Erzsébet

Makovecz Imre rajzait állították ki Berlinben

2014.11.21. 09:42

Programkereső

Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész 50 szabadkézi rajzából nyílt kiállítás november 21-én Berlinben a műszaki egyetem (TU) építészeti múzeumában.

Az építészeti rajzokat gyűjtő világhírű múzeum vezetője, Hans-Dieter Nägelke a kiállítás megnyitóján mondott beszédében kiemelte, hogy Makovecz Imre a huszadik század végének egyik legnagyobb jelentőségű európai építésze, egyben kiemelkedő építészet-teoretikus és tanár volt.

Jelentősége és németországi ismertsége között azonban egyelőre nagy távolság mutatkozik, aminek egyik fő oka az, hogy a sokszínű kelet-közép-európai építészet lassan kerül be a "Nyugat-Európa- és transzatlanti-centrikus építészettörténeti köztudatba". A másik fő oka pedig a magyar alkotó "legalábbis nyugati szemmel nézve formailag egyedülálló" megközelítése, vagyis az általa képviselt "organikus, élő építészet", éppen ezért igen fontos, hogy sikerült a német fővárosban megrendezni az első kiállítást Makovecz Imre munkásságáról - tette hozzá a német szakember. A tárlat kurátota, Csernyus Lőrincz - Makovecz tanítványa - arról beszélt, hogy a kiállítás megnyitásának napja egybeesik az alkotó születésnapjával, amelynek alkalmából Budapesten emlékkoncertet tartanak, és így Makovecz Imre 79. születésnapja "közös, magyar-német rendezésű ünnepség".

Makovecz Imre
Makovecz Imre

A kiállításon a 2003-ig készült rajzokat mutatnak be, köztük épület-, ház-, templomterveket és tájképeket. Eredetileg ezek a munkák egy mappába készültek és egyedivé az tette őket, hogy Makovecz Imre valamennyit aláírta. Az alkotót, aki 1999-ben kezdte a rajzok elkészítését, mindig is érdekelte a tájak, növények és az épületek szimbiózisa, amely "valamilyen, az emberi erőnél nagyobb alkotóerő jelenlétét sugallja", és "a rajzaiban alkotta meg a múlt és a jövő építészetét" - mondta Cernyus Lőrinc, hozzátéve, hogy Makovecz a rajzok révén előre és hátra közlekedett az időben és a tájban, a "lehetett volna" világában. A rajzok az ember és a természet, az "épített és a teremetett környezet" viszonyának alapvető kérdéseit feszegetik, azt vizsgálják, hogy "lesz-e erő, képesség az együttműködésre a természet formaalkotó erőivel" - emelte ki az Ybl-díjas építész.

A január végéig látható kiállítást a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricuma (CHB) együttműködésével szervezte a TU építészeti múzeuma, amely a 19. és a 20 század mintegy 1200 német építészének nagyjából 70 ezer rajzát, vázlatát, tervét őrzi gyűjteményében.

 Makovecz Imre 1992-ben egyik alapítója volt a MMA-nak, és 2011-ben a köztestületté vált intézmény örökös tiszteleti elnökének választották. Ő alkotta 1992-ben a sevillai világkiállítás nagy nemzetközi sikert aratott magyar pavilonját, amelyet a spanyol hatóságok védetté nyilvánítottak. A 2011-ben elhunyt építész munkásságát magas kitüntetésekkel ismerték el Magyarországon és külföldön egyaránt, így egyebek között megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét, tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség, díszdoktorává avatta Skóciában a Dundee-i Egyetem, valamint a római La Sapienza egyetem.