Gyöngyi

Kitörölhetetlen kifejezések

2014.10.18. 06:53

Programkereső

Tetoválás és balettcipő. Két olyan dolog, amit nem helyeznénk egy asszociációs mezőbe, mégis van példa a kettő találkozására. Egyre több balettművész van ugyanis külföldön és itthon, aki megtalálja e két fogalom között azt a keskeny határmezsgyét, ahol megszűnik az összeférhetetlenségük.

A tánc és a tetoválás ugyanakkor két olyan dolog, ami már a prehistorikus időkben is létezett, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A kortárs testfestőművészet egy-egy remeke bizonyos szempontból párhuzamba állítható a rézkorszaki sziklarajzokkal, oly módon, mint ahogy Balanchine Téma és variációk című táncműve a rézkori termékenységvarázsló táncokkal. A párhuzam a mágikus hit és annak mai vetülete mentén keresendő: valamilyen babonás hitből azt gondolja alkotójuk vagy viselőjük, hogy ezekkel közvetetten hatást tud gyakorolni a tőle független világra. Ma az a motiváció, amiért valaki táncol vagy tetoválást visel, talán még közelebb van egymáshoz: a tánc a belső érzelmek kifejezése -"a lélek rejtett nyelve" - ahogyan Márta Graham fogalmazott, csakúgy, mint a tetoválás. Éppen csak a kifejezéshez szükséges terep közt van némi eltérés: előbbi a színpadot, utóbbi az emberi bőrt használja erre a célra.

Sasha Radetsky, az American Ballet szólótáncosa
Sasha Radetsky, az American Ballet szólótáncosa

Manapság a nyugati társadalmakban egyre gyakoribb a tetoválás. Minél több embernek van, annál kevésbé számít lázadásnak. Nem úgy, mint a klasszikus balettszakmán belül, ahol még ma is szerződésben tiltják viselését. Kivéve, ha a játszott karakter kalóz (a tetovált táncosok például imádják Petipa Kalóz koreográfiáit), esetleg maori harcos vagy ha a koreográfus kivételesen tetoválásbarát. A legtöbb koreográfus azonban még mindig ellenzi a tetoválást, egy egyszerű oknál fogva: a kortárs alkotásokkal összeférhetetlen üzenetet közvetíthetnek, a klasszikus színpadokra pedig ez egyszerűen nem illik. Ennek ellenére egyre több balett-táncosnak van tetoválása.

A táncosok témáról alkotott véleményét például jól tükrözik az American Ballett Theatre csillagának, Sascha Radetzky-nek az írásai, aki amellett, hogy az együttes egyik legünnepeltebb sztárja, sőt énekesként is bemutatkozott már, táncos szakírásokat és magazinbejegyzéseket is megjelentet neves amerikai szaklapok hasábjain. Szerinte például ez a két dolog megfér egymás mellett, azzal a fenntartással, hogy ha kell, bármikor nyomtalanul eltünteti a tetoválásait. Azt azonban erősen megfontolandónak gondolja, hogy milyen méretű tetoválást készíttet magának egy táncos és hova. A mérlegelés legfontosabb szempontjai szerinte a következők:

Látni engedi-e a jelmez a tetoválást? Gyakori és tartós fizikai kontaktus van-e a táncosok között mozgás közben, ami miatt elmosódhat a fedősmink? Történelmi témáról szól-e a legtöbb játszott előadás? Hiányzik-e a színházépületben a közönséget a színpadtól eltávolító zenekari árok? Ezeket a kérdéseket Sascha szerint komolyan át kell gondolnia minden tetoválásra vágyó táncosnak, nincs ugyanis "szent-grál fedőanyag", sem üzembiztos időutazó krém, amivel a tetovált bőrt tiszta állapotába vissza lehet állítani.

Apáti Bence
Apáti Bence

A magyar balettvilágban Apáti Bence, a Magyar Nemzeti Balett magántáncosa az, aki táncbeli profizmusán, művészi tehetségén, extrém hobbijain túl tetoválásairól is elhíresült. Testét több tetoválás díszíti, amelyeket többnyire már az elfedés praktikuma miatt széles orvosi ragasztószalag méretűre készíttetett. Testén többek között ikerfiai neve, valamint a római XIX-es szám szerepel, amelyről elárulta: a XIX. kerületet, Kispestet, édesapja szülőhelyét jelöli, ami egyben kedvenc focicsapata is. Apáti Bence profi sminkessé képezte ki magát, így eleinte sikerült is eltitkolnia ékességeit.

