Jolán

Az erkölcsi vezeklésről szól a Győri Balett legújabb premierje

2017.11.06. 10:51 Módosítva: 2017-11-06 10:52:00

Programkereső

Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című regénye első balettadaptációjának ősbemutatójára készül a Győri Balett Velekei László koreografálásában.

Olyan világban élünk, ahol bárki, bárhol, bárkiről és bármiről véleményt nyilváníthat és ítélkezhet a társadalom szeme láttára – gondolok itt a közösségi oldalakra – anélkül, hogy utánajárna vagy megértené a megítélt helyzetet”

– véli Velekei László, a Győri Balett új darabjának koreográfusa, aki az Anna Karenina, a Ne bánts!, a Rómeó és Júlia után ismét az érzelmei és a társadalmi elvárások között hánykódó nő személyes tragédiáját jeleníti meg a főszereplő Hester Prynne személyén keresztül.

A darab alapjául Nathaniel Hawthorne 19. században alkotó amerikai író A skarlát betű című regénye szolgál, amely mintegy 200 évvel korábban, a betelepülő puritánok Új-Angliájában játszódik, és szereplőinek mély emberi válságain keresztül a bűnbeesés, a bűntudat, az erkölcsi vezeklés, és a megtisztulás folyamatára fókuszál. Hősnője Hester Prynne, az Újvilágba egyedül érkező férjes asszony, akit hűtlenség vádjával elítélnek, és bűnének jelét, a vörös A betűt (adultery – házasságtörés) ruháin is hordania kell. Hester azonban emelt fővel vállalja mindezt, és gyöngéd szeretettel neveli házasságtörésben fogant gyermekét, a kis Pearlt. Társát a bűnben nem nevezi meg, már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze, Arthur Dimmesdale...

Velekei a regénytől elrugaszkodva nem a megbélyegzés pillanatától kapcsolja be a nézőt az eseményekbe. Fontosnak tartja az előzmények megmutatását is: a főszereplők találkozását, szerelmük kibontakozását és a bűnbeesést. A gazdag dramaturgiai részletekben bővelkedő darabban az alkotó áthelyezi a hangsúlyt a fiatal, önmarcangoló tiszteletesre, aki bűnnek érzi nemcsak a tettét, de a puszta érzelmeit is. A vívódásba belerokkant lelkész halála azonban nem nyújt megoldást a helyzetre. A világgal dacoló Hester tragédiáját pedig csak fokozza, hogy bűnös szerelmének gyümölcse, Pearl is megszenvedi a közösség kirekesztését, és frusztrációját levezetve édesanyját gyötri rosszcsontságával.

Minden darabomban az emberi esendőséget keresem. Érzelmeink vannak és gyakran tévedünk.

Az ember természet sokszínű, és ha szabályok szerint élünk is, nem várható el, hogy bizonyos élethelyzetekben ne hibázzunk, vagy ne gondolkozzunk másként. A megbélyegzés, az előítéletek által emelt falak között viszont nem születhetnek megoldások, csak újabb konfliktusok képződnek” – véli Velekei László.

Hester Prynne megszemélyesítője a társulat vezető szólistája, Matuza Adrienn és Tetiana Baranovska. Arthur Dimmesdale tiszteletest pedig a markáns színpadi jelenlétű Jekli Zoltán és az ugyanennek a figurának egy finomabb, érzékenyebb oldalát megmutató, néhány évvel ezelőtt végzett Engelbrecht Patrik, akit első jelentősebb szólószerepében láthatunk.

Az előadás dramaturgja Csepi Alexandra, aki 2014 óta a társulat minden jelentősebb sikerének közreműködője, nevéhez fűződik a Ne bánts!, A terem, a Szegény Dzsoni és Árnika, a Belső hangok, a Romance – Kodály Zoltán műveire és az Egy varsói menekült színpadra állítása.

A nemzetközi hírű fénytervező Yaron Abulafia eddig mintegy 200 színházi, táncszínházi és koncertelőadást, installációt és televíziós show világítását alkotta meg. Olyan nagy nevű együttesekkel dolgozott, mint a Staatsballett Berlin, az English National Ballet, a Nederlands Dans Theater vagy a Rambert Dance Company.

A díszlet a Miskolci Nemzeti Színház tagja, Bozóki Mara munkáját dicséri, aki egyebek mellett a XVI. Országos Színházi Találkozón (1997) és a Houstoni Nemzetközi Filmfesztiválon (2004) is elnyerte a legjobb látványtervező díját. A jelmeztervező Velich Rita pedig számos kortárs- és klasszikusbalett-előadás kosztümjeit álmodta már meg.

A darab koreográfusa Velekei László, anyatársulatának egykori szólistája, 2008-ban alkotta meg első hosszabb hangvételű balettdarabját, a Tóth Ilona emlékére '56 címűt, amelyet számos koreográfia követett (2012 – Forgószél, avagy a képzelet csodája, 2013 – Kodály, 2014 – A vaskakas, 2015 – Ne bánts!, A terem, 2016 – Belső hangok, Anna Karenina, 2017 – Romance – Kodály Zoltán műveire, Egy varsói menekült, Rómeó és Júlia). Munkásságát 2015-ben Harangozó-díjjal ismerték el, majd 2016-ban megkapta Az Év Alkotója elismerést is 2015. óta a társulat művészeti vezetője.