Vendel

Hamisítványok a Szépművészeti Múzeumban

2011.06.20. 07:40

Programkereső

Csempészett ókori műtárgyakból nyílt kamarakiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

Az Évszak műtárgya című tárlatsorozat legújabb fejezete a magyar határon lefoglalt, eredeti vagy néha ahhoz megtévesztően hasonló, de hamisított ókori műtárgyakból válogat. A Szépművészeti Antik Gyűjteményének kiállításán egy ezüstcsésze, néhány szobor, szobortöredék és mintegy két tucatnyi kisebb méretű alkotás lesz látható. A jogellenes műkereskedelem gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz a kulturális örökségben, hiszen egy régészeti lelőhely feldúlásával általában teljesen megsemmisül minden, a műtárgyhoz köthető régészeti, történelmi vagy tudományos információ ‒ emlékeztet a tárlat ajánlójában Lakatos Szilvia régész, a kamarakiállítás rendezője.

Csempészett tárgyak
Csempészett tárgyak

Az Antik Gyűjtemény 1996-tól igyekszik összegyűjteni és gondozni a magyar határon lefoglalt, külföldi eredetű régészeti leleteket. Azóta mintegy négyezer tárgy került a gyűjtemény letéti raktárába, a múzeum saját antik tárgyaitól külön nyilvántartva. Lakatos Szilvia értékelése szerint a máig a Szépművészeti birtokába került csempészanyag nem tartalmaz különleges értékű műalkotásokat. Kiemelkedik azonban egy Lőkösházán lefoglalt ezüstcsésze: peremén görög nyelvű felirat fut körbe, amely szerint Sósos két fia, Antiochos és Kalliklés ajánlották fel fogadalmi ajándékul Apollón számára, vélhetően a Kr. u. 3. században.

A tárgyak zöme ókori tucatáru, elsősorban fémtárgy: fibula, azaz ruhakapcsoló tű, gyűrű, kulcs; feltehetően egy-egy régészeti lelőhely fémkeresővel történő átkutatása során kerülhettek elő. Az ép darabok mellett sok fémtöredék is található, ezek beolvasztva alkalmas nyersanyagul szolgálhatnak műtárgyhamisítók számára. 

Csempészett Venus
Csempészett Venus

Egy Battonyán lefoglalt együttes egy terrakotta ifjúszobrot is tartalmazott. Mint Lakatos Szilvia megjegyzi, kialakítása alapján egyértelmű, hogy hamisítványról van szó: a darab nagyon hasonlít egy híres görög márványszoborra, amely Agiast, a Kr. e. 5. század híres atlétáját ábrázolja, az oldalnézetnél azonban sem a test vastagsága, sem a kialakítása nem megfelelő.

Ennél jóval nagyobb tudással rendelkezik a Komáromban 1996-ban lefoglalt bronzszobor mestere ‒ hívja fel a figyelmet a kiállítás rendezője. A félmeztelen Venus-szobor kezdetben a római császárkor kiemelkedő alkotásának tűnt, az alaposabb vizsgálat során azonban kiderült, hogy a felületet fedő patina néhány helyen lekopott, és alatta előbukkant a fényes fémfelület. Feltűnő továbbá, hogy a félmeztelen, álló Venus-ábrázolások két alapvető típusa közül egyik sem felel meg a szobor testtartásának, és többek között a bronz összetétele is arra utal, hogy a műtárgy nem az ókorban készült.

Hercules lábfeje
Hercules lábfeje

Egészen más történet rekonstruálható ahhoz a márvány szobortöredékhez, amelyet nyolc hasonló darabbal együtt foglaltak le 2003-ban a röszkei határállomáson. A félköríves talapzaton álló férfialaknak ‒ a latin nyelvű felirat alapján Hercules Invictusnak ‒ csupán a lábfeje maradt meg. Töredék lévén műkereskedelmi értéke nem jelentős, a lelet tudományos értéke azonban sokkal nagyobb: egy antik szentélyre utal, amelynek kifosztása napjainkban zajlik ‒ figyelmeztet Lakatos Szilvia.
A Szépművészeti Múzeum kamarakiállítása szeptember 15-ig látogatható.