Móric

„A rúdon pegazus lehetsz”

2016.10.21. 09:32

Programkereső

Magyarországon egyre népszerűbb a rúdtánc, a Nemzetközi Rúdsport Szövetség elsődleges célja pedig, hogy felvegyék az olimpiai sportágak közé. Mi jellemző erre a műfajra? Miben rejlik a nehézsége? Lehet-e egyáltalán alkalmazni a művészetben?

Függőleges krómrúd, amely összeköti a földet az éggel. Művelőinek maga a vertikális kihívás. A rúdtánc fogalma mögött egy sokoldalú, komplex technikai tudást és izomerőt igénylő mozgásforma rejlik, amely az utóbbi időben egyszerre van jelen a sport világában és a színházban. Hogy megértsük a rúdtánc különböző ágazatait, érdemes egy kicsit képbe kerülni a műfaj történetével.

A kínai cirkusznak már a 12. századtól kezdve része volt a rúd - chinese pole - mint rekvizit, színházi kellék, de Indiában is fellelhető volt a malacamb, ahol a rúd eredetileg a tradicionális birkózó iskolák egyik technika-fejlesztő eszközeként funkcionált. A rúdtánc glamour irányzatának kialakulásához nagyobb mértékben járult hozzá az az irányzat, ami az 1920-as években Amerikában jelent meg a vásári mutatványok, utazó vurstlik keretein belül: a sátrak tartórúdjai körül erotikus táncot lejtő táncosnők szórakoztatták ezzel közönségüket. A rúdtánc tehát több forrásból ered, és ma is több irányzata létezik, a versenyeken ezeket három fő kategóriában értékelik.

A polefitnessben a kötelező elemek számán és kivitelezésének minőségén van a hangsúly, a pole art/pole theater kategóriában a tartalom és a kontextus is fontos szerephez jut. Ezen érthetünk akár egy hangulatot, akár egy konkrét témát, amit a koreográfia, a zene, a világítás és a jelmez együttesen jelenít meg. A harmadik kategória pedig a glamour irányzat, ahol az elsődleges szempont az emberi test esztétikája. Emellett pedig – bár még versenyeken alig-alig tűnik fel - egyre népszerűbb az exotic irányzat, ami tekinthető egyfajta visszakanyarodásnak az erotika felé, de a kölcsönhatások miatt ebben a műfajban is megjelentek a magas technikai képzettséget igénylő erő-, és akrobatikus elemek, kombinációk.

A rúdtánc a művészet fenségterületére csak nemrég tette be a lábát az ugyancsak fiatal újcirkusz műfaján keresztül: a 60-as években, Franciaországban kialakult műfaj a klasszikus cirkusz varieté-szerű felépítésével szemben a mutatványokat egy kontextus részeként, egy történetbe ágyazva alkalmazza. Bardóczy Ilka kétszeres világbajnok, kétszeres európa-bajnok, világbajnoki ezüstrémes, magyar bajnok, oktató és performer például mindhárom irányzatban versenyzik és színházi előadásokban is alkalmazza a rúdtáncot. A versenyekről szólva elmondta:

A versenykűrökkel szemben nagyon sok követelményt támasztanak a versenyek kiírói, a nemzetközi szervezetek, ezáltal igyekeznek minél objektívabbá tenni az értékelést.

Rengeteg előírás vonatkozik a kötelező és választható elemekre, a megjelenésre és a zenére. Ezek irányítják (korlátozzák vagy segítik) a versenyzőt a kűr összeállításában” – mesélte. Mint mondta, rúdtechnikát egyre több stúdióban lehet tanulni Magyarországon, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy aki rúdtáncos szeretne lenni, annak nem elég egy ilyen stúdióban rúdórákra járnia, mert itt nem lehet a már említett sokoldalú mozgásképzettséget megszerezni. Hozzátette, akik versenyeznek, azok sem profik a szó hivatalos értelmében, hiszen nem azért kapják a fizetésüket, hogy rúdsport teljesítményt nyújtanak.

Az IPSF (International Pole Sport Federation) évek óta keményen dolgozik azon, hogy a rúdsport olimpiai sportággá válhasson.

Az oktatás helyzetét is alapjaiban befolyásolná, ha kiépülne a hivatalos szakági infrastruktúra, megfelelő intézményi háttérrel.

