakt élő szereplős rajzfilm, melynek látványvilága szintén a Tünet Együttes egyik előadásából fejlődött ki.

Árnyékfilm - Tünet Együttes
Árnyékfilm - Tünet Együttes

Az Árnyékfilm szerepel a 42. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes versenyprogramjában. Vetítési időpontok: május 6. 21:15 (Uránia Nemzeti Filmszínház) és május 7. 15:15, 21:45 (Corvin Budapest Filmpalota). A szereplők Dózsa Ákos és Góbi Rita, a koreográfus asszisztense Szász Dániel volt, a képért Becsey Kristóf, Jancsó Nyika és Mayer Bernadette felelt.

A Nincs ott semmi avagy alszanak-e nappal az álmok című előadás egyik jelenetének szereplője saját kicsi, az agresszió és elfojtás nyomán megerősödő, majd elhatalmasodó árnyékával küzd. Amikor a jelenetben az árnyékot felülről vetítették a táncosra illetve a talajra, kiderült, hogy az árnyék tánca önmagában is meglepően erős képi világot hordoz. Az Árnyékfilm madártávlatból - 8 méter magas kameraállásból - szemléli az embert. Innen nézve ő csak amorf forma, mocorgó paca, élete pedig kétdimenziós, lecsupaszított, fekete-fehér rajzfilm, mely mintha egy laboratóriumi tárgylemezen jelenne meg. Minden emberi vonásától megfosztották, arcát kitörölték, és mégis, mozdulatai sejtetik, hogy él. A vizuális trükkök nélkül, két snittel készült film mindvégig fenntartja a feszültséget, hogy animációt vagy élő szereplőket látunk-e. A formák játékából kibontakozó életet, halált és abszurd szerelmi párbajt a rendező Bartók Zene Húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című híres zeneművének Adagio tételére komponálta.