Eufrozina, Kende

Solti Csaba: "Számomra Anthony Quinn a Zorba"

2012.07.23. 07:05

Programkereső

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon július 26-án és 29-én új kiállításban, háromszáz művész közreműködésével mutatják be a Zorba című balettelőadást. A címszerepet alakító Solti Csabával a balett és a sirtaki különbségéről, krétai nyaralásáról és Anthony Quinnről is beszélgettünk.

- Keveházi Gábor 1997-ben alkotta meg a Zorba koreográfiáját, ő alakította a címszerepet is az operaházi bemutatón. Később Ön a Gyilkos szerepét, majd magát Zorbát is táncolta. Mikor kapta meg ezeket a szerepeket?

- A bemutatón még nem szerepeltem a Zorba előadásban. Jó pár évvel ezelőtt kaptam meg a Gyilkos szerepét, Zorbát pedig két éve táncoltam a Művészetek Palotájában néhány előadás erejéig. Aztán sajnos nem játszottuk többet a művet, de most egy új kiállításban mutatjuk be a balettet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

- Zorba egy görög munkásember, életigenlő, jókedélyű figura. Nyitott a világra, hiszen ő az, aki segítségére van az angol írónak, aki bányát örökölt Kréta szigetén. Ön szerint mik a legnagyobb értékei ennek a figurának?

- A magyar nézőknek igen tanulságos lehet ennek a férfinak a története. Mi hajlamosak vagyunk búslakodni, és mindenki a maga érvényesülését tartja szem előtt. A görög mentalitás számomra más képet mutat, szeretnek lassan, lépésről-lépésre haladni előre, de közben jól érezni magukat. Mint ahogy az a Zorba történetében látható, mindig előre tekintenek, még úgy is, hogy állandó problémákkal, sőt tragédiákkal kell szembesülniük. Az előadás végén nemcsak a bánya, hanem minden összeomlik. Nem marad se örökség, se szerelem, mindennek ellenére érezzük jól magunkat, és legalább táncoljuk el a boldogságot: a sirtakit.

Solti Csaba
Solti Csaba

- Ez a mozgatórugója a történetnek, hogy Zorba egy idegen embernek, vagyis az Angolnak megtanítsa a görög körtáncot, a sirtakit, vagyis áttételesen a pozitív életszemléletet. A szerelem is át-át szövi a koreográfiát, különös, hogy nem ez a történet fő motívuma.

- Zorba esetében szerelmi szálról nem igazán beszélhetünk, ő "görög" viszonylatban van a nőkkel. Az idősödő kurtizánnak, Bubulinának csapja a szelet, házasságot ígér neki, pedig esze ágában sincs elvenni feleségül. Végül Bubulina halálos ágyánál mégis megrendez egy esküvőt, így színleg megtartja ígéretét. Félresiklott szenvedélyek, tragikus kapcsolatok jelennek meg Nikos Kazandzakhis regényben, így az előadásban is. A balett fő szerelmi vonulata az Angol, az Özvegyasszony és a Fiú zavaros kapcsolata. Itt sem a szerelem, hanem a tradíciókhoz való ragaszkodás, a bosszú, a gyilkosság és az öngyilkosság a fő motívum.

- Úgy tudom, hogy Ön idén épp a történet helyszínén, Krétán töltötte a szabadságát. Visszajáró vendég a görögöknél, vagy a szerep kedvéért látogatott a szigetre? Szerzett olyan benyomásokat, amik segíthetik az alakítását?

- Ötödször voltam Görögországban ez igaz, de csupán a turista szerepében. Idén is úgy kezdődött a nyaralás, hogy leszálltunk a Nikos Kazandzakhis repülőtéren. Ő nem csak író volt, a Zorba, a görög című regény szerzője, hanem filozófiát is tanult, az 1946-ban megjelent könyve így filozofikus gondolatokat is tartalmazó remekmű. Nobel-díjra is jelölték, nem sokon múlt, hogy megkapja az elismerést, Albert Camus egy szavazattal nyerte tőle el a díjat. Az, ami a műben le van írva, valós és igaz volt hajdanán, de ma már nehéz lenne megfigyelni egy ilyen elzárt faluközösséget, a regényben megjelenő autentikus figurákat. Természetesen Krétán lépten-nyomon találkozni lehet a Zorba hajóval, a Zorba hotellel, turistacsalogató a "Zorba életérzés". Mégis volt egy ihlető pillanat a nyaralás során. Ültünk egy étteremben a déli rekkenő hőségben és ittuk a Mythos sört. Tőlem tíz méterrel odébb szótlanul ült egy idősebb férfi, ősz hajú volt, szakállas, egyenes volt a háta, tiszta és éles volt a tekintete. Egymásra néztünk a feleségemmel: Na, itt a Zorba! De természetesen a görögök nem azzal a tudattal élnek, hogy ők mind a Zorba figura leszármazottai, mindenki másmilyen, vidám emberek.

- A tánchoz visszatérve, Keveházi Gábor koreográfiája két műfaj, a balett és a görög néptánc ötvözete.

