Ábrahám

Kulturális forradalom Bécsben

2011.03.02. 08:07

Programkereső

Helmut Opletal egyedi kínai tárgyaiból nyílt kiállítás.

A tárlat anyagának nagy részét Helmut Opletal osztrák újságíró gyűjteménye alkotja. A Kína-szakértő, az osztrák televízió egykori kínai tudósítója 1973 és 1985 között a Kínai Népköztársaságban tanult és dolgozott újságíróként, így a kulturális forradalom utolsó éveit személyesen is átélte. Opletal egyben a kiállítás kurátora is.

Kulturális forradalom propaganda
Kulturális forradalom propaganda

Az 1966 és 1976 közötti időszak egyszerre volt a tömegfelvonulások, a Mao Ce-tungot (Mao Zedong) övező szinte vallásos jellegű személyi kultusz, az egyenlőségen alapuló társadalom utáni vágy, egyúttal a politikai üldözések és felbecsülhetetlen kulturális kincsek elpusztításának időszaka. Az 1980-as évek elején a kínai kommunista párt által tévútnak minősített tíz év alatt becslések szerint emberek millióit üldözték, ölték meg vagy zárták táborokba.

A tárlat ezt a kettősséget érzékelteti. Bemutatja az 1960-as, 1970-es évek Kínájának politikai jelképrendszerét, a politika és a mindennapok kapcsolatát, emellett célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az utópia és a társadalmi realitás viszonyára, legyen az Kínában vagy más autoriter államokban.

Kulturális forradalom propaganda2
Kulturális forradalom propaganda2

A kulturális forradalom Kínájában a politikai propaganda eszközei nemcsak a plakátok és a hirdetmények voltak, de a legkülönfélébb használati tárgyak is. A Maótól, a nagy kormányostól, származó idézetek láthatók például kézzel hímzett párnahuzatokon, porcelánedényeken, lemezjátszókon, de fésülködőasztalok tükrein is. A gyerekek ideológiai nevelését könyvek, képregények, játékok biztosították. Ilyen volt például az imperialisták elleni harcot a vietnami háború környezetébe helyező társasjáték.

Mao óra
Mao óra

A gyűjtemény egyik kiemelt darabja egy olyan ébresztőóra, amely jól érzékelteti a politika és a tárgyak kapcsolatát. A vekker számlapján a Mao felhívására alakult Vörös Gárda tagjainak képét festették, az egyik alak negyedóránként meglengeti Mao írásainak gyűjteményét, a Vörös Könyvet. A fanatizált diákokból álló gárda az egyik főszereplője volt a forradalom ellenségeinek üldözésében, a kommunizmus előtti Kína kulturális kincsei elpusztításának. A gárda terrorcselekményei és az ennek révén nagyvárosokban kialakult anarchia közeli állapotok végül a gárda feloszlatásához vezettek, az órát pedig Mao utasítására kivonták a forgalomból. Az 1990-es években azonban a típus ismét megjelent a kereskedelemben, de ezúttal már a Mao-nosztalgiát kihasználó élelmes kereskedők látták el a szuvenír-árusokat utánzatokkal és hamisítványokkal.

A kiállítás augusztus 19-ig látogatható a bécsi Néprajzi Múzeumban.