Jenő

Szeptemberben nyílik az Aranymúzeum

2011.08.11. 14:28

Programkereső

Zelnik István budapesti Aranymúzeuma az Andrássy úton nyitja meg kapuit.

Mintegy ezer, többségében arany műtárgyon keresztül mutatja be a délkelet-ázsiai képzőművészet elmúlt kétezer évét a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum. A magánerőből létrehozott kiállítóhely várhatóan szeptembertől fogadja a látogatókat az Andrássy úti egykori Rausch-villában.

aranymaszk1
aranymaszk1

Az eredeti tervek szerint 2010 őszén-decemberében nyílt volna meg az Aranymúzeum, de a magyar építőipar állapota sajnos a beruházás alakulásában is tükröződik ‒ jegyezte meg az MTI-nek adott interjújában Zelnik István. A műgyűjtő-múzeumalapító elmondása szerint mostanra az épület gyakorlatilag elkészült, így rövidesen megkezdődhet a kiállítások installálása is, a nyitást pedig szeptember közepére, legkésőbb végére tervezik.

Mint az egykori diplomata hangsúlyozta, az új múzeum teljes egészében az 50-60 ezer műtárgyat számláló Zelnik-gyűjteményre épül. A kollekcióban mintegy 3500 arany és ezüst ötvösmunka található, ezek mellett 5-6 ezer porcelán, 10 ezer fajansz- és agyagtárgy, sok száz elefántcsontból készült műalkotás, de tízezres nagyságú a különböző anyagokból készült gyöngyök kollekciója is. A tulajdonos külön kiemelte burmai ezüstgyűjteményét, khmer kőgyűjteményét, valamint csám fajansz- és kerámiakollekcióját.
Zelnik a terveiről szólva elmondta, hogy „ez szinte kezelhetetlen mennyiség, ezért kezdődött meg nyolc évvel ezelőtt a gyűjtemény tudományos feldolgozása és szelekciója. Öt-hat tárgyegyüttest mutatunk meg a világnak, a többi cserealapként szolgál, illetve jótékonysági árveréseken eladásra vár, amelyek bevételeit kulturális mecenatúrára, oktatási és kulturális támogatásokra fordítom a jövőben. Az intézmény teljesen magánerőből létesül, és a működéséhez sem kér állami támogatást. „Úgy gondolom, a 25 főnek munkát adó Aranymúzeum milliárdos bevételt fog generálni évente, és a sok százmilliós hasznot a kultúrába és az oktatásba fogja visszaforgatni a működtető Magyar Indokína Társaság (MIT)."

Aranymaszk2
Aranymaszk2

Az Aranymúzeum működési engedélyével kapcsolatban elmondta: a februárban indított engedélyezési eljárásban beadott kérelmet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) befogadta. „Az Aranymúzeum építkezésének elhúzódása miatt azonban nem tudtuk az eljárást a közigazgatási határidőn belül a törvényi előírásoknak megfelelően befejezni, a NEFMI által kért hiánypótlásokat beadni. Nem nyilatkozhattunk például a muzeológus szakember foglalkoztatásáról, amíg a kész múzeumban nem foglalkoztatjuk, vagy a tényleges múzeumi tárgyleltárt a helyszínen el nem készítjük. Ezért új engedélyezési kérelmet adunk be a hatályos jogszabályok által meghatározott mellékletekkel együtt." Az éppen a kormányzat által tervezett Andrássy múzeumi tengelyen elhelyezkedő Aranymúzeumban trópusi szoborkert, majd a földszinten egy „teaház-wunderkammer" fogadja majd a közönséget. Zelnik István koncepciója szerint a múzeumi terek végigvezetik a látogatót Délkelet-Ázsia művészetének rendkívüli gazdagságán, bemutatva a helyi eredetű kultúrákon kívül a két nagy külső vallási-művészeti hatást: a hinduizmust és a buddhizmust is.

A földszinten ezért a bevezető terem mellett mindkét világ vallással egy-egy szoba foglalkozik majd. A térség kulturális sokszínűségét erősítette, hogy egy időben a közép-ázsiai Selyemút létezésével Délkelet-Ázsiának is megvoltak a maga hasonlóan fontos kereskedelmi útvonalai. Ezt az utat megelevenítve egy folyosószerű terem fogja bemutatni, hogy milyen sokféle és különlegesen értékes áru cserélt gazdát: arany, ezüst, drágakő, selyem, porcelán ‒ tért ki a következő egységre. A földszinti bevezető termek után az első szinten a kollekciónak azok a tárgyegyüttesei kapnak helyet, amelyek bemutatják a letűnt törzsi királyságok magas színvonalú ötvösművészetét, alapvetően aranytárgyakon keresztül. A múzeumalapító beszámolója szerint egyaránt megjelenítik a délkelet-ázsiai magas fennsíkok törzsi államai vagy a csam királyságok kultúráját, és a 12-13. századtól az iszlám hatását.

Aranymaszk13
Aranymaszk13

„Ez a vonulat is említésre méltó, mert Délkelet-Ázsia a Közel- és Közép-Kelettel folytatott intenzív kereskedelemnek köszönhetően fokozatosan az iszlám hatása alá került, ami a művészetekben is megjelent. A kollekciónak ezt a részét még erősíteni kell, hiszen Délkelet-Ázsiáról nem lehet beszélni az iszlám hatás említése nélkül" ‒ fejtette ki a műgyűjtő. Külön termet szentelnek a Síva-kultusznak, amely meghatározó volt nemcsak az olyan nagy királyságokban, mint a Khmer Birodalom, hanem a kisebb államokban és nem utolsósorban a jávai királyságban, Laoszban, Burmában és Thaiföldön is. „Lesz egy úgynevezett Kincsek terme, ahol a 10-12 legkülönlegesebb, legértékesebb tárgyat mutatjuk be. Ezután a Khmer Birodalom ötvösművészeti remekeit lehet látni, továbbá a mai Indonézia szigetvilágából származó tárgyaknak is lesz egy kisebb terme" ‒ jegyezte meg.

Az Aranymúzeumban a mai Délkelet-Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy 1000 műalkotás kap helyet, ezek 90 százaléka aranytárgy. Ez az anyag évente frissülni fog, de Zelnik István külső helyszíneken vándorkiállításokat is szeretne: „az első utazó tárlat a dél-vietnámi Ca Mau-félszigetnél 1723-35 között elsüllyedt kínai dzsunkáról származó porcelánegyüttes, amelyhez a Vietnámi Történeti Múzeum törzsanyagából még néhány tucat tárgyat kölcsönzünk. Hasonló sorsot szánnék a burmai ezüstnek, a Dong Son-i bronzoknak, a feliratos kőtábláknak vagy az elefántcsont-gyűjteménynek, amelyek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eszmei értékűek" ‒ fogalmazott.

A gyűjteményből tavaly tavasszal már ízelítőt kaphatott a magyar közönség a Néprajzi Múzeum Aranyba rejtett arcok - Aranymaszkok Ázsiából, A Zelnik-gyűjtemény a Néprajzi Múzeumban című tárlaton.