Katalin

Élő természetrajzi gyűjtemény

2012.10.25. 09:42

Programkereső

A Magyar Természettudományi Múzeum november 26-ig nyitva tartó kiállítása az adományozók előtt tiszteleg, csaknem ezer tárgy bemutatásával.

Az első természetrajzi gyűjtemény és tudományos intézet létrehozásának 210. évfordulója alkalmából szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy milyen pótolhatatlan értékeket őriz az ország egyetlen nemzeti természetrajzi gyűjteménye és mit is jelent valójában a természetrajzi gyűjtemény, mennyire fontos minden egyes természetrajzi példány és milyen haszna van. A Leltárba véve: 9 643 086 példány - élő nemzeti természetrajzi gyűjtemény című kiállítás a Felemelő évszázad című tematikus évekhez kapcsolódó, a 2010-ben és 2011-ben bemutatott Ész-leletek - Természetrajz a XIX. században folytatása, 2013-ban pedig újabb, a természettudományos expedíciók révén gyűjtött anyagokat számba vevő bemutatóval is készül a múzeum.

Ezzel egy sorozatban szeretnék bemutatni, hogy mit jelent egy élő múzeum, milyen munka folyik a falai között és milyen, a társadalom számára fontos feladatokat tölt be a nemzeti értékek őrzésén át az iskolán kívüli oktatásig. A gyarapodás az elmúlt kétszáz évben óriási mértékű volt és a század végére világszínvonalú természetrajzi gyűjtemény alakult ki. A múzeum életében a második világháború és az 1956-os forradalom végzetes volt, a gyűjtemény nagyon nagy hányada megsemmisült. A 20. században beérkező adományok, hagyatékok és vásárlások, valamint a gyűjtések révén viszont ma ismét Európa élvonalába tartozik az MTM. A gyűjtemények egyedisége és tudományos szempontú feldolgozottságuk révén a múzeum a nemzetközi tudományos életben és muzeológiában egyaránt meghatározó intézménynek számít.

 A kiállítás összesen mintegy ezer tárgyat állít ki a jelképesen gyűjteményi fiókokként megjelenő bemutatóegységekben és külön szálon bontakozik ki az adományozó személyek sora, különös, olykor humoros történeteik, amelyek az általuk adományozott tárgyakról vagy a velük kapcsolatos esetekről szólnak. A legnagyobb mecénások között tudhatjuk József nádort, Semsey Andort, gróf Széchenyi Zsigmondot, de olyan hírességek is előfordulnak a múzeum adományozói között, mint Kossuth Lajos. Róla kevesen tudják, mennyire szerette a természetet, és milyen behatóan tanulmányozta Magyarország növényvilágát. A kiállításban nagy hangsúlyt kap a legújabb, az elmúlt 5-6 évben bekerült szerzeményeink bemutatása. Ilyen például Arnóth József 2009-2011-ben adományozott, több mint háromezer példányos achát-gyűjteménye, vagy Balázsházy Imre nappali lepkék-gyűjteménye 2012-ből, vagy Skultéty Gyula arcrekonstrukció-gyűjteménye. A nagyközönség ezeket a gyűjteményeket eddig még nem láthatta.

A kiállítás egyik központi eleme az a látvány-preparatórium, ahol azt lehet megnézni, mi történik egy tárggyal, miután bekerül a múzeum falai közé, hogyan lesz például egy virágból herbáriumi lapra préselt növény, vagy milyen konzerválási eljárásokon megy keresztül egy mamutcsont. Egy tárgy miután bekerül a múzeum gyűjteményébe, része lesz a tudományos kutató munkának; kiállításokon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon, közművelődési programokon mutatjuk be a nagyközönségnek. A természet sokféleségének megismerése és védelme napjaink legfontosabb természetvédelmi feladata. A környezettudatos magatartásra való nevelés pedig az egyik eszköze annak, hogy megőrizzük ezt a változatosságot. A múzeumba bekerült gyűjtemények a Kárpát-medence és a világ minden területéről gyűjtött természetrajzi dokumentumok. Különös jelentőségük, hogy olyan ökológiai információkat hordoznak, melyek korunk számára szinte felbecsülhetetlenek. Tudományos jelentőségük mellett a mindennapi természet- és környezetvédelmi gyakorlat számára is hasznos adatokat szolgáltatnak.

A múzeum gyűjteményeibe bekerült és leltárba vett természetrajzi tárgyak gyűjteménye nem más, mint egy élő lexikon, amelyből nemcsak a múlt természettörténete, de a jövő tendenciái is kiolvashatók. Az MTM gyűjteményeinek fontosságára és hasznosságára, valamint hozzáférhetőségére kiváló példa, hogy 2011-ben az gyűjteményeit 189 kutató látogatta meg. Európai Uniós együttműködés, a SYNTHESYS-program keretében pedig húsz külföldi kutató több mint egy évet töltött a gyűjtemények kutatásával a múzeumban. Egy másik Európai Uniós pályázat révén (NaturalEurope - Mindenki Múzeuma) gyűjteményi példányok digitális hozzáférhetőségét teszi lehetővé a múzeum nemcsak a hétköznapi felhasználók, hanem iskolák számára is, komplex iskolai órákat felkínálva szerte Európában.