Jenő

Gyár állott, most műhalom

2012.03.12. 08:17

Programkereső

Moszkva régi gyárépületei és üzemi területei művészeti központokká alakultak - készek a nemzetközi mezőnyben is részt venni.

Aki kilép a moszkvai Kurszkaja metróállomásról, a kóbor kutyákat kikerülve átkel az előtte lévő forgalmas téren, majd maga mögött hagyja az olcsó bóvliáruval teli ütött-kopott kioszkokat, meglepő módon egy figyelemreméltó művészeti oázisban találja magát. A város keleti részén lévő, Winzavod nevű művészeti centrum a kortárs művészet 2005-ös és 2009-es moszkvai biennáléi nyomán jött létre. Létrehozásához a használaton kívüli gyárak és leromlott városi körzetek kulturális központtá történő átalakításának nyugati modellje adta az ötletet. Brit és német társaival ellentétben azonban a Winzavod nem a posztindusztriális újrafejlesztés terméke. Nyugat-Európában az említett kulturális központok felépülése válasz volt a hagyományos iparágak hanyatlására - a városi rehabilitáció igénye és az intellektuális, kreatív tevékenység gazdaságon belüli szerepének növekedése közösen hozta létre őket.

Winzavod, Moszkva
Winzavod, Moszkva

Nincs termékeny talaj

Elena Zelentsova, a moszkvai Kreatív Alkotómunkák Ügynöksége igazgatója szerint a Vinzavod és a hozzá hasonló létesítmények sikere ellenére a nyugati modell nem érvényes Oroszországban. "Itt nincs termékeny talaj a nyugati értelemben vett kulturális gazdaság és a kreatív alkotómunka fejlődéséhez sem gazdasági, sem társadalmi, de legfőképpen nem mentális értelemben" - mondta a The Daily Telegraph című brit lapnak. Oroszország még mindig szovjet múltjától és az azt követő bonyolult átmenettől szenved. Amikor a Szovjetunió felbomlott, néhány kulturális intézményt magánkézbe adtak, sokszor olyan tulajdonosokéba, akiknek sem pénzük, sem akaratuk nem volt ahhoz, hogy helyreállítsák és fenntartsák őket.

Sok színházat, múzeumot, könyvtárat és kiadót felszámoltak, a kulturális szektorban dolgozók számára pedig kemény próbatételt jelentett az, hogy megszűntek állami alkalmazottak lenni és meg kellett tanulniuk azt, hogy kénytelenek helyt állni az éles piaci versenyben.  Zelentsova rámutatott arra, hogy az orosz kulturális szektor egy terméketlen és költséges intézetekkel teli rendszer csapdájába futott bele - megfelelő finanszírozásra lenne szüksége. Az állam még mindig adós egy olyan gazdaság- és kulturális politikával, amely lehetővé tenné, hogy a kreatív alkotás kifejezés Oroszországban is használható legyen. Az érintettek szerint egy ilyen politikának az lenne a feladata, hogy segítse a kreatív termékeket és eszméket előállító, de növekedési gondokkal küszködő kis és közepes vállalkozásokat.

Projekt Fabrika
Projekt Fabrika

Kimozdulni a kulturális provincializmusból

Mindezek a problémák azonban nem akadályozták meg azt, hogy hibridjellegű, multifunkcionális és határozottan modern kulturális és művészeti központok jöjjenek létre az országban. Moszkvában a Winzavod, az Artplay, a Garage, a Projekt Fabrika és a Flakon egyaránt korábbi üzemekben működik. A létesítmények ma már több százezer négyzetméternyi hangár- és raktárterületet foglalnak el, és néhány év alatt a város kulturális életének és kreatív alkotói tevékenységének központjai lettek. A hatalmas kiállítóterekben komoly presztízsű retrospektív kiállításokat (például 2008-ban Ilja Kazakovét a Winzavodban) ugyanúgy rendeznek, mint kereskedelmi bemutatókat feltörekvő művészek számára. Ez utóbbiak közé tartozik például az Artplay-ben évente megszervezésre kerülő Diák Művészeti Vásár - itt művészeti iskolák hallgatóinak munkáit mutatják be, felkeltve a galériatulajdonosok, művészeti szakértők és a média érdeklődését.

Ezeknek a kreatív tehetségeket összegyűjtő rendezvényeknek az a céljuk, hogy kimozdítsák Oroszországot "kulturális provincializmusából", és integrálják azt a nemzetközi művészeti és alkotó közegbe. Tavaly a kommunikációt, építészetet és tervezést oktató Strelka Főiskola fiatal alkotók számára indított magas szintű oktatási programot. "Mielőtt kulturális iparról beszélnénk, magas színvonalú profik stabil rétegét kell kinevelnünk. A tervezés és építészet terén az orosz oktatási rendszer azonban nem nyitott a globális gondolkodás felé és ragaszkodik a problémák regionális vagy települési szintű kezeléséhez. Ezért hívtunk meg olyan világszerte elismert szakembereket, mint Rem Koolhaas vagy Reinier De Graaf építész" - magyarázta Ilya Oskolkov-Tsentsiper, a főiskola igazgatója.

Artplay, Moszkva
Artplay, Moszkva

Így és tovább

A modern alkotó tehetségek képzése viszont önmagában nem elég. A művészvilág vezető alakjai szerint az orosz társadalomnak meg kell változnia ahhoz, hogy kifejlődjön az új művészeti termékek iránti kereslet. "Tanítanunk kell a véleményalkotást és a szokásokat. A modern művészet nem jön létre önmagától. Az emberek konzervatívok" - fejtette ki Alina Saprykina, az Artplay dizájnközpont igazgatója. A 2003-ban alapított Artplay mintegy 75 ezer négyzetméteren működik egy néhai nyomásmérőgyárban, és komoly dizájn-, építészeti és várostervezési irodáknak ad otthont. A Garage-tól a Winzavodig az összes alkotóközpont interaktív és oktatási programokat is indít azzal a céllal, hogy a kreativitás műhelyévé, a tanítás és tanulás nyitott helyévé váljon.

Mindent összevetve a moszkvai művészeti központok a 2008-as gazdasági válság okozta nehézségekkel küszködve is büszkék arra, amit elértek. "Látjuk, mekkora a különbség a két évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor azt gondoltuk, hogy egyedül mi tartjuk szükségesnek ezt a kalandot, és úgy éreztük, hogy sem a társadalmat, sem a hatóságokat nem érdekli különösebben, amit csinálunk. A hatóságok értik, hogy fejlődnünk és modernizálódnunk kell, de nem tudják, hogyan - és itt jövünk mi" - fogalmazott Ilya Oskolkov-Tsentsiper. A moszkvai polgármester például már a Strelka alkotóit kérte fel a főváros szívében lévő Gorkij Park rekonstrukciójára tett javaslatok elbírálására. Zelentsova szerint az alkotó kultúra iránti igény rendszerint felülmúlja a kínálatot, még gazdasági nehézségek idején is.

Nemzetközi Zene Háza, Moszkva
Nemzetközi Zene Háza, Moszkva