Kelemen, Klementina

"Akinek a nehéz sors volt könnyű"

2014.12.16. 15:08

Programkereső

December 17-én látható négy tánctársulat koprodukciójában, Szakály György főszereplésével a provokatív filmrendező, Pier Paolo Pasolini életét feldolgozó P.P. Pasolini projekt. Szemán Béla rendezővel és a PR-Evolution Dance Company koreográfusával, Nemes Zsófiával Braun Anna, a Táncművészet munkatársa készített interjút.

Pier Paolo Pasolininek, a 20. század egyik legprovokatívabb, legsokoldalúbb filmrendező-polihisztorának állít emléket a folyamatosan új utakat kereső PR-Evolution Dance Company új darabja. A filmrendező a saját korában nem elfogadott „önfelvállalásával" és felzaklató, tabudöntögető filmek (Dekameron, Salo, avagy Szodoma 120 napja) egész sorával hívta ki maga ellen a sorsot. Közel négy évtizeddel ezelőtt, 1975. november elsejéről másodikára virradó éjszaka gyilkolták meg brutális kegyetlenséggel. Az előadás a Miskolci Balett, a Pécsi Balett, a GG Tánc Eger és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével jön létre. A főszerepet a színpadra húsz év után visszatérő Szakály György táncolja, mellette Zarnóczai Gizella és Spala Korinna jeleníti meg a főbb karaktereket.

Pasolininek
Pasolininek

- Az az utolsó perc Pasolini életében talán könnyebb volt, mint az előtte lévő öt évtized.

 - Szemán Béla: Életének minden perce, születésétől kezdve nehéz volt. Vannak olyan kivételes emberek, mint például ő, akiknek a nehéz sors a könnyű. Őt olvasva, hallgatva, nézve el sem tudom képzelni, hogy örült volna egy könnyebb sorsnak.

- Választhatott volna mást?

- Sz. B.: Abszolút. Rajtunk múlik. Most, ha körülnézek, azt látom, hogy nagyon sokan megúszásra játszanak. Pasolini pontosan tudta, hogy így nem lehet élni. Már a húszévesen megírt, A halott énekei című verseskötetéből érezhető, hogy tisztában volt vele, mennyire rövid ez az egy élet. Viszont ha már megkaptuk, élni kell, akkor is, ha csúnyán néznek ránk, csúnyákat gondolnak rólunk a csúnya emberek.

- Mit nem akart Pasolini megúszni? Vele szemben, mit akarunk mi?

- SzB: A sorsunkat. Azt gondoljuk, hogy el lehet bliccelni az életet. Azt gondoljuk, hogy végig lehet csinálni anélkül, hogy kiállnánk magunkért, hogy kimondanánk a véleményünket, hogy ahhoz találnánk partnereket, akik valójában vagyunk.

- Végső soron az utolsó pillanat azok számára is eljön, akik megúszásra játszanak és azok számára is, akik nem. Nem mindegy?

- SzB: Nem. Az az egy másodperc eltelhet úgy is, hogy azt gondoljuk - Vörösmartyt idézve - "ez férfimunka volt", de úgy is, hogy volt egy lehetőségem, mégis elszúrtam.

- Nem tudjuk, hogy ő mit gondolt. Sőt azt sem tudjuk, pontosan mi történt vele abban az utolsó pillanatban.

- SzB: De a könyvéből tudhatjuk. Azt is tudjuk, hogy rongyossá verték, a felismerhetetlenségig eltorzult a teste.

- Több teória született arról, hogy ki és miért tette. Ez mennyire lényeges a P. P. Pasolini project előadásában?

- SzB: Nagyon fontos, és nagyon pontosan fogalmazok.

- A tizenhét éves prostituált követte el?

- SzB: Giuseppe Pelosi, gúnynevén a Béka, aki le is ülte a gyilkosságért a kirótt börtönbüntetést. Ő az egyik kulcsfigurája Pasolini halálának, igen. De nem ő követte el, ez egyértelmű. Erről nyilatkozott is, miután szabadlábra került. Megfenyegették, a családja életének kioltásával zsarolták, el kellett vinnie a balhét.

Nemes Zsófia
Nemes Zsófia

- Nemes Zsófia: Majd a nyilatkozata után egy nappal a rendőrség egy razzia során heroint talált nála, visszavitték a börtönbe, és azóta sem látogatható.

- Pasolini életének feldolgozása mellett sok érv szól. Melyik volt pontosan, ami ezt az előadást elindította?

