Erzsébet

Nyerj, és nézd meg a legszebb ékszereket Esterházy Tündérbirodalomban

2014.05.26. 21:12

Programkereső

Pünkösd első napján az úticél első állomásaként az Esterházy család Lakompaki kastélyát ajánlottuk. A nap végére a megfáradt utas megpihen és másnap folytatja, aki még bírja, autójával ismét a B 62-es útra tér rá, hogy majd az S31-es gyorsforgalmi úton haladva eljusson a mindössze 22 km-re fekvő Fraknóba. A kerékpárosoknak vagy egy mountainbike út áll rendelkezésre innen, vagy a másnapi soproni kiindulópontot javasoljuk újra, onnan a B311, B30-as utakról a B32-re áttérve lehet megközelíteni a várat. Fraknó (Forchtenstein) nevének jelentése félelmet keltő erősség.

A törökök sosem próbálkoztak a vár bevételével és sem Bocskai sem pedig Bethlen seregei nem bírtak vele. A Rozália hegység mintegy 500 méter magas dolomitszikláján ágaskodó Fraknó várát már a XIII. században elkezdték építeni, az Esterházy család tulajdonába 1622-ben került, mikor Esterházy Miklós Munkács váráért cserébe II. Ferdinánd császártól zálogba kapta Fraknót és Kismartont. Esterházy Miklós és Pál nádori pozíciója megkövetelte, hogy állandó hadsereget tartsanak, és mivel az Esterházy család kivette részét az ország védelmezéséből, Fraknó fegyvertárában évtizedeken keresztül bevetésre kész állapotban tárolták a különböző fegyvereket. Akkoriban a fegyvertár mellett azonban még a vár adott otthont a család tagjainak és az őket valamint vendégeiket kiszolgáló személyzetnek is. Így ír erről a ház akkori ura, Esterházy Pál: „Ezután mentem föl Fraknóban az én szerelmes édes mátkámhoz, Esterás Orsik kisasszonhoz, azhol két hetet töltvén vigan lakoztam, ki igen nagy örömmel is látott engem. Adtam azért az én jegyesemnek egy szép gyémántos násfát s egy vörös aranyos szoknyát s egy szép hegyes gyémántos gyürüt s holmi aranyas pántlikákat, selyem aranyos strimfliket.

Ékszer a fraknói kastélyból
Ékszer a fraknói kastélyból

A kastélyvezetés során bepillantást nyerhetünk a középkori élet mindennapjaiba és a fegyvergyűjtemények mellett megismerkedhetünk a „csodakamrában“ őrzött, barokk ékszerekkel, az ezüstgyűjteménnyel, és a család valós és fantom őseiről készült portrékat bemutató ősgalériával. Esterházy Pál herceg értékes órák, automaták, egzotikus állatpreparátumok és további művészeti ritkaságok szenvedélyes gyűjtője volt. Kincseit bonyolult zárszerkezetek mögé rejtve, biztos helyen tárolta a kincstárban. A kerékpárosok, ha még további kihívásokra vágynak a csodás vörösfenyőkkel ővezett szerpentínen feltekerhetnek a Rozália kápolnáig is, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Fertő-tóra és Fraknó várára, jó időben pedig akár Bécsig is ellátni.

A fraknói kastély
A fraknói kastély

De ne szaladjunk ennyire előre, a császári család otthonáig, hiszen vissza van még látogatásunk harmadik állomása, a hercegi család igazi otthona, a kismartoni Esterházy-kastély. Mielőtt a várat elhagyva rátérnénk az S31-es útra, Fraknó határában mindenképp álljunk meg a helyi eper árusoknál, és kóstoljuk meg a nagymamánk kertjéből ismert, isteni illatú és csodálatos ízű ananász epret.

Kérdésünk: Ki nem volt Esterházy Pál herceg (1635-1713) felesége?

A helyes megfejtést megjelölők között egy páros belépőt sorsolunk ki, az Esterházy család fraknói kastélyába. A játékban július elsejéig lehet részt venni.