A Fidelio vele készült interjújában mesélt erről: „Mivel nekünk a szerződésünk is tartalmazza, hogy tetoválást nem csináltathatunk, az első években nagyon ügyeltem arra, hogy se a próbákon, se az előadásokon ne lássák a tetoválásaimat: eltakartam ruhákkal, illetve olyan profi sminkessé képeztem magam, hogy kellő mennyiségű festékkel tulajdonképpen bármit el tudtam tüntetni. Mivel ez így elég hosszú ideig jól működött, már nem okozott problémát, amikor nyilvánosságra hoztam őket, elfogadta a vezetőség is. Bebizonyítottam, hogy amikor kell, ezek láthatatlan jelek a testemen."  Ki gondolná például, hogy Magyarországon nem ő, hanem gyermekei anyja volt az első balett-táncos, aki tetoválásokra tett szert.

Szergej Polunyin
Szergej Polunyin

Ahogyan arról a Fidelio korábban már beszámolt, 2012 januárjában sokkolta a táncvilágot Szergej Polunyin, az ünnepelt balett-világsztár, amikor otthagyta a Royal Ballet vezető táncosi állását, és egy barátjával tetováló szalont nyitott. A magát szegénysorból a balettel csillagokig felküzdő ukrán táncos még fel sem eszmélt - már világhírű lett. A pszichológusok egyszerűnek látják az esetét. Elmaradt játszótéri bandázások, reggeli lógás, szabad időbeosztás: dolgok, amikre egy normál ember emlékszik gyerek- és kamaszkorából, egy balettnövendéknek azonban, ha életét teszi a táncra, ezek kimaradnak. Talán ezt a hiányt próbálta befoldozni Polunyin, amikor néhány nappal a The Dream (Az álom) című új produkció bemutatója előtt közölte a vezetőséggel, hogy másnaptól nem kíván tagja lenni a társulatnak. Polunyin esetében a tetoválások tehát nem a feltűnési vágy tünetei, hanem valami egészen zsigeri eredetű lázadás megnyilvánulásai, amelyeket a Royal Ballet vezetősége mindvégig tolerált, belátván a táncos pótolhatatlan szerepét a társulatban.

Szergej Polunyin
Szergej Polunyin

Később persze Polunyin visszatért a balettvilágba: ma az Igor Zelenszkij vezetésével működő Stanislavsky Moscow Music Theatre tagja. Polunyin atyai tekintélyként tiszteli Igort, olyannyira, hogy tetoválásgyűjteményét egy róla készült portréval bővítette, ami most a jobb vállát díszíti.  (Ez nem is annyira meglepő, ha tudjuk, hogy néhány éve James Dean arcképét tetováltatta magára anélkül, hogy látta volna filmjeit). Polunyin egyébként apa nélkül nőtt fel, mert apja Portugáliában dolgozott, hogy finanszírozni tudja fia taníttatását. Polunyin elmondása szerint Igor megengedi neki, hogy kevesebb gyakorlással vegyen részt a munkában, feltéve, ha az eredmény ugyanolyan meggyőző, mint a szigorú napi rutin mellett lenne.

És az eredmény meggyőző. Akkor is, ha csupán az előadás előtt egy órát készül. Azt mondja, amióta itt táncol, megtanulta élvezni az életet, élvezni a szerepben és a színpadon való létezést. De nem teljes kizárólagossággal, továbbra is el tudja képzelni az életét modellként, reklámfilmek szereplőjeként vagy katonaként. Polunyinnak egyébként jelenleg tizenhat tetoválása van, Igor arcképe és James Dean portréja mellett az egyik legkülönlegesebb tetkó a mellkasán lévő tigriskarmolás, aminek illúzióját eredetileg a bőr alá fecskendezett tintával akarta elérni. Mivel azonban nem volt elég élethű, kénytelen volt valóban megvágni a bőrét. Így most van egy félig tetovált, félig vágott tigriskarmolása, meséli büszkén a táncos, aki hiszi, hogy nem érheti bántódás, amíg Igor mellette áll.