István, Vajk

Isadora Duncan, a tragikus sorsú tánclegenda

2012.09.14. 10:36

Programkereső

1927. szeptember 14-én szokatlan körülmények között hunyt el a világhírű amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak.

Isadora Duncan szakított a klasszikus balett hagyományaival, a szokásoktól eltérően klasszikus zenére táncolt, mozdulatait a „természetesség jegyében" ókori görög mintára alkotta meg. Mezítláb, görög tógára emlékeztető ruhában táncolt. Előadásait nem csak zenei darabok, de műalkotások (festmények, költemények) is ihlették. Szabad szellemű, emancipált nőnek tartották, akinek gondolkodásmódja és életvitele megelőzte korát.

Isadora Duncan
Isadora Duncan

Az általa képviselt individualista irányt az új színpadi táncművészet területén, szabad táncnak nevezzük. Meggyőződéses balett tagadó volt, a formai kötöttségeket a táncban nem viselte el. A mezítlábas táncos, az esztétikus, belülről jövő, egyéni táncolást hirdette tanításaiban és előadásaiban. Ő vezetett be a koncerttánc vagy tánckoncert, vag ahogy később nevezzük, pódium táncformát. Ez még a balettra is hatással volt. Tánca nem volt narratív jellegű, de szorosan kötődött a zenéhez, annyira, hogy a kritikusai kifogásolták is. Hangulatok, természetes mozgások jellemezték. Rendszerint koreográfiáit improvizációs módszerrel készítette.

Isadora Duncan (szerző: Charles L. Ritzmann; forrás: University of California; Wikipédia)
Isadora Duncan (szerző: Charles L. Ritzmann; forrás: University of California; Wikipédia)

Isadora ír bevándorlók családjában született San Franciscóban 1877-ben. Édesanyja zongoraleckéket adott, a művészetek iránti szeretetre ő nevelte Isadorát, aki már gyerekkorában pénzért táncolt, és más gyerekeket tanított táncolni. Sosem voltak gazdagok, így folyton költöztek a nyomor elől az Egyesült Államokon belül, majd Európában is. Európában Isadora először kerti partikon és kisebb összejöveteleken lépett fel, de híre gyorsan terjedt, szinte az egész kontinensen turnézott. Budapesten 1902-ben lépett fel az Uránia Színházban: „Egyik este jeleztem a zenekarnak, hogy ráadásul játsszák el Strauss Kék Duna keringőjét, amelyre aztán rögtönözve táncoltam. A siker frenetikus volt. A közönség felugrálva ünnepelt szinte szünet nélkül"

Ahogy ismertsége egyre nőtt, Isadora elkezdett tánciskolákat nyitni szerte Európában. Míg karrierje szárnyalt, magánélete többnyire szerencsétlen volt. Két gyermeke, a Gordon Craig díszlettervezőtől született Deirdre és a Paris Singer milliárdostól született Patrick, egy tragikus autóbaleset következtében a Szajnába fulladtak. 1917-ben ismerkedett meg Mercedes de Acosta költőnővel, akivel hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi viszonyt kezdett. 1922-ben Isadora Oroszországba utazott, ahol a bolsevik forradalomtól elragadtatva azonnal iskolát nyitott. Itt ismerte meg Szergej Jeszenyin költőt, aki 18 évvel volt fiatalabb nála. A szőke, kék szemű, akkor már erősen italozó Jeszenyin költészete és kisugárzása rabul ejtette Isadorát, bár egy szót sem tudtak váltani egymással, mert a nő nem beszélt oroszul, a költő pedig sem angolul, sem franciául.

Isadora Duncan
Isadora Duncan

Isadorát vonzotta a költő kettős jelleme, amit Duncan így hívott: „angyal és ördög". Házasságuk nem tartott sokáig, Jeszenyin depresszív hajlama és Duncan hisztérikussága nem fért meg egymás mellett. Nem sokkal később Jeszenyin öngyilkos lett. Volt férje halálát követően Duncan a francia tengerparton telepedett le, Nizzában érte a halál 1927-ben. Egy sportkocsi kipróbálása közben sálja beleakadt a kerékbe és megfojtotta az asszonyt. Mielőtt beszállt volna az autóba, egy híressé vált mondattal köszönt el barátaitól: „Isten veletek, barátaim, megyek a dicsőségbe ( / dicsfénybe)".