Vilhelmina

Yona Friedman a Lumúban

2011.10.25. 13:00

Programkereső

Magasban lebegő városok, Európát behálózó gyorsvasúthálózat, négy kontinenst összekötő hídrendszer - mind egy ember gondolatai. Október végén az ősz egyik legmenőbb tárlata nyílik meg: különleges térélményt nyújtó installációs környezetben mutatkozik be a magyar származású építész életműve.

Yona Friedman a huszadik század második felében kibontakozó városépítészeti gondolkodás egyik kiemelkedő és rendkívül sokoldalú alakja. Rajzolt hatalmas vázszerkezeten a magasba emelkedő, metropoliszok, folyók vagy mocsarak felett "lebegő" városokat, négy kontinenst összekötő hidakat, többszintes városi kerteket, vízvezeték elemekből lakónegyedet; képregényekben adott útmutatást a túléléshez a nehéz helyzetben levőknek és azt hirdette, hogy építészek helyett mindenki maga tervezze és építse meg otthonát. 1961-ben gyorsvasúthálózattal egyetlen egységgé kovácsolt Európát javasolt, a nyolcvanas években nemzeti színházat tervezett Budapestnek.

Bár tervei szinte kivétel nélkül papíron maradtak, az elmúlt húsz évben Friedman elképzelései - számos írásának, könyveinek is köszönhetően - megkerülhetetlenné váltak azok számára, akiket a fenntartható városi lét, a krízishelyzetek építészete vagy a részvételi tervezés foglalkoztat az Amerikai Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és a világ sok más részén. Ugyanakkor szülőhazájában, Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban életműve csak szűk körben ismert.

Munkái - urbanisztikai, ökológiai és társadalmi relevanciájuk mellett - azért különösen érdekesek egy művészeti múzeumban, mert az elmúlt évtizedekben a kortárs képzőművészet számára is sok esetben inspirációul szolgáltak. Emellett Yona Friedman maga mindig is különös figyelmet szentelt a művészet tereinek, a múzeum mint intézmény és épület lehetőségeinek.

Ludwig Múzeum - Yona Friedman: Kép arról, hogy semmi sem lehetetlen; 1956.
Ludwig Múzeum - Yona Friedman: Kép arról, hogy semmi sem lehetetlen; 1956.

Yona Friedman 1923-ban született Budapesten. Az országot 1945-ben hagyta el és először Izraelbe ment, ahol csaknem egy évtizedet tanult és dolgozott. Ezt követően telepedett le Párizsban, itt él ma is. Hosszabb ideig tanított az Amerikai Egyesült Államok több egyetemén is, a világ számos pontján vett részt humanitárius szervezetek munkájában. A mobil építészettel, így a "ville spatiale"-lal (körülbelül térbeli, lebegő város) kapcsolatos radikális elképzelései, nagyhatású publikációi már az ötvenes évek végén nemzetközileg is ismertté tették. Több más kortárs alkotóhoz és csoporthoz hasonlóan - mint például az Archigram, Constant Nieuwenhuis, Cedric Price, a Szituacionista Internacionálé vagy a japán Metabolisták - ő is aktívan részt vett az ötvenes évek végétől a mobilitás, a hálózatok, az új technológiák adta lehetőségek, az új társadalmi mozgalmak által felvetett szükségszerűségek, valamint az építész szerepe körül kibontakozott élénk nemzetközi diskurzusban.

Mint a második világháború alatt felnőtt generáció tagja, amely tanúja volt az építészeti modernizmusok tündöklésének és kudarcának, Friedman határozottan kiállt a helyben található anyagok és egyszerű technológiák, az építész helyett a lakók által irányított építés, a mobilitás és a változtathatóság fontossága, a fenntarthatóság mellett - és fellépett a túlépítés ellen.

"Túl sokat építünk. Túlépítettük a Földet anélkül, hogy mindenki számára megfelelő hajlékot biztosítottunk volna. Ez a túlépítés (csakúgy, mint a túltervezés és a túlzásba vitt mezőgazdasági művelés) környezeti katasztrófához vezet. Mindez nem az építészek szakmai hibája, hanem részben az építészet félreértelmezéséből ered. Az építészet nem egyszerűen az építés művészete: sokkal inkább a tér rendezéséé."

Ludwig Múzeum - Yona Friedman: Ville spatiale, 1959-1960
Ludwig Múzeum - Yona Friedman: Ville spatiale, 1959-1960

A tárlat a Yona Friedman-i életmű kulcsfogalmai köré szerveződik. A nagyszabású, számos nézőpontot és léptéket felkínáló kiállítási installációt - amely mintegy keretéül szolgál a bemutatandó rajzoknak, ábráknak, maketteknek - Yona Friedmannal együttműködve Philippe Rizzotti tervezte, és budapesti önkéntesek a francia EXYZT építészcsoport tagjaival közösen építik fel. A hazai múzeumi gyakorlatban kivételes, meghökkentő és kihívásokkal teli épített tér, amely maga is egy megvalósult utópia, a látogatók közreműködésével válik teljessé.

A Ludwig Múzeum kiállítása a 2009-ben a Trafó - Kortárs Művészetek Házával és a KÉK - Kortárs Építészeti Központtal közösen indított projekt eddigi legfontosabb állomása, amelyet további, más országokban megrendezett bemutatók követnek majd. A kiállítás a Ludwig Múzeum - több nemzetközi partnerrel és intézménnyel közösen létrehozott - saját produkciójaként utazik tovább. A kiállítás következő helyszíne: Muzeum Sztuki, Łódź (2012. március).

Ludwig Múzeum - Yona Friedman: Potsdamer Platz, 2003
Ludwig Múzeum - Yona Friedman: Potsdamer Platz, 2003

Yona Friedman. Architecture without building. A nemépítés gyakorlata
Ludwig Múzeum - 2011. október 29 - 2012. február 5.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-20:00
Kurátorok Erőss Nikolett és Somogyi Hajnalka
Kiállítás építészet: Philippe Rizzotti Architects
Kiállítás design, grafikai arculat: Gonzague Lacombe
Workshop: EXYZT + Önkéntesek
Konzulens: Szemerey Samu