Olivér

Juhász Zsolt: "Mi van a szoknya alatt?"

2012.03.04. 07:08

Programkereső

Az idén 55 éves Duna Művészegyüttes március 8-án, a nemzetközi nőnapon három koreográfusnő munkáját mutatja be a Nemzeti Táncszínházban. A Gyöngyszólam című előadás a nővé érő lány, az esküvői eskü és az életére visszatekintő asszony témáit dolgozza fel a néptáncszínház nyelvén. Az előadásról, a műfajról és az együttesről Juhász Zsolt művészeti vezetőt kérdeztük.

- A Duna Művészegyüttes az autentikus néptáncból kiinduló, történetmesélő előadásokat, néptáncszínházat hoz létre. Bemutatnád ezt a műfajt!

- A Duna Művészegyüttes idén immár 55 éve azon munkálkodik, hogy a magyar néptáncot színházi keretek között mutassa be, ez hagyományápolás, illetve egy lehetőség arra, hogy tovább éljen a nagy értékű néptánckultúra. Arra törekszünk, hogy ezt a kialakult formát színházi nyelvként használjuk és reflektáljuk a világra, aktuális gondolatokat közvetítsünk. A kortárs világ és egy hagyományos műfaj fúziója a néptáncszínház. A tudományosan fölgyűjtött anyagokat, a tájegységek különböző táncait megpróbáljuk megismerni a lehető legaprólékosabban és ezt ötvözzük a kortárs látásmóddal. Az együttes előadásaiban alkotófüggő, hogy ki mennyire precízen használja az autentikus néptáncot kiindulópontként. Nem múzeumszerűen mutatjuk be a paraszti világ táncait, hanem gondolatokat, történetet mesélünk el, hangulatokat idézünk meg az előadásainkkal. A tánc egy-egy tematikára épül.

Juhász Zsolt
Juhász Zsolt

- A hagyományos paraszti kultúrában a tánc mennyiben volt történetmesélő műfaj?

- A néptánc egy szórakozási forma volt, alap arra, hogy társadalmi életet éljenek az emberek, ismerkedjenek egymással, mulassanak egyet. Mi, akik néptánccal foglalkozunk, azt gondoljuk, ma a néptánc hagyománya ennél nagyobb jelentőségű, hiszen a magyar paraszti világnak a gondolkodásmódját is őrzik, érzékeltetik a táncok. Azon kívül, hogy például lassú vagy friss csárdás, verbunk, vagy legényes elnevezésű tánctípusok megtalálhatók, a néptánckultúrában léteznek dramatikus táncok is, szokásokhoz, ünnepkörhöz kötődve egyszerű történeteket mesélnek el. A mi előadásaink történetmesélése azonban eltér ezektől a népművészetben fellelhető dramatikus táncformáktól.

- A Duna Művészegyüttesnek milyen a felépítése?

- Az együttesnek 24 fős tánckara van, 5 fős zenekara, ez a Göncöl Zenekar, akik gyakran kiegészülnek fúvós hangszeren, furulyán, dudán vagy klarinéton játszó vendégzenészekkel. illetve énekesekkel. A Duna Művészegyüttes mellett létezik egy Duna Táncműhely nevű formáció is, ahol már sokkal szabadabban ötvözzük kortárs, illetve saját magunk által kitalált mozgásanyaggal a néptáncelemeket. Azonban itt is fontos, hogy az alap a néptánc legyen, hiszen néptáncos képzettségű előadók táncolják a koreográfiákat. Gyermek- és ifjúsági előadásaink is vannak. Legutóbb a Duna Táncműhellyel készítettük el a híres svéd gyerekverskötet nyomán az Ami a szívedet nyomja című bemutatót. A Duna Palotában folklórműsorra várjuk a külföldi közönséget. Ez is küldetése az együttesnek, hogy a Váci utcai matyó hímzésen és az üveges táncon túl autentikus néptánccal, hiteles, pontos mozdulatokkal ismertessük meg az érdeklődőket.

