Jusztina

Száznyolcvan éve született Hopp Ferenc

2013.04.28. 15:00

Programkereső

A műgyűjtő, utazó 1833. április 28-án született. A nevét viselő múzeum 1923-ban nyílt meg az Andrássy út 103. alatti egykori villájában, ma is ez Magyarország legnagyobb keleti művészeti múzeuma.

A morvaországi Fulnekben, egy németajkú családban látta meg a napvilágot. 1850-ben költözött Pestre, ahol optikustanoncnak állt Calderoni Istvánnál, majd Bécsben és Amerikában tanulta a szakmát. Négy év után hazatért, és betársult egykori munkaadója cégébe, amelyet hamarosan át is vett. A Calderoni és Társa vezetése alatt rohamosan fejlődött. Külföldi útjai alkalmával nevesebb nyugati tanszergyártó- és forgalmazó cégekkel került összeköttetésbe, különösen olyanokkal, amelyeknek termékeire belföldi gyártás híján szorult rá a magyar tanszerellátás, például szemléltető falitáblák, biológiai modellek vagy bizonyos műszerek. Így Magyarországon az optikai eszközök, fényképezőgépek készítése mellett Hopp honosította meg az iskolai szemléltetőeszközök gyártását.

Stóbl Alajos: Hopp Ferenc
Stóbl Alajos: Hopp Ferenc

Előrelátását és üzleti érzékét dicséri, hogy az 1868. évi Eötvös-féle népoktatási törvény végrehajtásának időszakában, 1872-ben külön Tanszerosztályt, lényegében egy lerakatot nyitott az akkori Kishíd (a mai Türr István) utca 8. szám alatt, és rövidesen tanszerboltot is, a ma is meglévő Miatyánk utcában.

Hopp Ferenc, akit nemcsak egykori főnöke, hanem beosztott munkatársai is nagyra becsültek és szerettek, negyvennégy évig állt a cég élén. Munkásságának ötvenéves jubileumán, 1896. május 2-án kapta meg a Ferenc József Lovagrend kitüntetést Bécsből "a magyar tanszergyártás megszervezésében és megindításában való érdemeiért".

Vagyonos emberként megengedhette magának, hogy kedvtelésből utazgasson, igénybe véve az újonnan épült vasútvonalakat és menetrendszerű gőzhajójáratokat. 1882 és 1914 között öt alkalommal tett földkörüli utat, érdeklődésének középpontjában Kelet-Ázsia, elsősorban Kína, Japán és India állt. Kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban, az első (1882-83) és az ötödik (1913-14) világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is.

Hopp Ferenc Andrássy úti kertje az 1900-as évek elején
Hopp Ferenc Andrássy úti kertje az 1900-as évek elején

Utazásairól beszámolt a Magyar Földrajzi Társaság ülésein, élményei nyomtatásban is megjelentek saját készítésű fényképekkel illusztrálva. Sok ezer darabos, saját készítésű fotógyűjteményét gondosan feliratozta, a képeket albumokban tárolta. Ez az értékes kollekció, amelyet Hopp végrendeletében a földrajzi társaságra hagyományozott, a főváros ostromakor teljesen megsemmisült. Utazásain eleinte emléktárgyakat, később műtárgyakat gyűjtött. Kiváló művészi érzékét bizonyítják a megvásárolt drágakőfaragványok, lakktárgyak, rekeszzománcok, ékszerek, bronztárgyak és kerámiák. Négyezer tételből álló magángyűjteménye, amelyet Andrássy úti palotájával együtt 1919-ben, nem sokkal halála előtt a magyar államnak adományozott, szolgált a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum alapjául.

Közismert volt művészetpártolói tevékenysége is: a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta saját pénzén vásárolt, ma is látható karthágói kerámiagyűjteményét, ezen kívül több tudományos egyesületet is támogatott szülővárosában csakúgy, mint Magyarországon.

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai  Művészeti Múzeum
Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

1919. szeptember 10-én hunyt el Budapesten. A nevét viselő múzeum 1923-ban nyílt meg az Andrássy út 103. alatti egykori villájában, ma is ez Magyarország legnagyobb keleti művészeti múzeuma, amelynek gyűjteménye több mint húszezer műtárgyból áll, és kínai, japán, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai, valamint közel-keleti anyagot mutat be.