Lukács

Könnyed tüllök támaszai

2014.03.16. 07:09

Programkereső

Egy tánckettős leglátványosabb és egyben legkockázatosabb részeit jelentik az emelések, amelyek a táncosok fizikai és mentális stabilitását is próbára teszik. Hogyan kivitelezhetőek a gravitációt néhol figyelmen kívül hagyó szoborszerű emelések? Hogyan győzhető le az elejtéstől való félelem? MAGAZIN

A klasszikus balettdarabok a legtöbb esetben pas de deux-vel zárulnak, melynek rendszerét alapvetően Marius Petipa koreográfusi munkásságához kötjük. A virtuóz pas de deux adagioból, férfi majd női variációból végül a harminckét fouette-vel záró codából áll. A férfi táncos a balerina fényét emelve gyakran kerül a segítő partner szerepébe, mely leggyakrabban az adagio-ban figyelhető meg: a táncosnőt magasba emelve partnernője szépségét, „szerelmük" megingathatatlanságát és nem utolsósorban tánctechnikájuk precizitását hirdetve. Elegendő egy apró megingás vagy egyensúlyvesztés bármelyik táncos részéről, és az emelés kivitelezhetetlenné válik.

Pas de deux
Pas de deux

A Magyar Táncművészeti Főiskolán külön tantárgyként oktatják az emeléstechnikát magában foglaló pas de deux-t. A partnerelés során az emelések kivitelezéséhez a férfi izomerején túl kiemelkedő technikai tudás szükséges mindkét fél részéről, az elejtéstől való félelem leküzdéséhez pedig elengedhetetlen a bizalom, egymás kölcsönös tisztelete, a megbocsátás képessége, a harag elfeledése, vagyis a harmonikus csapatmunka kiépítése. A férfi szerepe elengedhetetlen, ezért hibázása is nagyobb súllyal esik latba egy elrontott emelésnél, a táncosnő megbocsátása ilyen esetekben döntő jelentőségű.

A férfi táncos az emelés kivitelezéséhez alapvetően erős kar-, has-, és hátizommal kell, hogy rendelkezzen. Míg a női táncosnak el kell viselnie az emelés kényelmetlenségét, leküzdenie az eséstől való félelmét, és megfelelő egyensúllyal kitartani a mozdulatokat. Megemlítendő, hogy a táncosnő a táncoshoz hasonló intenzív izommunkát végez, hiszen a megfelelő izmainak megfeszítésével, testének tartásával közvetlenül hozzájárul a sikeres emeléshez. A megfelelő emeléstechnika kiépítése nem pusztán esztétikai szempontból jelentős, hanem komoly sérülések is megelőzhetőek vele, amelynek előfordulása a pas de deux-k és az emelések kivitelezésekor jóval gyakoribb, tekintettel arra, hogy két test mozgásának összehangolása mindig nagyobb kockázatokat rejt magában. A The Royal Ballet extáncosának Alina Cojocarunak kis híján karrierje végét jelentette egy elhibázott emelés, és gerincsérüléséből hosszas rehabilitáció, pilates és folyamatos erősítés segítségével gyógyult ki.

Az emelések sikerességének elhanyagolhatatlan tényezője a fizika. Az emelt táncosnő súlypontjának emelőhöz képesti elhelyezkedése döntő jelentőséggel bír, de az eredményes végrehajtást az emelő táncos karjának hajlítottsága szintén befolyásolja. Egyenes irányú emelésnél, fontos, hogy a táncosnő egy meghosszabbított egyenes mentén elhelyezkedő súlypontja közvetlenül az emelő kezei között helyezkedjen el, így vertikális irányú erővel tudja a levegőben tartani a testet. Fontos szempont továbbá, hogy a partner a balerinát melyik testrészénél emeli föl és tartja meg. Az említett emelésnél, legcélszerűbb és legkíméletesebb, ha a táncosnőt közvetlenül a mellkas alatt fogja meg. A kéz valóban támaszt jelent, ha a partner nem az ujjak hegyével szorítja partnernője testét, sokkal inkább a tenyér éleivel érinti.

Pas de deux
Pas de deux

A klasszikus balettek gyakran alkalmazott emelése, alkalmanként a pas de deux záró mozdulata, amikor a táncos partnernőjét a vállára ülteti. Az emelés kényelmetlenségét fokozza, hogy a táncosnőnek partnere keskeny vállán kell megtartania egyensúlyát, nehézsége, hogy a férfi táncos legtöbbször egy kezével támasztja a testet. Az időzítés, ahogy a pas de deux legtöbb mozdulatában itt is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a balerina könnyen partnere háta mögött találhatja magát.

George Balanchine koreográfiáiban a hosszú ideig kitartott emelések jellemzőek, melynek kivitelezése jóval nehezebb, mint azt a néző első látásra gondolná. Az emelés egyik leglátványosabb és legkockázatosabb fajtája, amikor a balerina fejjel lefelé helyezkedik el partnere karjaiban, és egy kis hiba is a táncosnő tánckarrierjének végét jelentheti. Az ilyen emelések egyik típusa az úgynevezett „angyal-emelés": egy színpadon megtett táncmozdulat zárásaként a férfi táncos partnernőjét saját háta mögé emelve lépéseket tesz, miközben a táncosnő erősen hátrahajlik. A testek egyensúlyának eltalálása itt döntő jelentőségű. A táncművésznek kicsivel a csípőcsont felett kell megemelnie a táncosnőt, ha azonban a karjai túl magason helyezkednek el, a kiindulópontjára esik vissza a balerina, ha túl alacsonyak, az akár a fejre esés veszélyét is magában hordozza.

Az arabeszk emelés, annyiban különbözik a talajon előadott arabeszktől, hogy a táncosnő súlylába hajlítva helyezkedik el, látványos formával díszítve ezzel a koreográfiát. Jellegzetes, a Don Quijote pas de deux-ben is előforduló hal alakzatú emelés, amikor a női táncos sellőszerű alakban tartja partnere.

Pas de deux
Pas de deux

Statikus emeléseken túl igen dinamikusnak mondható a grand jeté emelés, amely a talajon kivitelezett ugrás táncpartnerrel előadott változata. A balerinát partnere egy meredek íven keresztül segíti át az elrugaszkodás pontjától a megérkezés végpontjáig.

Folyamatos kommunikáció a színpadon kívül, összehangoltság a színpadon. A partnerelés sikerességét nem lehet pusztán a technikában, a gyakorlás mértékében mérni. Szükség van a harmonikus testvonalakra és egy szavakkal nehezen kifejezhető láthatatlan szálra a női és a férfi táncos között, hogy a szerelem illúziója megjelenjen a színpadon. Olyan varázsra, amely átsegítheti őket még egy emelés szélsőséges helyzetein is.