Gyöngyi

A betű hatalma

2013.12.07. 07:00

Programkereső

Design Tett - Társadalomformáló dizájn Kassák Lajos munkásságában címmel nyílt kiállítás az óbudai Kassák Múzeumban. Az összeállítás egyfajta kiegészítésként működik az állandó tárlat mellett, amely Kassák életművét mutatja be a kezdetektől az emigráció évein át az utolsó munkákig. KRITIKA

A Design Tett-kiállítás kurátora Csatlós Judit szándéka szerint a kritikai dizájn elméletek felől közelítve mutat be válogatást a Kassák Múzeum gyűjteményéből. "A dizájn mint a kritika eszköze, a társadalom megváltoztatására használja a tervezés mechanizmusait, logikáját és aktivitását, miközben szem előtt tartja a társadalmi felelősségvállalást, a fenntarthatóságot, a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit, valamint érzékeny az egyenlőtlenségek és a hatalmi viszonyok kérdésére."

Design tett
Design tett

A kiállítás címe talán túl nagyot akar markolni, mikor a társadalomformáló dizájnt említi. Nincs kétség afelől, hogy a dizájn képes formálni a társadalmat, segítheti például a szociális integrációt a formatervezés által, vagy megreformálhat egy teljes gondolkodási folyamatot, mint a "design thinking", melynek metódusait egyre több, progresszív vállalat is követi és alkalmazza. Mert a dizájn sokkal inkább jelent egyfajta szemléletet, folyamatot, mint egy konkrét, kézzelfogható dolgot. Ma azonban sokszor dizájn alatt egy szép lámpát értünk, vagy egy jól megszerkesztett magazin esetében is azt mondjuk, hogy milyen "dizájnos", pedig ez a használat rendkívül leegyszerűsíti mindazt, amit a dizájn valójában jelent. Ennek a kiállításnak a kapcsán is inkább beszélhetünk a vizuális kommunikáció olyan elemeiről, mint tipográfia vagy tördelés semmint általánosságban a dizájnról.

Ettől függetlenül a tárlat különösen időszerű témakört boncolgat, mivel ma már reklámok és kreatív anyagok nagyszámban "ömlenek" a felhasználóra a különböző médiumokból.  A kreatív szakmák ezen részei (mint a tipográfia, logótervezés, reklámplakátok) olyan önálló, sokszor  már inkább művészeti kategóriaként kezelt jelenségekké váltak, amelyek átszövik a vizualitás uralta mindennapjainkat. Nem véletlen, hogy ma már külön szakmává (és tananyaggá) vált az, hogy hogyan lehet vizuálisan kommunikálni. A kiállítási anyagból és a hozzáfűzött kurátori kiegészítésekből egészen megdöbbentően kép rajzolódik ki arról, ahogy Kassák a maga előrelátó módján felfedezte a tipográfiában rejlő lehetőségeket. A tárlat bemutatja, hogyan alakult ki egy egészen másfajta nyelv a TETT, a MA, a DOKUMENTUM és a MUNKA című folyóiratokban, amely idővel alkalmassá vált arra, hogy olyan hozzáadott jelentéstartalommal bírjon, amely sok esetben felülírhatta a verbális tartalmat.

Design tett
Design tett

Kassák ugyanis nemcsak ideológiai szempontból különböztette meg baloldali, avantgárd lapjait a kor kulturális folyóirataitól és napilapjaitól, hanem azok megjelenésével is merőben új irányt vett.

A MUNKA című folyóirat például főként a fiatal munkások és az értelmiség lapja volt, melyben a sokszor tárgyilagos, számadatokra épülő írások mellett megjelentek az adott problémával foglalkozó objektív képanyagok is. Ezek, tárgyilagosságuk ellenére, elsősorban az érzelmekre próbáltak hatni. Ezzel pedig elkezdődött egy olyan korszak, amelynek hatását máig érezhetjük és tapasztalhatjuk. Kassák a MA című folyóiratában fejtette ki először, a jó reklámplakát és tipográfia alapelveit. "A cím fontos" kijelentése, legalább olyan gyakran idézett (és pont olyan igaz is), mint a kommunikációelmélet olyan alaptézisei, hogy "nem lehet nem kommunikálni" vagy a mcluhan-i gondolat, miszerint a "médium maga az üzenet".

Kassák Lajos: A korszerű művészet él
Kassák Lajos: A korszerű művészet él

A tipográfia naiv korszaka tehát ebben az időben végleg lezárult, a címlapok, a tördelés, a betűtípusok, a szerkesztés és a képanyag sem egyszerű kötelező formaként jelent meg a folyóiratokban, hanem ugyanolyan fontos és jelentős kommunikatív funkcióval rendelkezett, mint maga a szöveg. A DOKUMENTUM-ban az új tipográfia már programmá nőtte ki magát, és magában hordozta a mindent átformálni kívánó, radikális, avantgárd szellemiséget.

A kiállítási anyagban jól tetten érhető, ahogyan a bécsi emigráció évei (1920-26) csak még erőteljesebb változásokat hoztak Kassák életművében. Már nemcsak a szöveg alapegységét jelentő betűkkel kísérletezett, hanem a mondatok, szövegrészek elhelyezése is kilépett a megszokott formájából. Kassák egyre inkább elvetette a lineáris szövegszerkesztési elvet, illetve a szimmetrikusságot. A szavakat és mondatokat úgy szerkesztette, hogy azok képként is működjenek, ami által az alapgondolatokra tudott ráerősíteni. Ezzel nemcsak a szöveg társadalmilag elfogadott formáját kérdőjelezte meg, hanem az ismeretszerzés tradicionális módját is. A korszakot sok szempontból jellemző konstruktivizmus itt is tetten érhető, hiszen a szöveg (akár verbális, akár vizuális értelemben) olyan egységekből áll össze, melyeket tudatosan kell felépíteni a legkisebb alkotóegységektől kezdve.

Kassák Lajos: Munkát !
Kassák Lajos: Munkát !

A múzeumban látható tárlat részletesen bemutatja Kassák életművét a tipográfia területén. A téma iránt fogékony látogatók olyan megkapó installálási megoldásokat találhatnak, mint például a teljes falat betöltő tipográfiai "térkép", amely bemutatja a korban használatos betűtípusok sajátosságait. Külön erénye a kiállításnak, hogy a laikusként érkező látogató számára a kísérő szövegek érthetővé teszik a látottakat és rávilágítanak a különböző összefüggésekre. Az időszaki kiállítás mellet az állandó tárlat is megtekinthető, mely tökéletesen megfelel eredeti célkitűzésének, miszerint igyekszik emléket állítani a 20. század egyik kiemelkedő magyar alakjának, akit az irodalomban betöltött szerepe mellett igazán még csak most kezd el felfedezni magának a képzőművészeti világ.