- SzB: Az, hogy nem bánunk jól az értékeinkkel, nem bánunk jól az alkotóinkkal, a művészeinkkel. Pasolini a huszadik század legösszetettebb, legizgalmasabb zsenije volt. Jövőre lesz negyven éve, hogy meggyilkolták.

- Filmíróként, rendezőként fontos, költőként vagy drámaíróként?

- NZs: Emberként.

- SzB: Bármit csinált, az költészet volt. Amikor filmet készített, akkor kamerával írt. De az élete, az életének az üzenete a legfontosabb, az, hogy így kellene csinálni.

- NZs: Az ilyen emberekben megláthatod önmagad, ezért sokan inkább elmennek mellettük, mert egyszerűen megijednek saját maguktól. Béla életében van egy Pasolini-hatás, belőle fakadt az ötlet. Számomra a legizgalmasabb az, amit a megbélyegzéssel kapcsolatban megértettem. Az emberek általában úgy élnek, hogy mindenkire cetliket ragasztanak. Pasolini tökéletes célpont volt, mindenféle jelzőt rá lehetett aggatni: kommunista, pedofil, homoszexuális, vadállat... Rajta keresztül sokat meg lehet tudni arról, hogy miért van a társadalomnak szüksége ezekre a stigmákra. És ez is az önfelvállalásról szól.

Pasolininek - PR-Evolution
Pasolininek - PR-Evolution

- Talán találnék érveket a cédulázás mellett.

- SzB: De nincs jó érv. Mert a megcímkézésből az emberi fejlődést hagyjuk ki.

- Mindazt, amit most elmondtak, hogyan fordítják le, sűrítik bele a darabba?

- SzB: Nem könnyű, mert el szeretnénk kerülni, hogy tudományos-ismeretterjesztő előadást hozzunk létre. Megpróbáljuk az életútjából azokat a pillanatokat megmutatni, amelyek igazán meghatározók voltak, de úgy, hogy a néző a saját életéből is meglásson valamit. Nem számítunk arra, hogy mindenki Pasolini-tudós, ezért sokkal általánosabban kell fogalmaznunk. Egy embert szeretnénk megmutatni úgy, hogy

közben mindenkit láttatunk.

- Szakály György testébe bújtatva.

- SzB: Például. Három Pasolini lesz egy időben a színpadon: Pierre, Paolo és Pasolini. Az egyik Szakály György, aki a visszatekintő, a nyugodt, az összefoglaló, aki már rálát a saját sorsára. Maurer Milán az, aki a szenvedély, a szex, az érzelmek "teste", Somhegyi György pedig az értelem, a költészet, a filozófia és a teoretika.

- Egy görög dráma felépítése rajzolódik ki előttünk...

- SzB: Csak Rómában játszódik. Boncasztalra tesszük az eEmbert, így tudjuk leginkább megmutatni a természetét.

P.P.Pasoliniproject (Forrás: Nemzeti Táncszínház)
P.P.Pasoliniproject (Forrás: Nemzeti Táncszínház)

- Hol vannak a nők?

- NZs: Nagyon fontosak. Az anyja egy igazi földanya, kiegészítője és teremtője, de ott volt Pasolini életében Laura Betti és Maria Callas is.

- SzB: Pasolini sohasem tagadta a nő fenségét, sőt.

- NZs: A mi előadásunkban is nagyon erősek ezek a karakterek, Zarnóczai Gizella anyaként, Spala Korinna Laura Bettiként meghatározó alkotója a darabnak.

- Ahogy az Ady-feldolgozásban (PR-Evolution Dance Company: Örök kikelet, bemutató: 2014. 04. 28. - a szerk), most is szövegalapú lesz a tánc?

- SzB: Több szöveg lesz, s ráadásul "drámaibb" helyzetekben hangzik el. Nincs könnyű helyzetben Zsófi. Nagyon régóta zseniális munkákat hoz létre az emberi kapcsolatokról, de most egy rendező is nehezíti a dolgát... Úgy kell alkotnia, hogy közben kinyitja magát arra, amit én, rendezőként látni szeretnék. Ez mindenkinek szokatlan és furcsa helyzet.

- NZs: De nagyon hasonlóan gondolkozunk, ez így szerencsés szituáció. Ami eszembe ötlik, azt Béla kimondja és fordítva.

- SzB: Becsülöm azokat, akik ezt elvállalták. A művészeket, Szirtes Edina Mókust, aki szintén együtt él a darabbal, a mozdulatokra írja a zenét próbáról próbára. S becsülöm a Nemzeti Táncszínházat is, hogy kiállt mellette, hogy úgy gondolták, erre a produkcióra szükség van, pedig akad a