Jenő

Pártay Lillát köszöntötték a Magyar Állami Operaházban

2011.11.15. 10:39

Programkereső

Operaházi tagságának 50. évfordulója alkalmából ünnepelték Pártay Lilla balettművész-koreográfust pénteken a Magyar Állami Operaházban. Az Anna Karenina esti előadása után Ókovács Szilveszter kormánybiztos és Solymosi Tamás balettigazgató a közönség jelenlétében köszöntötte Pártay Lillát.
Pártay Lilla
Pártay Lilla

A Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló és érdemes művész az operaház örökös tagja. Táncosi pályája során a balettirodalom legnagyobb női főszerepeiben aratott hazai és nemzetközi sikereket. 1968 óta koreografál, alkotásai közül kiemelkedik két egész estét betöltő drámai műve, az Anna Karenina és az Elfújta a szél, melyek a Magyar Nemzeti Balett repertoárján jelenleg is megtalálhatók. Solymosi Tamás balettigazgató úgy véli: Pártay Lilla precizitása, aprólékos figyelme példakép lett több táncos nemzedék számára. "Szívóssága, kitartása, küzdő szelleme azonban példa lehet minden embertársunk előtt. Pártay Lilla örökre letette névjegyét a balett műfajában. Ragyogó koreográfiái egyéni felfogását is őrzik majd, megjelenítik egy nagy, hazai, női alkotó ízlésvilágát" - fogalmazott. 

A Kossuth-díjas táncosnő két legjobban kedvelt szerepe a Seregi László alkotta Spartacus Flaviája és a Giselle címszerepe. Modern művekben is kiemelkedő alakításokat nyújtott, hosszabb időt töltött el Maurice Béjart együttesében, Bartók Béla A csodálatos mandarinjának négyféle változatában táncolta a női főszerepet. Pártay Lilla gyermekkorában Nádasi Ferenc legendás balettiskolájában ismerkedett a tánc alapelemeivel. A szakmai képzés következő állomása az Állami Balett Intézet, ahol 1961-ben végzett. Még ugyanebben az évben az Operaházhoz szerződött. 

1968 jelentős évszám a művész életében: a várnai balettversenyen táncosként bronzérmet nyert és megkapta a legjobb koreográfusnak járó díjat is az erre az alkalomra készült Manon-kettőséért. A verseny után John Cranko meghívta Münchenbe A hattyúk tava főszerepére. Táncolta Seregi László Sylviájának címszerepét, Frédéric Ashton "rosszul őrzött lányát". 1968-ban indult koreográfusi pályája Liszt-zenére készült egyfelvonásosokkal. Első egész estés balettje, a Csajkovszkij zenéjére készített Anna Karenina közönség- és egyértelmű szakmai sikert hozott. Ezt újabb jelentős művek követték, a Schubert zenéjére koreografált Velencei mór és a Ravel Bolerójára alkotott koreográfia. 2001-ben Bartók zenéjére Concerto címmel készített egyfelvonásossal jelentkezett, 2002 őszén a Dohnányi-balettest műsorába megkoreografálta a Szimfonikus perceket.