- Így van. De mivel színpadon játszódik a történet, egy balett koreográfiáról van szó, ezért természetesen stilizáltan jelenik meg a néptánc. Az Angol figurája balett mozdulatokban fejezi ki magát, a népet alakító tánckar sajátja a stilizált néptáncos mozdulatok, Zorba figurája a legérdekesebb ilyen szempontból, mert az ő mozgásanyaga ötvözi leginkább a két műfajt. Keveházi Gáborral alakítottunk is a koreográfián, az alkalomra szabtunk néhány mozdulatsort, a görög néptánc elemeiből próbáltam még egy keveset meríteni, beépíteni. Azonban a színészi alakítás terén számomra Anthony Quinn a Zorba. A film legerősebb jeleneteit segítségül hívva igyekszem magam számára is átélhetőbbé tenni a figurát, és így a színészi jelenlét, játék erejével a nézők számára is világosabbá tenni a táncban elmesélt történetet.

- Az 1964-ben készült Zorba, a görög című filmnek és a balett koreográfiának is a végkifejlete a sirtaki, az Angol megtanul táncolni.

- A koreográfia e téren egy feloldhatatlannak tűnő ellentmondást rejt magában. Balettelőadást látunk, ahol egy ember, az Angol figuráját játszó művész egész estén át táncolt a színpadon, de nekünk azt kell elhitetni a nézőkkel, hogy ő csak a végén tanul meg táncolni. Ezt az ellentmondást talán csak az enyhítheti, ha megértjük, hogy a balett és a sirtaki mint tánc, két merőben más műfaj. Itt nem csak az eltérő mozgáskombinációkra gondolok. A balett egy annyira kötött, tökéletes metodikájú, kiforrott táncműfaj, hogy a baletthoz képest minden más táncfajtát élvezetesebb táncolni. A sirtaki viszont egy lassan építkező, egyre fokozódó, közösségi örömtánc. Amíg a balett, - mivel egy színpadra született táncforma - szépségével elsősorban nem a táncosnak, hanem a nézőknek jelent gyönyörűséget, addig a sirtakit a maga gyönyörűségére táncolja az ember. Ezt a felszabadultságot kell megértenie, megéreznie az Angolnak az előadás végén.

Zorba, a görög - Budapesti Nyári Fesztivál
Zorba, a görög - Budapesti Nyári Fesztivál

- Egy új kiállítású előadást mutatnak be a Budapesti Nyári Fesztiválon. Kik lesznek a partnerei a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon?

- Az Angol szerepét Cserta József táncolja, vele már két évvel ezelőtt a Művészetek Palotájában is együtt dolgoztunk. Azonban két vadonatúj szereplő fog beállni erre a két nyári előadásra, az Özvegy szerepében Aleszja Popova, és Bubulina szerepében Végh Krisztina. A Fiú szerepében Medvecz József lesz látható.

- Háromszáz művész közreműködésével állítják színpadra a Zorbát. A Magyar Nemzeti Balett táncosai mellett szólót énekel Wiedemann Bernadett, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Fellép a Budafoki Dohnányi Zenekar és Kórus, valamint a Sirtos együttes is a bemutatón. Mikor kezdik az összpróbákat? Kikkel dolgoztak már együtt?

- A Sirtos együttessel már évek óta együtt dolgozunk, ha jól emlékszem, amikor Törökországba ment az előadás egy nagyszabású turnéra, akkor merült fel a gondolata annak, hogy élő zenekarral szólaljon meg a mű. Így stúdióban felvett zenekari alapra táncoltunk, és az előadás egyes jeleneteiben ehhez az alaphoz a Sirtos együttes tagjai élőben játszottak és énekeltek. A zenészek ott ültek a színpad elülső sarkában, ettől kicsit taverna hangulat kerekedett a színpadon. Ami most újdonság lesz, hogy végig egy szimfonikus zenekar élő zenéjére fogunk táncolni a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Egy, vagyis rögtön két zenekarral, és egy közel 150 fős énekkarral együttműködni nehéz feladat. A kórus ráadásul a színpadon kap helyet, ezzel csökkentve a mozgásterünket, de biztos vagyok benne, hogy jól megférünk majd. Nyári fesztiválok alkalmával, mikor a produkciók egymásnak adják a szabadtéri színpadot, nem igen van idő hosszasan összepróbálni a munkát. Július 26-án van az első előadás a Margitszigeten, az előtte való néhány napban éjjel-nappal próbálni fogunk. De mivel a produkció résztvevői mind profi előadók, nem lehet probléma.

- Milyen érzés, mekkora feszültséget okoz háromszáz ember megfeszített munkájának, közös fáradozásának középpontjában állni címszereplőként?

- Talán még ilyen nagyszabású produkcióban soha nem vettem részt. Most megadatott, hogy én legyek a címszereplő. Ez nagyon felemelő érzés. Hatalmas élmény lesz ennyi csodálatos művésszel együtt dolgozni, ami egyben nagy felelősség is. Komolyan is veszem a feladatot, de az az igazság, hogy úgy születtem, hogy nem vagyok ideges típus, soha sem voltam izgulós természet. Biztos vagyok benne, hogy nem csak én, hanem az előadás összes résztvevője a maximumot fogja teljesíteni ezen a két estén.