Cecília

Egy egér vezetett el a hiányzó festményhez

2014.11.26. 14:02

Programkereső

A szenzációs képvadászat, melyben egy egér vezette nyomra a művészettörténészt, végre igazi sikert hozott: hazakerült Berény Róbert kilenc évtizedig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye.

A több tízmilliót érő alkotás iskolapéldája a magyar művek elkallódásának és megtalálásának, állítja felkutatója, Barki Gergely művészettörténész.  A kép, mely - paradox módon - a világon a legtöbb ember által látott magyar festmény lehet, több éves kutatómunka eredményeként november 29-től a Virág Judit Galériában látható. 

Alvó nő fekete vázával (Forrás: Virág Judit galéria)
Alvó nő fekete vázával (Forrás: Virág Judit galéria)

A Virág Judit Galéria november 26-ai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a kép kalandos körülmények között került elő: Barki Gergely művészettörténész 2009 karácsonyán a Stuart Little, kisegér című filmet nézte gyermekével a tévében, amikor a díszletben feltűnt neki a kép. Kiderült, hogy az értékes alkotást egy pasadenai kereskedésben vásárolták a készítők a filmhez, majd a Berény-kép egy szappanoperában is "szerepelt", mielőtt a szakembernek sikerült beazonosítania, és öt évnyi munkával hazahoznia. Az Alvó nő fekete vázával című kép Berény Róbert (1888-1953) második feleségét, Breuer Etát ábrázolja, 1927-1928 fordulóján készülhetett, és a Nyolcak tagja egyik főművének számít. A festő a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült és Berlinben telepedett le. Itt ismerte meg magyar származású feleségét, a tehetséges csellistát. 1926-ban amnesztiát kapott, és feleségével együtt tért vissza Budapestre.

Stuart-Little, kisegér (Forrás_Hughlaurie.net)
Stuart-Little, kisegér (Forrás_Hughlaurie.net)

Barki Gergely művészettörténész, a Berény-életmű kutatója a budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: kollégáival évtizedek óta fáradoznak azon, hogy felkutassák a magyar művészet rejtett vagy elfeledett műkincseit, amelyekről általában kevés információ áll a rendelkezésre, és legtöbbször csak fekete-fehér reprodukciókon vagy sok esetben karikatúrákon jelennek meg.

A művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évszázad történelmi viharainak köszönhetően a magyar műkincsek szétszóródtak, nem maradtak egy tulajdonban, míg a külföldi festők esetében az életművek csaknem 90 százaléka elérhető. Hangsúlyozta: "a kép felbukkanása azt igazolja, hogy a kutatóknak mindig nyitott szemmel kell járniuk, még akkor is, ha éppen nem a munkájukra koncentrálnak. Azóta én is másképpen nézem a filmeket".   

Barki nem ismerte a kép eredeti színeit, hiszen csak egy 1928-as kiállításról készült fekete-fehér reprodukció állt a rendelkezésére. A felfedezés után két évvel utazott Washingtonba. Találkozott a Stuart Little, kisegér című film díszleteseinek asszisztensével, akinek fogalma se volt arról, hogy ki festette a pasadenai antikváriusnál megvett képet. Miután elszerződött az amerikai filmvállalattól, megvásárolta a festményt és a hálószobája falára függesztette ki. Barki Gergely emlékeztetett: nem derült fény arra, hogy miként került a kép a tengeren túlra, annyit lehet tudni, hogy utoljára 1928-ban az Ernst Múzeum márciusi csoportos kiállításán szerepelt, de a kép hátoldalán a Munkácsy-céh 1928-as novemberi tárlatának pecsétje is látható.

Virág Judit, a galéria tulajdonosa elmondta, hogy a Nyolcak csoport tagja 1928-tól főművek sorozatát hozta létre. Ennek legismertebb darabjai közé tartozik a Csellózó nő, az Árnyék és Olympia, az Alvó nő rókával, az Eta bundában, az Eta macskával és a most bemutatott festmény is. "A kép tökéletes szintézise mindannak, ami Európában lezajlott. Benne van a francia elegancia és nagyvonalúság, valamint az art deco és a németek szigorúbb, szerkezetesebb jelenléte is felfedezhető rajta" - hangsúlyozta a galériavezető hozzátéve, hogy a festmény színvilága az orosz és a holland avantgárd jegyeit viseli. Az Alvó nő fekete vázával című kép licitje 34 millió forintos kikiáltási árról indul a decemberi aukción.