Orsolya

Ernst Woller: "Klimt neve összeforrt Béccsel"

2012.06.10. 08:04

Programkereső

A Gustav Klimt születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett programok kiemelt helyen szerepelnek az osztrák főváros kulturális és turisztikai kínálatában - 2012-ben tizenkét bécsi múzeumban Klimt mintegy nyolcszáz munkáját lehet megnézni. Budapesten június 5-én tizenöt különleges Klimt-reprodukcióból rendezett kiállítást a Compress - Bécs város budapesti képviseleti irodája hagyományos partnertalálkozója alkalmából az Ybl-palotában. Az emlékév kapcsán itt Ernst Wollerrel, a bécsi Kulturális és Tudományos Bizottság elnökével beszélgettünk.

- 2006-ban Mozart születésének 250. évfordulójával a világon elsők között Ausztriának sikerült kulturális jubileumot világszerte ünnepelt, zenepolitikai eseménnyé emelnie. A Klimt-év kapcsán milyen célokat fogalmaztak meg?

- A Mozart-év igen komoly hatással volt Bécs kulturális életére. Abban az évben például a Theater an der Wien programkínálatában is nagy változás következett be. A folyóparti színház, amely évtizedeken keresztül musicalszínpadként működött, az emlékév kapcsán repertoárra vett klasszikus és kortárs operákat. Az évek során a dalszínház igen komoly művészeti sikereket mutatott fel, a főváros első számú operaházává vált, olyan zenei intézménnyé, ahol európai szinten is a legjobb operaprodukciókkal találkozhat a közönség. Ugyanakkor ezek a jubileumok ritka alkalmak, ezért is tartjuk fontosnak, hogy lehetőségeinkhez mérten kihozzuk belőlük a legtöbbet. A mostani Klimt-évfordulóval azt szeretnénk megmutatni a világnak, hogy nemcsak a zene miatt érdemes a városunkba ellátogatni, hanem azért is, hogy közelebbről megismerjék Klimt életét és munkásságát. Ő volt nálunk az, aki bevezette és elindította a modernizmust és aki a szecesszió úttörőjeként a mai napig a legnagyobb hatástörténettel bíró osztrák művészek közé tartozik.

Ernst Woller
Ernst Woller

- Az emlékév alkalmából tizenkét bécsi múzeumban rendeznek Klimt-tárlatot, ahol a festőt a legkülönbözőbb oldalairól mutatják be. Hogyan hangolták össze a múzeumok, hogy ne legyenek átfedések a kiállítások között?

- A múzeumok értelemszerűen azokat a Klimt-műveket mutatják be, amivel eddig is rendelkeztek. Az Osztrák Galéria (Österreichische Galerie) például a Belvedere birtokában lévő festményeket mutatja be, Bécs Város gyűjteményét viszont először láthatja teljes egészében a nagyközönség. Az eddig raktáron porosodó mintegy 420 rajz és grafika bepillantást nyújt a művész belső világába, és bemutatják Klimt művészetének és munkamódszerének fejlődését. Nagy örömömre szolgál továbbá az is, hogy az évfordulóhoz csatlakozott múzeumok visszakérték a kölcsönadott Klimt-alkotásokat, így az emlékévben a maga teljességében mutatkozik meg a festő életműve.

- Ha ki kellene emelnie egyet a kiállítások közül, melyiket választaná és miért?

- A bécsi Wien Museum a legnagyobb és legátfogóbb Klimt-gyűjteménnyel rendelkezik, ezért mindenképp megérdemli a kiemelést. A tárlat minden egyes alkotói korszakot felölel, egészen a tanulóévektől az 1880-as évek első nagy megbízásain át a festő 1918-as haláláig. Ebben a gyűjteményben találhatók tovább Klimt legnagyobb mesterművei: a Pallas Athene és az Emilie Flöge portréja, valamint a régi k. k. Hofburgtheater belső látképe című lenyűgöző akvarell is. A mintegy négyszáz rajz mellett olyan ritkaságokkal is büszkélkedhet a gyűjtemény, mint a szecesszió első kiállítására készített, nagy port felkavaró cenzúrázatlan plakátja, Klimt festőköpenye és halotti maszkja vagy Egon Schielének a halott művészről készített rajza.

- A Wien Museum egy kiállítótermében videóinterjúk is fogalkoznak a város "elklimtesedésével". Ön szerint hosszú távon mennyit bír ki belőle Bécs city brandingje?

