Kelemen, Klementina

Nehéz léggömb

2015.01.01. 08:05

Programkereső

Futás közben gyakorta tapasztalhatjuk, hogy szúr az oldalunk vagy hamar kifulladunk. A mozgás ütemével összehangolt légzés az alapja bármilyen aktív testedzésnek, az visz minket előre segítve minden mozdulatot. Mi a helyzet a levegővétellel egy olyan összetett mozgás esetében, mint a balett? Hogyan fejlesztik a táncosok izmaikon mellett az alapvető biológiai funkciót, a légzést? MAGAZIN

A futás egy ciklikus, egyenletes mozgás, amikor jobb esetben a légzés ritmusossága az egyes mozgásciklusokhoz igazodik. A mozgás és a légzés ritmusának összehangolása kulcsfontosságú, tanulható folyamat, erős koncentrációt igényel, és olyan tényezők is befolyásolják, hogy az az orron vagy szájon át történik, vagy mindezt milyen testtartásban végezzük. A légzés és bármiféle mozgás viszonya kapcsán le kell fektetnünk, hogy nyugalmi állapotban a légzés jellemzői megegyeznek egy fizikailag nem edzett és edzett ember esetében. Az alapvető különbségek a fizikai terhelés során tűnnek elő. Erős fizikai megterhelés alatt az izmoknak oxigénre van szüksége a mozdulat elvégzéséhez. Egy edzettebb szervezet a nagy fizikai terhelés alatt jóval több levegőt képes beszívni, azonban nem a beszívott mennyiség meghatározó, sokkal inkább annak a szervezet általi hatékony felhasználása. A hatékony felhasználás az ember biológiai jellemzőitől, és külső tényezőktől is függ, így egy balett-terem szellőzöttségének mértéke sem elhanyagolható szempont.

Balett
Balett

Az energiát a tánc közben a táncos izomzata úgynevezett aerob, vagyis energianyerő folyamattal biztosítja: az energiát oxigén jelenlétében zsírokból és szénhidrátokból nyeri. Anaerob, vagyis oxigén hiányában lezajló, energianyerő folyamatról akkor beszélünk, ha a táncos izomzatához eljutó oxigén mennyisége már nem elég a tánc energia szükségletének biztosításához. Ennek kellemetlen mellékhatása fájdalmas, és mindannyian találkoztunk már a kellemetlen égő érzéssel, a tejsav okozta izomlázzal. Egy hosszadalmas próbafolyamat során a mindennapos testedzés, egy szűk, oxigén-hiányos balett-terem vagy egy zsúfolt színpad mind kiváltója lehet az izomfájdalomnak. Ezért is különösen fontos egy táncos számára, hogy a helyes táplálkozáson túl a megfelelő légzéssel is növelje az izommunkája hatékonyságát, és aerob folyamatra vegye rá szervezetét.

Balett
Balett

A balett során a zenével való egyesülés, a megfelelő beleélés, a tökéletes tánctechnika kivitelezésére törekvés, mind erős koncentrációt igényel, miközben könnyű „elfelejteni" megfelelően lélegezni. A fáradtság így hamar a táncosra törhet, és nehezíti a koreográfia kivitelezését. A klasszikus balett alaptesttartása az egyenes hát, a nyitott mellkas és váll alapvetően segíti a megfelelő légzést, mivel így könnyebben áramlik az oxigén a tüdőbe. A has, a központ folyamatos tartása azonban nem könnyű feladat, ráadásul a csípő, a váll is merevvé válhat a rossz légzéstől. A kortárstánc esetében felborulhat a „letisztult" rendszer, a testtartás eshetőlegessebb, off-balance helyzetekkel telített mozgás lendületesebb, a koreográfiába a szabálytalanság, az ösztönösség kerül, vagyis a légzésre történő koncentráció még nehezebbé válik.

A has és a rekeszizom használatával történő mélylégzés segít a hatékonyabb oxigén felvételben, miközben a központ tartását nem befolyásolja negatívan, a mozdulatok stabilitását, a nehéz forgások kivitelezését sem veszélyezteti. A levegővétel kapkodása helyett a hosszabb, lelassított be- és kilégzések szintén segítenek, az elhasznált levegő teljes kifújása fontos feladat. A balett-gyakorlatok felépítését és a légzés időzítését a pliétől kezdve általában az jellemzi, hogy a felfelé irányuló mozgásoknál kell levegőt venni, a lefelé irányulók esetében pedig kifújni azt. A karmozgással összekötött belégzés gyakorlata is beleneveli a balettnövendékekbe a fenti alapelvet. Az arcjáték, a megfelelő pillantás fontossága miatt a belégzés általában tipikusan orron keresztül történik, de növelhető a légzés hatékonysága, ha a kilégzést szájon keresztül végzi a táncos. A gyakorlás elengedhetetlen, mindaddig, amíg a lépések és a technika kivitelezése közben fentiek szinte automatikussá nem válnak.

Jógalégzés
Jógalégzés

Köztudott, hogy a nyújtás, a stretching során a be- és kilégzéssel könnyíthetjük az izmok nyúlását, és hajlékonyság elérését. A jóga szintén segítséget nyújt mind a mellkas nyitásának fokozása, mind az jógalégzés, a pranayama megtanulásában. A jógalégzés a has, rekeszizom, mellkas bevonásával segíti a hatékony légzés kifejlesztését. Egy táncosnak nem szükséges színpadon lenni, sőt nem is kell feltétlenül táncosnak lenni ahhoz, hogy a légzés technikájával a jobb közérzetre törekedjünk. A fenti módszerekkel, a légzéssel és az arra történő erős koncentrálással segíthetünk magunkon a mindennapos stressz, a szorongás kezelésében. Összességében törekedjünk egy dalban is megfogalmazott egyszerűségre: „beszív, kifúj".