Jolán

130 éve halt meg Manet

2013.04.30. 12:00

Programkereső

Az évforduló alkalmából a francia festő, grafikus, a realizmus és az impresszionizmus közötti korszak kiemelkedő képviselője nyolcvan festményéből és rajzából nyílt kiállítás Velencében. A tárlaton látható Olympia című festmény másfél évszázad után először hagyta el Franciaországot, a francia államfő külön engedélyével.

Édouard Manet 1832. január 23-án született Párizsban tehetős jogászcsalád sarjaként. Apja komoly jogi karriert futott be, fiára is hasonló elvárással tekintett. A festészet iránti érdeklődését az ifjú a nagybátyjának köszönhette, aki rendszeresen magával vitte a Louvre-ba. Biztatására rajztanfolyamra is beiratkozott, ahol megismerkedett és életre szóló barátságot kötött Antonin Prousttal, a későbbi, szépművészetekért felelős miniszterrel. Apja még ekkor sem adta fel a reményt, hogy fiából "tisztességes kenyérkeresőt" faragjon, ám amikor Manet kétszer is megbukott a tengerésztiszti vizsgákon, a családnak be kellett látnia: a fiúból festő lesz.

Edouard Manet
Edouard Manet

Tanulóidejét a történelmi témájú képeiről híres Thomas Couture irányításával töltötte, gyakran utazgatott vele. Így jutott el Németországba, Itáliába és Hollandiába, közben egy életre beleszeretett Diego Velázquez és Francisco José de Goya képeibe. 1856-ban önálló stúdiót nyitott. Az abszintivó című képe révén vált ismertté, egyben botrányhőssé, hiszen rendszeresen választott olyan merész témákat, amelyeket kora közönsége nem értett vagy nem fogadott el. Az alkoholizmus, a koldusok és énekesek, a kávéházi jelenetek ábrázolása megbotránkoztatta az emelkedett témákhoz szokott közönséget.

Korai munkáinak egyike a nagy vihart kavart Reggeli a szabadban, amelynek kiállításához az akadémiai művészetet képviselő párizsi Szalon nem járult hozzá. Végül pár napig mégis láthatta a közönség, mert III. Napóleon nagylelkűen engedélyezte, hogy a Visszautasítottak Szalonja bemutassa azt. Amikor 1863-ban kiállította az Olympiát, Manet a női test sajátos felfogású ábrázolása miatt került újra a figyelem és a viták kereszttüzébe. A képen egy a kor elvárásaitól gyökeresen különböző, vékony, kihívó tekintetű kurtizán látható, erős szexuális kisugárzással. Pablo Picasso, Paul Gauguin, Gustave Courbet, Paul Cézanne és Claude Monet azonnal korszakalkotó jelentőségűnek nevezték a munkát technikája és témaválasztása miatt.

Manet: Reggeli a szabadban (1863) - részlet
Manet: Reggeli a szabadban (1863) - részlet

Manet legtermékenyebb korszaka az 1860-as évek végére tehető, művészete ekkor már egyre szélesebb körben elfogadottá vált. 1863-ban feleségül vette egykori zongoratanárnőjét, több mint tíz éven át hű szerelmét, Suzanne Leenhoffot. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban hadnagyként szemtanúja volt Párizs ostromának, és bár műtermét szétdúlták, képeit sikerült megmentenie. 1874-től évekig együtt dolgozott Claude Monet-val a Szajna partján. Leginkább ezeket az éveket tartják Manet impresszionista korszakának. A Csónakban, az Argenteuil és a Monet csónakban című képei a plein air stílusában készültek. Később visszatért legkedvesebb témáihoz, a szobabelsőkhöz és a vendéglői, kávéházi életképekhez (Álarcosbál az Operaházban, a Zola-regény ihlette Nana, A Folies-Bergeres bárjában).

Élete utolsó éveiben szifilisz és lábszárfekély kínozta, bal lábát amputálni kellett. 1883. április 30-án Párizsban halt meg. 1884-ben az École des Beaux Arts Manet-kiállításán műveit Émile Zola méltatta. Napjainkban a londoni Királyi Művészeti Akadémia szentelt kiállítást Manet portréinak, az erről készített dokumentumfilmet, a Manet: Portraying Life-ot szerte a világban, így Magyarországon is bemutatják.

Dózse-palota, Velence
Dózse-palota, Velence

Édouard Manet és az itáliai festészet kapcsolatát mutatja be az a kiállítás, amely a velencei Dózse-palotában nyílt a francia művész halálának 130. évfordulója alkalmából. A Manet - Visszatérés Velencébe címet viselő, augusztus 18-ig látható tárlat Manet nyolcvan festményét és rajzát mutatja be.

A francia festő műveinek nagy része a Musée d'Orsay párizsi múzeumból érkezett a Dózse-palota időszaki tárlatára. A kiállításon azok a Manet-alkotások láthatók, melyeket a 15-16. századi itáliai festészet ihletett, például olyan mesterek, mint Antonello da Messina (1430-1479), Vittore Carpacccio (1460-1520) vagy Lorenzo Lotto (1480-1557).

Edouard Manet: Olympia (1863)
Edouard Manet: Olympia (1863)

A kiállítás központi darabja Manet 1863-ban festett Olympia című képe, mely Tiziano 1538-as Urbinói Vénuszát "utánozza" - írta a Corriere della Sera napilap. Manet először 1853-ban járt Velencében, majd Firenzébe is ellátogatott. Itt az Uffizi-képtárat is gyakran felkereste. Ezt követően 1874-ben tért vissza a lagúnák városába.