Cecília

Mit bír egy műemlék?

2010.12.10. 12:35

Programkereső

Az európai műemlékeket is fenyegeti az éghajlatváltozás.

A szakértők már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés miatt emelkedik a tengerszint, elöntéssel fenyegetve az alacsonyan fekvő területeket, beleértve Velencét. Egy hároméves kutatás viszont arra világított rá, hogy nem csupán az árvizektől, viharoktól, földcsuszamlásoktól kell féltenünk kulturális örökségünket. Észak-Európában a folyamatos esőzések rétegről rétegre moshatják el az antik köveket, míg Közép- és Dél-Európában a növekvő hőség rombolhatja a műemlékeket ‒ olvasható a Greenfudge.org környezetvédelmi hírportálon.

Akropolisz
Akropolisz

Klímakutatók, vegyészek, geológusok és biológusok a csapadék és a hőmérséklet feltételezett adataiból kiindulva 2099-ig vázolták fel, hogy mi történik a márvánnyal, mészkővel, fával és más, az ókori építők által alkalmazott anyagokkal kontinensünk különböző régióiban. Ennek alapján a kutatók összeállították Európa sérülékenységi atlaszát, amely segítségével a szakemberek megismerhetik, hogy a különböző térségekben milyen tényezők fenyegetik a műemlékeket. A kutatók szerint a csökkenő nyári csapadék következtében megnövekszik a műemléki épületeken a sólerakódás Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolország északi részén és Közép-Európában. Ez különösen a gótikus katedrálisokat veszélyezteti, amelyek kőfaragványai lágy, porózus kőből készültek: ezek felszívják a nedves levegőben lévő tengeri sót, amikor a nedvesség elpárolog; a só kikristályosodik és károsítja a követ.

Eiffel-torony
Eiffel-torony

Az olyan műemlékek, mit a római Colosseum vagy az athéni Akropolisz, amelyeket márványból és mészkőből emeltek, igencsak megszenvedik a növekvő hőmérséklet ingadozásokat. Ezek hatására az anyag hol tágul, hol zsugorodik, megreped, majd végül károsodik a műemlék. Közép-Európa, Dél-Spanyolország és Görögország sínyli meg leginkább a szárazabb éghajlatot és a magasabb átlaghőmérsékletet.

Az éghajlatváltozás nem kíméli az olyan viszonylag új műemlékeket sem, mint amilyen az 1889-ben épült Eiffel-torony, amit a magasabb hőmérséklet és a légszennyeződés miatt a korrózió fenyegeti. Mint Cristina Sabbioni, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács fizikusa rámutat, a veszélyek ismerete segít a kárenyhítésben. A kutatók ugyanis nemcsak a veszélyeket vázolták fel, hanem útmutatással is szolgálnak a hatékony védekezésre nézve.