Tekla

Fantasztikus kisfilm mutatja be, mit lát a világból egy fekete balerina

2017.07.08. 12:45

Programkereső

Ben Briand rövidfilmjében szubjektív kameraállásból, a lehető legszemélyesebben ábrázolva láthatjuk Ingrid Silva útját, amin a riói gettóból egy professzionális New York-i balettszínpadig jutott.

Sokat írtunk már arról a fontos tánctörténeti folyamatról, ami éppen most zajlik: a balett globalizálódásáról. Ez az elsődlegesen a nyugati civilizációhoz köthető művészeti forma lassan eljut a harmadik világ elzárt közösségibe is, ahonnan tehetségükkel néhányan a világ élvonalába tartozó társulatokig küzdik fel magukat. Ez egy hosszú és küzdelmes út, aminek során előítéletek garmadájával kell megküzdeniük, a fizikai igénybevétel okozta nehézségekről, és az anyagi problémákról nem is beszélve. Misty Copeland, Carlos Acosta, Michela De Prince, Ahmad Jahmal – egyre bővül az a névsor, amin azok a szuperhősök sorakoznak, akiknek társadalmi, földrajzi határokat kellett átlépniük, és még a műfaj alapjaiba foglalt szabályokat is felül kellett írniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak.

Ingrid Silva
Ingrid Silva

Ezen a listán szerepel Ingrid Silva is, akinek neve egyre ismerősebben cseng a tánckedvelők számára. Szikár önjellemzése így szól:

Egy brazil favelából jövök. Fekete vagyok. Szegény családba születtem. Mindezek ellenére balerina lettem.

Magamra voltam utalva: 19 éves koromban egy ösztöndíjjal érkeztem New Yorkba a harlemi tánciskolába. Ekkor egy pillanat alatt felnőttem és megértettem, amit a szüleim tanítottak nekem: »Nem azért vagyok itt a Harlemi Táncszínházban, mert szegény vagyok, hanem a tánctudásom miatt«.

Ingrid Silva az e havi Pointe Magazin címlapján is szerepelt és egy riport is készült vele. De beszéljenek inkább helyettünk Ben Briand rendkívül kifejező képsorai: 

INGRID SILVA // ACTIVIA from Ben Briand on Vimeo.