Kelemen, Klementina

Elnyűtt papucs a karosszék előtt

2013.10.24. 07:00

Programkereső

Gobbi Hilda születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást az Országos Színháztudományi Intézet, hol máshol, mint a Gobbi által alapított Bajor Gizi Színészmúzeumban. Egy nagy vitrin, teli apróságokkal, régi ernyő, olvasólámpa, kártya, szemüveg, egy doboz cigi - megannyi apró kellék az élethez. KRITIKA

A kiállítás lineáris egységekben igyekszik bemutatni életének fontos mozzanatait, képet adva Gobbi színészi pályájáról, munkásságáról. Nemcsak a falak között van szellemisége, de a falakon is, idézetek hívják vissza szavait színházról, családról, politikáról, mintegy mottóként kommentálva a falakon látható képekbe zárt életet. Nyíltsága ezen a pár mondaton keresztül is átüt, felskiccelve személyiségének meghatározó vonásait.

Gobbi 100 kiállítás
Gobbi 100 kiállítás

A magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb művésze volt, mégis fiatal korától kezdve meghatározta pályáját az idős női szerepkör, játszott anyákát, boszorkányt, néniket. Ahogy Avar István emélkezik rá: "olyan öreg tudott lenni a színpadon, amilyen akart!" Régi családi fotók idézik fel gyermekkorát, a képeken kivehető, hogy édesanyja küllemét örökölte.

A korabeli színlapokon jól látható, hogy Gobbi a nagy generáció tagja volt a Színművészeti Akadémián, ahonnan egyenes út vezetett a Nemzeti Színházba, olyan emblematikus szerepek felé, mint Mirígy a Csongor és Tündében, Johanna a Szent Johannában, vagy Ferenc herceg a Sasfiókban. Ezeket a nagy szerepeket eleveníti fel a kiállítás is, látható a Johanna-jelmez, csodálatos képek Mirígy megformálójaként, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijeként.  A falakra elhelyeztett lejátszók segítségével belehallgathaunk egy-egy előadás hanganyagába is.

A Nemzeti mellett természetesen nem múlt el nyomtalanul a József Attila Színházban töltött tíz év sem. Egy régi interjúban így nyilatkozik az itt töltött időről: "Mint tudja, nem művészi, hanem személyi okokból kerültem oda. Kedvesebb, emberibb közösségben ritkán éltem. Lehet, hogy igénytelenebb volt a műsoruk, de belső tartalmában igazi együttes volt." Máig nem lehet tudni, hogy az egykori jóbarát, a Nemzeti akkori igazgatója, Major Tamás, miért küldte el Gobbit a színháztól.

Gobbi Hilda - 1942, Sasfiók (Forrás: OSZMI)
Gobbi Hilda - 1942, Sasfiók (Forrás: OSZMI)

Élete utolsó szakaszában csatlakozott az akkor alakuló Katona József Színház társulatához. Itt találta meg utolsó éveinek legnagyobb szerepe, a Csirkefej Öregasszonya. Nemcsak Gobbi életének fontos momentuma ez a darab, de a Katona emblematikus előadásává is lett Spiró műve. Folyamatosan futó színházi felvételek, interjúk, beszélgetések idézik meg alakját, segítenek visszaemlékezni alakításaira, a Katonában töltött évekre.

Nem maradhatott ki a kiállítás anyagából a nagysikerű rádiós hangjáték, a Szabó család sem. Egy régi rádió segítségével belahallgathatunk a kor népszerű szappanoperájába, Gobbi Szabó néni hangján szólal meg, mely szerepért a szakma sokat támadta, mégis egy ország szerette.

Gobbi köztudottan a kultúra, a színház élharcosa volt, szervesen részt vett közéleti ügyekben. A kiállítás megidézi szerepvállalását a Horváth Árpád Kollégium, a Jászai Mari Színészotthon és a Bajor Gizi Színészmúzeum létrehozásában. Végrendelete révén még halála után is gondoskodott kollegáiról, pályatársairól: hagyatékából alapították meg az évad legjobb epizódszereplőinek járó Aase-díjat.

Gobbi Hilda - 1966 Párizs bolondja
Gobbi Hilda - 1966 Párizs bolondja

A második világháború alatt az ellenálló mozgalom tagja, később aktívan politizáló kommunista lett. Ahogy egy interjúban fogalmaz: "Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá." Gyakran szavalt verseket, lépett fel baloldali gyűléseken, saját bevallása szerint mégsem volt hatalmi pozícióban. "Egy francot voltam hatalom. Lári-fári."

Szenvedélyes kapcsolat fűzte a Nemzetihez. A Blaha Lujza téri épület  felrobbantása nemcsak a színház, de Gobbi életének is meghatározó pontja. Kidőlt oszlopok, téglák, egy darabka színházból készített installáció idézi fel az épület tragikus sorsát. "Látod azt a deszkát? A Nemzeti Színház egy gerendájából való. Mellette a bekeretezett bársonydarabka - a Nemzeti Színház kárpitja volt" - minden erejével azon volt, hogy mentse, amit még lehet. Szívügyévé vált az új Nemzeti megépítése, minden téglát megmozgatott, sikertelenül. Soha nem láthatta a végül Soroksáron felépülő teátrumot.

Gobbi Hilda - 1945, Nemzeti
Gobbi Hilda - 1945, Nemzeti

Gobbit, a magánembert egy-egy személyes tárgy idézi meg, pici szobasarokként kialakítva. Elnyűtt papucs a karosszék előtt, egy régi ernyő, olvasólámpa, egy nagy vitrin, teli apróságokkal, kártya, szemüveg, egy doboz cigi, megannyi apró kellék az élethez. Bolyongva a sok-sok kép között, figyelve Gobbi csodálatos átalakulásait egy-egy szerep kedvéért, kirajzólódik művészete, emberi jelleme, mely felejthetetlen nyomot hagyott a hazai színjátszás történetében.