Salamon

Aba-Novák Vilmos 70 éve halt meg

2011.09.29. 09:45

Programkereső

1941. szeptember 29-én halt meg Budapesten Aba-Novák Vilmos festő- és grafikusművész, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége.

1894. március 15-én született Budapesten, fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Az I. világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat.

1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt - ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe (Demeter-torony), 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette. 1936-ban a szegedi Hősök kapuján dolgozott, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején pedig a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum falfestményeit készítette el. A pannonhalmi millenniumi emlékmű is az ő nevéhez fűződik.

Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült. A híres történet szerint akkor Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: "ki ez a barbár zseni?". Aba-Novák Vilmos 1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Aba-Novák Vilmos: A művész és felesége (Kettős arckép), 1925
Aba-Novák Vilmos: A művész és felesége (Kettős arckép), 1925

Festészete magában foglalta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa. A színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt, egy leegyszerűsített, álparaszti világot rögzítve vásznain. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg - kevéssé festői módon - szalagokon olvasható. E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg: a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az I. világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra. Idén márciusban Szolnokon a nevét viselő kulturális központban emlékfalat avattak tiszteletére.

Aba-Novák képeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található a, Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója pedig a 2001-es restaurálást követően a székesfehérvári Csók István Képtárba került. Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, közülük több Magyarországon addig még nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli 85 millió forintért kelt el egy árverésen.