- Általában te állítod színpadra az együttes előadásait, ezúttal azonban három koreográfusnőt hívtál meg a Gyöngyszólam című bemutatóhoz. Miért Furik Ritára, Horváth Zsófiára és Kocsis Enikőre esett a választásod?

- Mióta művészeti vezető vagyok, az elmúlt öt évben megpróbáltunk fölépíteni egy repertoárt. Én húsz éve vagyok az együttes táncosa és több mint tíz éve koreografálok is. Már a művészeti vezetésem előtt is volt rá példa, hogy vendégkoreográfusokat hívtak meg. Nem csak a néptánc területről, megfordult nálunk Bozsik Yvette, Horváth Csaba, Kovács Gerzson Péter is. A korábbi vezetés idején a kortárs tánc irányába való nyitás volt megfigyelhető, én viszont az együttes néptáncos jellegét szeretném erősíteni, így azokat az alkotókat hívom inkább, akik a néptánc területen a struktúrán kívül dolgoznak, kevesebb lehetőségük adódik hivatalos táncosokat koreografálni, mégis kiváló szakemberek. Ez a gondolat hívta életre ezt a produkciót is. Horváth Zsófia a Honvéd Együttes szólótáncosa és koreográfiát is készített már az együttesnek. Én nagyon szeretem az ő kortárs néptánc gondolkodásmódját, legutóbbi munkájával megnyerte a Szolnoki Országos Néptáncfesztivált. Kocsis Enikő a Budapest Táncegyüttes, majd a Honvéd Együttes tagja volt. Fitos Dezsővel, a párjával együtt a győri Lippentő Táncegyüttes, a Szentendre Táncegyüttes művészeti vezetői, valamint a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes művészeti asszisztensei. Precízen megtanult, autentikus táncokból építenek fel egy izgalmas színházi világot. Furik Rita felvidéki koreográfus, nem kötődik semmilyen együtteshez, egy-egy alkalommal jelent meg munkája a Magyar Állami Népi Együtteseben, illetve leginkább Erdélyben dolgozik. Az ő világa letisztult, szakrális jellegű, oratorikus a fogalmazásmódja, a tánc mellett az ének is fontos szerepet kap munkáiban.

- A nemzetközi nőnapon lesz a bemutató, a három koreográfus női témákat dolgoz fel a néptánc és a zene nyelvén. Ki milyen motívumokból, milyen történeteket, élethelyzeteket épít fel a színpadon?

- Én nem kértem az alkotóktól, hogy feltétlenül női témákat dolgozzanak fel a koreográfiákban. Szabad kezet kaptak, hogy húszperces etűdöket állítsanak színpadra. Természetesen adta magát, hogy a női koreográfusok a női lélekről beszéljenek. Horváth Zsófi a koreográfiájában egy asszony visszaemlékezését mutatja be. Egy érett asszony gondolatai az életéről, a világhoz fűződő viszonyáról. Kocsis Enikő egy nagyon izgalmas pillanatot fogalmaz meg a nőiségben, mégpedig azt, amikor nővé érik egy lány. A koreográfiájának a címe: Fehérnépek. Mi van a szoknya alatt? - mondhatni, hogy ezt a kérdést feszegeti jó humorral és izgalmas látványvilággal az előadás, amit világzenei hangzásvilág kísér. Furik Rita koreográfiája a nő párválasztásáról beszél, az esküvő egyetlen pillanatát emeli ki, mikor a nő szent esküt tesz és hozzáköti az életét egy férfihoz. A paraszti világban erre az esküre felkészítették a fiatal lányokat. Egy életre szólt a házasság, a hűség, a válás fogalma ebben a világban gyakorlatilag nem létezett. Rita gyakran népdalokat is alkalmaz a népzene mellett kíséretként, ezúttal Enyedi Ágnes énekel majd az előadásban. A koreográfiák sorrendje adná magát a fiatal kortól az idős kor felé, de csak a legutolsó pillanatban döntjük el a koreográfiák hangulata szerint, hogy hogyan követik majd egymást. Szünet nélkül játsszuk a három darabot, a Göncöl zenekar muzsikája köti össze a koreográfiákat.