Ilka a cirkusz-színházi előadásokhoz a versenyzéssel és oktatással párhuzamosan került egyre közelebb. „2011-ben felkértek egy cirkuszi produkcióban való részvételre, Glass Benjaminnal dolgoztam a Gravitáció Szimfónia című előadásban” – meséli. „Az előadás létrehozásának folyamatában találkoztam azzal, hogy ebben a helyzetben máshogyan kell gondolkozni és koreografálni, mint egy versenykűr összeállításánál. Más a viszonya a mozgássornak a zenével, a dramaturgiával, a szcenikai környezettel, az előadás komplex rendszerével. Ez az, ami számomra izgalmas volt, és ez hajtott további előadásokban való közreműködésre” – árulta el. Ilka 2013-ban rúdtáncolt a Vaserdő című előadásban, amit Glass Benjamin és Téri Gáspár közreműködésével hoztak létre. 2014-ben megalapították Gáspárral a Grotesque Gymnastics nevű formációt, és 2015-ben mutatták be a Negyedik emelet Tizennégy című darabot Arnaud Blondel és Simkó Beatrix részvételével. Magyarországon rajtuk kívül egyébként többen is alkalmazzák a rúdtáncot az előadásaikban, köztük Duda Éva, Vági Bence és Demcsák Ottó is.

De tévedés volna azt gondolni, hogy a rúdtánc csak a nők felségterülete. Kovács Máté Efraim szintén hazai képviselője a műfajnak, idén magyar bajnoki címet szerzett. Férfiként mindez kuriózumnak számít, hiszen egyelőre nagyon kevés férfitársa választja ezt a műfajt. Hogy miért, arról ő így vélekedik:

Kovács Máté Efraim
Kovács Máté Efraim
Fotó: Merofotó

Valószínűleg azért is vagyunk kevesen, mivel a hangzása pejoratív, az emberek hajlamosak a vetkőzésre asszociálni, pedig a rúdsporttól ez igen távol áll.

A felsőtest fedetlensége esetleg a tapadás miatt hasznos, de a Nemzetközi Rúdsport Szövetség versenyein nagyon szigorú előírások vonatkoznak az öltözködésre is. Nincsenek alapvető különbségek a női és a férfi versenyzők között, a fizikai adottságból fakadóan talán a férfiak egy kicsit erősebbek, a nők pedig kicsit hajlékonyabbak, de ez sem törvényszerű. Általánosságban a férfiak könnyebben képesek kivitelezni olyan elemeket, amihez erő kell, a nők pedig, amihez hajlékonyság. Ebben egy-két orosz, kínai fiú meg tudja hazudtolni a nőket is. Elmondható, hogy erős az orosz, dél-amerikai hegemónia, ez a balett-és cirkuszhagyományaiknak is köszönhető” – mondta. Máté a hazai férfi rúdtáncos kiválóságok közül kiemelte Presinszki Ákost, aki a magyarországi rúd-oktatás meghatározó alakja, a legrégebbi rúd-stúdió társalapítója, a szintrendszer kidolgozója, nemzetközi bíró, edzőképző. Krajnyák Norbertet, aki háromszoros magyar bajnok, többszörös ezüstérmes, rendszeresen lép fel nemcsak rúd, hanem légtorna-számokkal is, profi tréner, világbajnoki helyezett, nemzetközi szinten versenyez eredménnyel. Holoda Pétert, aki a Frenák Pál társulat ex-táncosa, magyar bajnok, stúdió-vezető Mosonmagyaróváron, aki lányokat meghazudtolóan hajlékony.

Kovács Máté Efraim
Kovács Máté Efraim
Fotó: Merofotó

Máté egyet ért abban Ilkával, hogy hatalmas lépés lenne, ha a rúdtánc bekerülne az olimpiai sportágak közé, ugyanakkor azt is látja, hogy ez megváltoztatná a sport mostani közegét. „Mindenképpen lenne egy pozitív hozadéka, gondoljunk csak arra, hogy szakág lenne szponzorokkal, több lehetőséggel és támogatással. Azonban sok tornász térne át erre a műfajra, így nehezebb lenne az érvényesülés, hatalmas versenyhelyzet alakulna ki, és lehet, hogy kissé megmérgezné a profitorientáltság.

Éppen azt szeretem a rúdtánc közösségben, hogy mindenki ismer mindenkit, olyanok vagyunk, akár egy nagy család. Ha olimpiai sporttá válna, félő, hogy elvesztené az intimitását”

– vélekedett.

Máté hobbistaként kezdte, amely nem egyedi eset, a versenyeken több korosztályban lehet indulni: 20-40 életkor közötti a fő korosztály, de vannak 40+,50+,60+ kategóriában indulók is.

Úgy érzem, nekem természetes közegem a rúd, évekig balettoztam, a líraibb irányvonalat kedvelem. Sokszor elképzelem, hogy a rúd milyen ideális lehetne egy Rómeó és Júlia erkélyjelenethez.

Jómagam tanítom is a műfajt, és nagyon szeretem nézni, hogy lépnek a tanítványaim szintről-szintre, hogyan vállalják fel a nők egyre inkább saját nőiességüket. Szoktam is mondani a tanítványaimnak: a rúdon pegazus lehetsz”.

Nem szentségtörés Chopin-re rúdtáncolni!

Nézd meg a DOTMOVE videóját, amiben Chopin cisz-moll keringőjére rúdtáncol a természet lágy ölén Chris Silya! Kattints!