Erzsébet

Visszaigényelnék Klimt Beethoven-frízét

2013.10.16. 13:48

Programkereső

Vissza akarják kapni az osztrák államtól egykori tulajdonosainak leszármazottai Gustav Klimt egyik főművét, a Beethoven-frízt - erősítette meg a The New York Times értesülését a család jogi képviselője.

A Lederer család kedden restitúciós igényt nyújtott be a Beethoven-frízre az osztrák kulturális minisztériumnál - közölte Marc Weber, a család Svájcban élő tagjainak jogi képviselője.

Gustav Klimt: Beethoven-fríz (részlet)
Gustav Klimt: Beethoven-fríz (részlet)

A 34 méter hosszú, két méter magas falfestményt először 1902-ben állították ki a bécsi Szecesszió Házában és a szecessziós művészeti irányzat egyik kiemelkedő alkotásának számít. Marc Weber kijelentette: két független szakértői jelentés is azt támasztja alá, hogy a 2009-es osztrák restitúciós törvény egy módosítása alapján "minden feltétel fennáll ahhoz, hogy visszaadják a Beethoven-frízt".

"A törvény mostani fogalmazása szerint lehetővé vált olyan műtárgyak visszaszolgáltatása, amelyek kiviteli tilalom alá estek, és amelyeket az állam ezzel kapcsolatos eljárás keretében vásárolt meg. Ez a helyzet a Beethoven-frízzel is" - mondta Weber. A The New York Times úgy tudja, hogy az osztrák állam 1973-ban 750 ezer dollárért vásárolta meg a frízt, a híres aukciósház, a Christie's által akkor becsült értékének mintegy feléért.

Gustav Klimt: Beethoven-fríz (részlet)
Gustav Klimt: Beethoven-fríz (részlet)

Klimt a nagy zeneszerző, Beethoven emléke előtt tisztelgő 1902-es kiállításra festette a frízt. Az alkotást eredetileg csak díszítő célúnak és ideiglenesnek szánták, és a kiállítás után meg akarták semmisíteni. Egy tehetős művészetpártoló, Carl Reininghaus azonban megvásárolta a falfestményt és elérte, hogy azt - alapozásával együtt - hét darabra fűrészelve levegyék a falról és megőrizzék. Reininghaus később Egon Schiele festőművész közvetítésével eladta a képet a Lederer családnak. Ledererék tudhatták magukénak a legnagyobb és legjelentősebb Klimt-gyűjteményt.

A zsidó származású család műgyűjteményét a nácik ausztriai hatalomra kerülése után kisajátították. August Lederer felesége, Serena Lederer - lánykori nevén Serena Pulitzer - Ausztriának a náci német birodalomhoz csatolása után Budapestre menekült, és itt halt meg 1943-ban. Az osztrák állam fiuktól, Erich Lederertől vásárolta meg a Beethoven-frízt 1973-ban. A festmény 1986 óta látható ismét a Szecesszió Házában.