Ilona

Túlvilági utazás

2010.11.04. 09:30

Programkereső

A Halottak Könyvét kelti életre legújabb kiállításán a British Museum.

A XVIII. dinasztia korától fogva Egyiptomban varázsigéket tartalmazó papirusztekercset helyeztek a halottak mellé, hogy megóvják őket a túlvilág különböző veszélyeitől és eligazítást nyújtsanak számukra. A 3500 éves útikalauz lépésről lépésre megtervezte az elhunytak másvilágra vezető útját. Miután a lélek elhagyta mumifikált porhüvelyét, veszélyek sokasága leselkedett rá, mint a mindent felemésztő tűz, mérgeskígyók és vadállatok. A legfélelmetesebb a Halottfaló volt, amellyel a túlvilági bíróság kedvezőtlen ítélete után találkozhattak az elhunytak.

A szív megmérettetése elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyeztek, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezte. Amennyiben a halott szíve könnyebb volt, mint a strucctoll, az illető méltóvá vált arra, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A strucctollnál súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelzi, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét. Szívét a Halottfaló zabálta fel, amelynek krokodilfeje, vízilóhátsója és oroszlánteste volt.

Halottak Könyve2
Halottak Könyve2

John Taylor, a kiállítás kurátora szerint a tárlat azt a modernkori elképzelést hivatott megcáfolni, miszerint az ókori egyiptomiak a halál megszállottjai voltak: „Nem a halál, hanem az élet megszállottjai voltak. Az emberek többsége 35 éves kora körül távozott az élők sorából, ám sokuknak jó élete volt, amit a haláluk után is folytatni kívántak."

Az egyiptomi kiállítás komplex vallási rendszerrel rendelkező, fejlett társadalmat mutat be, olyat, amely az üzlettől sem idegenkedett. A Kr.e. 1500 körül keletkezett Halottak Könyve kétszáz varázsigét tartalmazott. A gazdag egyiptomiak ezekből válogathattak a saját verziójú Halottak Könyve számára. Ezt a luxust nem engedhette meg magának mindenki, a kevésbé tehetőseknek az útmutató kommersz változatával kellett megelégedniük.

A tárlat felvonultatja a British Museum világhírű óegyiptomi gyűjteményének néhány értékes darabját is, múmiák, aranyozott halotti maszkok és díszes cédruskoporsók is szerepelnek a tárlaton. Bemutatják a Halottak Könyvét is, ami hosszú papirusztekercsekből áll, amelyeket sűrűn borítanak fekete és vörös hieroglifák, a szöveget pedig a túlvilági jeleneteket életre keltő illusztrációk egészítik ki. A tekercseket helyezték a múmiák mellé a koporsóba, de a varázsigék borították a szarkofágot, a múmia halotti leplét, ahogy a pólyákat is.

Halottak Könyve3
Halottak Könyve3

Az igen törékeny és fényérzékeny tekercseket ritkán mutatják be. A leghosszabb, egy 37 méteres tekercs háromezer éve készült egy főpap lánya számára, és most állítják ki először. Ani királyi írnok, aki Kr.e. 1275 táján távozott az élők sorából, megengedhette, hogy egyéni használatra készíttesse el a Halottak Könyvét: a nevét a szövegben üresen hagyott helyekre írták be. A kiállítási tárgyak között szerepel egy bazaltkőből és aranyból készült szkarabeusz, aminek a hátán a vevő nevének egy sávot festetlenül hagytak.

„Az idők folyamán egyre több tárgy vált nélkülözhetetlenné, és az ókori Egyiptomban akadtak, akik kihasználták az üzleti lehetőségeket" ‒ jegyezte meg John Taylor, aki kiemelte: azok, akik sikeresen túljutottak a próbatételeken, Ra, a Napisten bárkáján időzhettek az idők végezetéig vagy Ozirisz, az élet, a halál és az alvilág urának társaságát élvezhették. A legkívánatosabb úti célnak azonban a nádföldeket tartották, a túlvilági termékeny folyóparti területet, amely az elhunytak által hátrahagyott Egyiptom idealizált változata volt. „A végső cél a hazatérés volt egy olyan világba, ahol ismeretlenek a betegségek, a szenvedés és a halál" ‒ hangsúlyozta John Taylor kurátor.

A tárlat március 6-ig látogatható.