Jolán

Egy kis Picasso

2011.10.31. 09:22

Programkereső

Október 25-én lett volna 130 éves a múlt század egyik legismertebb és legsokoldalúbb képzőművésze. Akinek nem az ugrik be rögtön, hogy "agua, agua" az gyorsan pótolja be Tage Danielsson Picasso kalandjai című remekbeszabott filmjét. "Pablo, tu es genial!"

Pablo Ruiz Picasso az andalúziai Málaga városában született. Apja maga is festő volt, de amikor felfedezte fia tehetségét, minden erejét az ő támogatására fordította. Picassót tizenöt évesen felvették a királyi képzőművészeti akadémiára, de ő inkább Párizsba utazott. A fény városában számos ismeretséget kötött, baráti körébe tartozott egyebek között Henri Matisse, Guillaume Apollinaire és André Breton.

Stílusa egymásba átívelő korszakokra bomlik: az 1901 és 1904 közötti kék korszakban a szegények világát, 1906 után pedig, a rózsaszín periódusban könnyedebb, lírai hangvételű képeket festett - témáit ekkor gyakran merítette a cirkusz világából. Az 1907-ben festett Avignoni kisasszonyok című művében radikálisan szakított a korábbi századok művészeti elképzeléseivel, ma ezt tekintjük a kubizmus és az absztrakt művészet felé tett legjelentősebb lépésnek, ami egyben beharangozta a kubizmus első korszakát, az analitikus kubizmust.

1912 után szintetikus kubizmus jellemzi, formái nagyobbak, simábbak és fényesebbek - ennek a korszaknak a legismertebb alkotása A három muzsikus. Picasso néhány lágyabb neoklasszikus alkotást is készített, miután megismerkedett Szergej Gyagilevvel és társulatával. Az Orosz Balett egyik balerináját, Olga Koklovát feleségül is vette, bekerült a felső tízezer világába. Gyorsan kiderült azonban, hogy a nagyvilági táncosnő és a bohém Picasso nem illenek össze, de a házasság - papíron - egészen Koklova 1955-ben bekövetkezett haláláig fennmaradt. Ennek prózai okai voltak, válás esetén ugyanis az asszony igényt tarthatott volna férje vagyonának felére. Picasso több szerelmi kapcsolatba bonyolódott és több gyermeke is született, de csak 1961-ben nősült meg másodszor.

Az első világháború után visszatért a rendhez, a neoklasszikus stílushoz, központi motívuma az addigi bohóc helyett a minotaurosz lett - ez a lény bukkan fel az 1937-ben készült Guernicán is. A spanyol polgárháborúban a németek által porrá bombázott város ihlette kép a háború embertelensége ellen tiltakozik. 1940-ben francia állampolgárságért folyamodott, de megtagadták tőle, hírneve azonban megvédelmezte még a németek által megszállt Párizsban is. 1946-ban a Földközi-tenger partjára költözött, ekkoriban rajzolta a híres Békegalambot. Élete utolsó korszakát a stílusok folyamatos változása, keveredése jellemezte, lényegében már ekkor felfedezte a neo-impresszionizmust.

Picasso különcségét, provokatív magatartását műveinek eladásában és népszerűsítésében is felhasználta. Élete tele volt botrányokkal, kegyetlenül bánt gyerekeivel és a nőkkel sem volt kíméletes, a közönség azonban mindezt megbocsátotta neki. Élete végén is ugyanaz a bohém maradt, mint fiatal korában. Stílusosan halt meg: barátait szórakozott egy vacsorán, 1973. április 8-án. Rendkívül termékeny művész volt, több mint 13 ezer festményt, százezer nyomatot és metszeet, 34 ezer könyvillusztráció és háromszáz szobrot hagyott maga után. Festményei ma is rekordárakon kelnek el, 2004-ben a Fiú pipával című képért 104 millió dollárt fizettek. 2010 szeptemberében rekordot jelentő áron, 1,3 fontért (közel 440 millió forint) kelt el a mester egyik nyomata, amelyet a Sotheby's aukciósház bocsátott árverésre Londonban. A La Minotauromachia címet viselő alkotás értékét előzetesen 400-600 ezer fontra becsülték és a spanyol születésű alkotó mesterműveként tartják számon a nyomatok között.