Katalin

Mindannyian fényérzékenyek vagyunk

2010.07.05. 10:57

Programkereső

Bruno Bourel francia fotóművészt elkapta, és nem engedte el Budapest, a csodás.

A nyugatról érkezett idegen a rendszerváltás változó időszakában fotózta végig a város utcáit, hogy a fények minimumával és összegével adjon fekete-fehér képet az igazi pesti Pestről. Bourel bemutatja, hogyan lehetséges a megszámlálhatatlanul sok szín közül összesen kettővel megszólalni ezer nyelven.

Bourel fotója
Bourel fotója

2002-ben Fényrajzok-Budapest címen a Magvető kiadásában Parti Nagy Lajos kísérőszövegével album formájában már megjelentek Bourel munkái, most július 8-tól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában pedig a kifejezetten a zsidó negyedben készült fotókat nézhetjük majd meg. A rendszerváltást követően a pesti zsidó élet éppen a helyét kereste, újjáalakultak kulturális és vallásos szervezetek is. A régi gettóban a kóser mészárszék vagy mikve (rituális fürdésre kialakított fürdő) mellett nyíltak kávézók és szórakozóhelyek is. Bourel képein a sakter vág, a kántor énekel, a Tóra tekeredik, a tánc pedig gyorsan forog. Valahogy úgy, mint ahogy a zsidó élet a ritmusa jár körbe a brit milától egészen a temetési szertartásokig, vagy ahogy az ünnepek sora jut el az egyik Rosh Hashanától a következőig.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga sokszor szolgál helyszínéül kulturális eseményeknek, ez esetben pedig mint kiállító tér eleve izgalmas hátteret ad a 45 képet bemutató kiállításnak. Az 1859-ben felavatott Dohány utcai neológ zsinagógával ellentétben az Otto Wagner építette Rumbach utcai a status quo ante irányzat híveinek imahelye volt. A templom és a múzeum fogalmának párhuzamairól, a szent helyeket és a műtárgyakat övező tisztelet mibenlétéről már sokféle gondolatot fogalmaztak meg művészek és műértők (például Nam June Paik Jacob's Ladder című munkájában). Ehhez a gondolathoz különösen jól illeszkedik Bourel tárlata, amely a vallásgyakorlás helyszíne és a művészet fogalmát definiáló intézmény kapcsolatának egy ötvözött formáját adja, miközben emlékképekbe zárja egy már elmúlt idő történéseit. Bourel maga így fogalmazott a fotóiról: „Ez a munka egy állandó fejlődés, amiben egy vallási, spirituális és emberi újjászületésről kívánok tanúskodni, a fotográfia kifejezési eszközök segítségével, ami a kompozíció, grafizmus, fény, ami egy szóval összefoglalva az érzelem."    
A Magyar Zsidó Múzeum tárlatán Závada Pál fia, Závada Péter társított gondolatokat a képekhez, az ő verses és prózai asszociáció jelennek meg a fotókkal együtt. AkkezdetPhiai együttesben szövegíró rapperként működő Závada szerint mindannyian fényérzékenyek vagyunk, csupán „ki így, ki úgy". Igaza lehet.

Nappapírok - Bruno Bourel fotókiállítása
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (VII., Rumbach Sebestyén u. 11-13.)
Megnyitó: július 8. 18:00 (a kiállítást megnyitja Perczel Anna építész)
Nyitva: augusztus 15-ig