Gyöngyi

Punk-balett David Bowie-val

2014.03.04. 15:14

Programkereső

A Brit-szigetek széles körben elismert vezető koreográfusa Michael Clark és társulata nagysikerű előadásával Budapestre, a Trafóba érkezik március 6-7-én. A come, been and gone David Bowie lüktető, misztikus világát csempészi egy felkavaró és gyönyörű kortárstánc-darabba.

Az 1962-es születésű skót Michael Clark azért választotta a koreográfusi pályát, mert meggyőződése szerint a mozgás hangosabb, mint a beszéd. Munkáiban a klasszikus hagyományokat kortárs érzékenységgel, az erényt a bűnnel, a fesztelenséget a kontrollal, az eleganciát a zaklatottsággal elegyíti. Clarkot a zenét, a divatot és a képzőművészetet is keresztező munkái tették legendássá. Olyan zenekarokkal, divattervezőkkel és képzőművészekkel dolgozott együtt, mint a Wire, a Bodymap, Leigh Bowery, a Trojan vagy Sarah Lucas. „Nincs olyan élő táncos-koreográfus, aki ilyen természetességgel lépi át a klasszikus tánc, valamint a rock és divat vakmerő csillogása közti határvonalat.", írta róla a brit The Independent On Sunday.

A Michael Clark Company kritikusok által sokat dicsért come, been and gone című darabja erősen popzenei ihletettségű: elsősorban David Bowie zenéjére épül, de Lou Reed, a Velvet Underground vagy Brian Eno dalai is hallhatóak a darabban. Hogy egy másik brit lapot, a Daily Expresst idézzük: "A come, been and gone lüktető tetőpontján olyan érzésünk támad, mintha egy 70-es évekbeli klubban lennénk, ahol Bowie harsog a hangfalakból és a hallhatatlanság érzése fut végig az ereinkben, egy lehetőségekkel teli világban."

come, been, gone - Micahel Clark Company - Trafó
come, been, gone - Micahel Clark Company - Trafó

Az, hogy a darab David Bowie zenéje köré épül, korántsem véletlen. Bowie a hatvanas évek végén maga is belekóstolt a kortárs tánc világába, sokat tanult Lindsay Kemp táncos-koreográfustól ("Mindennapi élete az egyik legszínháziasabb dolog volt, amit valaha láttam", nyilatkozta Bowie, mesteréről), színpadi előadása a kezdetektől épít a mozgás, a tánc elemeire. Bowie az intellektuális popzene kulcsfigurája, a könnyűzene történetének egyik legfontosabb határátlépője, aki értelmezte és újraértelmezte a kultúra és a pop, a magasművészet és a pop viszonyát. Michael Clark generációja, azaz a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának fiatal brit punkjai számára Bowie amúgy is példa volt, leginkább ami a bátor kísérletezést, az extravaganciát, a szélsőségességet, a határsértést, az elhagyható járt utat, a sutba dobható akadémikus tudást illeti. 

A produkció mindezeken túl eredeti fénytervéért emelhető ki: Charles Atlas, filmrendező, díszlet- és fénytervező e társulati alkotómunkáján kívül élő videómixeket készít például az elmúlt évek egyik legizgalmasabb könnyűzenei produkciójának, az Antony and The Johnsons-nak.