- Nem hinném, hogy a Klimt-túladagolás veszélyes lenne az emberek egészségére vagy a város látogatottságára. A festményeivel egyszerűen soha nem lehet betelni, a sokféle és széleskörű kulturális kínálatban kiemelt helyen szerepel, de nem ő az egyetlen. Ami pedig Bécs arculatát illeti, az elmúlt néhány hónap során tíz százalékkal növekedett a tárlatokra látogató külföldi vendégek száma.


Klimt. A Wien Museum gyűjteménye.
(Wien, Karlsplatz - május 16. - szeptember 16.)

Wien Museum Klimt-gyűjteményének története 120 évre nyúlik vissza. Az első rajz 1893-ban került a városi gyűjteménybe, ezt az első nagy művek, a Junius, a Sculptur és a Tragédia követték, amelyet 1901-ben vásárolt meg a város. A múzeum hirtelen a világ legnagyobb Klimt-gyűjteményét tudhatta a magáénak, amikor 1944-ben Franziska Klimt, Gustav Klimt testvérének, Georgnak az özvegye 273 rajzot hagyott a kiállítóházra. Az 1950-es és 60-as években, Franz Glück irányítása alatt további harminchárom rajzot vásároltak a gyűjtemény számára, majd 1954-ben a Pallas Athene című festménnyel gazdagodott a gyűjtemény. Ezt a képet valamint az Emilie Flöge portréja és a Szerelem című festményeket szinte folyamatosan láthatja a nagyközönség, a papírrajzokat azonban az állagmegóvásuk érdekében nem tudják tartósan bemutatni. A Wien Museumban 1984-ben volt az utolsó nagy Klimt-kiállítás, azóta pedig számos nemzetközi kiállításon lehetett a Bécsből kölcsön kapott műveket látni. A Wien Museum mostani, átfogó jubileumi tárlata szeptember 16-ig látható, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.

Gustav Klimt

Klimt az egyik legjelentősebb osztrák festő volt és talán a bécsi Jugendstil legismertebb képviselője. 1862-ben született az osztrák főváros melletti Baumgartenben. 14 évesen már a bécsi iparművészeti iskolában tanult, ahol 1883-ban végzett. Klimt forradalmasította a festészetet; a tájfestés területén és grafikusként is maradandót alkotott, nőalakjai, női portréi igen szokatlanok voltak. Már egész korai alkotó korszakában változott a stílusa. Erős színhasználatával, az arany háttér intenzív alkalmazásával, ornamentális elrendezéseivel és erős szimbolitásával tűnt ki kortársai közül. 1897-ben egyike volt a bécsi Secession művészegyesület alapító tagjainak, majd 1905-ös kilépéséig annak elnöke volt. Gustav Klimt befolyásos helyet foglalt el a Monarchia művész- és kulturális világában, a bécsi előkelő társaság közkedvelt portréfestője volt. 1902-ben alkotta meg a Beethoven-Fríz néven ismert képciklusát. 1903-ban barátaival, Josef Hoffmann-nal és Kolo Moserrel megalapították a Bécsi Műhelyt.

Gustav Klimttel foglalkozva muszáj megemlítenünk Emilie Flöge, az ünnepelt divattervező és múzsa nevét, akihez sok-sok titkot rejtő kapcsolat fűzte. Hogy barátok voltak-e, szeretők vagy kollégák - tulajdonképpen nincs is jelentősége. Elég annyi, hogy két zseni találkozott a századfordulón, aki nagyban befolyásolták egymás és koruk művészetét s magát a kort is, amelyben éltek. Emilie Flöge 1952-ig élt. Klimttel való levelezésük nagy részét a pletykák szerint gondosan megsemmisítette. Ám az idei bécsi, Gustav Klimt festményeiből, grafikáiból rendezett kiállításokon még így is látható lesz többek között Emilie Flöge portréja, plakátok, nyomatok, a művész festőköpenye, Emilie Flöge textilminta-gyűjteménye, hagyatékának és Gustav Klimttel folytatott levelezésének fennmaradt darabja is. Klimt élete nagy részét Bécsben töltötte. Leghíresebb festménye A csók, ami ma a bécsi Belvedere-ben látható. Míg műveit hazájában gyakran kritikával fogadták, külföldön számtalan díjat nyert. 1918. február 6-án hunyt el Bécsben agyvérzésben, sírja a hietzingi temetőben található.