Emma

Ember Ildikó: "Rembrandt él és hat ránk"

2014.11.28. 06:58

Programkereső

A Szépművészeti Múzeum közelgő renoválása előtti utolsó nagy kiállítás a holland festészet aranykorát mutatja be, a középpontban Rembrandttal. Ember Ildikóval, a kiállítás kurátorával önarcképekről, múzeumok közötti kölcsönzésről és a Rembrandt-kutatás legújabb fejleményeiről beszélgettünk. INTERJÚ

- Többéves munka eredményeként nyílt meg a kiállítás pár hete. Milyen gyakran sétál végig benne?

- Ahányszor csak szükséges. "Örömködni" talán egyszer volt eddig időm és erőm bemenni azóta, viszont gyakran kell tárlatvezetéseket tartanom és időnként ellenőrzöm is, hogy minden rendben van-e.

- Milyen jelentős Rembrandt-kiállítások láthatók jelenleg a világban?

- Pillanatnyilag Londonban látható ezen kívül nagy Rembrandt-kiállítás, amelyet az amszterdami Rijksmuseum és a londoni National Gallery közösen rendeztek. Ez Rembrandt késői korszakára fókuszál festményein, rajzain és metszetein keresztül.

Ember Ildikó a megnyitón
Ember Ildikó a megnyitón

- Tudták, hogy itt párhuzamosan fog futni egy hasonló kiállítás?

- A kezdet kezdetén ezt nem tudtuk, később viszont adódtak ütközések, így néhány késői képet a londoni kiállítás miatt nem kaphattunk meg.

- A budapesti kiállítást milyen előmunkálatok előzték meg?

- Ez majdnem négyéves előkészületet jelentett. Az elhatározás 2010 legvégén született, főigazgatónk részéről, aki megtudta, hogy a stokholmi nemzeti múzeum renoválás miatt évekre bezár. Megnéztük, milyen közös kiállítási programot tudnánk ez alatt az idő alatt megvalósítani, és így esett a választás a holland 17. századi gyűjteményre.

- Inkább személyekben gondolkoztak, vagy korszakban?

- Korszakban. Ez a Szépművészeti Múzeum kiállítássorozatának negyedik állomása. A spanyol gyűjteménnyel kezdtük 2006-ban, majd azt követték az itáliai reneszánsz és az itáliai barokk korszakát bemutató kiállítások 2009-ben és 2013-ban. Természetesen ezekhez mindegyikhez kell legalább egy nevet adni, és a mostani kiállításnál kézenfekvő volt, hogy ez Rembrandt legyen.

- Rembrandt képei mellett legalább akkora szenzáció a most bemutatott három Vermeer-festmény.

- Nem mertük az elején Vermeer nevét emlegetni, mivel egyáltalán nem volt előrelátható, hogy három fontos festményét meg tudjuk szerezni. Vermeer-alkotás még soha nem volt Magyarországon. Nem egészen kétpólusú a kiállításunk, mert Rembrandtra azért nagyobb hangsúly esik, hiszen az ő hatása is jelentősebb volt.

Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítás a Szépművészetiben
Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítás a Szépművészetiben

- Együttműködőek a múzeumok, ha ilyen kincsek kölcsönadásáról van szó?

- Azt mondhatom, hogy igen. Ma világtendencia ilyen nagy, nemzetközi kiállításokat rendezni. Kölcsönösségi alapon megy a dolog, mi is sok képet adunk kölcsön nemzetközi tárlatokra. Az alapkérdés az, hogy elő tudunk-e állni olyan kiállítástervvel, amely a partnerek számára elfogadható és vonzó tud lenni. Ha egy kiállítási program ilyennek bizonyul, akkor készek kölcsönözni. Természetesen vannak akadályok. Rembrandt főműveit, például az Éjjeli őrjáratot soha sehova nem adják kölcsön. Tehát aki azt várja, hogy itt a képeskönyvek legismertebb darabjait fogja látni, az csalódni fog, ennek ellenére nagyon fontos és szép műveket tudtunk elhozni, Rembrandt korai korszakától egészen az utolsó esztendeig.

- Teljes ívet járnak be a bemutatott önarcképek.

- Rembrandt több mint hetven önarcképet festett, rajzolt vagy rézkarcolt, tehát nagyon érdekelte az a lehetőség, hogy a saját arcát ábrázolja. Fiatalkorában a tükör előtt grimaszolva érzelmeket kifejező arckifejezéseket öltött, és ezeket rögzítette. Az egyik legkorábban festett önarcképe, ami a tárlaton megtekinthető, egy tenyérnyi méretű kis önarckép, amely a múzeum épületének oldalán hatméteresre felnagyítva is látható, és gyönyörűen mutatja, hogy milyen is az ifjú Rembrandt. Ezt a képet huszonhárom évesen festette, egy pillanat rögzítése, ahogy hirtelen felkapja a fejét, szinte megszólal, a bozontos haja alól pedig kivillan a tekintete. Később az önreprezentáció eszközének is használja a portrét. Az egyetlen egészalakos önarcképét megkaptuk Párizsból a Petit Palais gyűjteményéből, amelyen keleties öltözetben jelenik meg a művész, turbánnal a fején, öntudatos pózban. Ez már az az időszak, amikor átköltözött Leidenből Amszterdamba és nagyobb megrendelések vannak kilátásban. Az egyik leghíresebb önarcképe a Londonból kölcsönzött, harmincnégy éves korában festett, 1640-ből származó portréja, amely az itáliai reneszánsz önarcképek stílusát veszi alapul. Raffaellóhoz és Tizianóhoz méri magát, és látszik rajta, tudatában van, hogy ő eléri ezt a szintet. Az öregkori önarcképek közül egy valószínűleg 1669-ben, tehát életének utolsó évében festett példányt kaptunk a firenzei Uffiziből, amely Leopoldo de' Medici híres festő önarckép gyűjteményében már az 1670-es évek elejétől jelen volt, ami azt mutatja, hogy a híres festő, a pittore famoso a külföldi gyűjtőket is érdekelte.

Rembrandt: Önarckép
Rembrandt: Önarckép

- Hol tart most a Rembrandt-kutatás? Van olyan kérdés, amit a mai napig se sikerült megfejtenünk?

- Sok ilyen van. A Rembrandt Research Project elnevezésű kutatómunka több évtizede tart, de most úgy tűnik, nyugvópontra jutott. Nemrégiben megjelent a RRP Corpus hatodik kötete, amely Rembrandt műveinek összefoglaló feldolgozása. A kötet a projekt stábjából mára egyedül maradt Ernst van de Wetering munkája, aki ebben minden olyan képet közöl, amelyet a mai tudásunk szerint Rembrandt sajátkezű művének lehet tekinteni. Háromszáznyolcvan körüli festményről van szó. Ami a technikai kutatásokat illeti, a '70-es években elkezdték alapos vizsgálatoknak alávetni az összes képet, ami sok mindenre fényt derített, azt viszont nem minden esetben tudta eldönteni, hogy sajátkezű munkáról van-e szó. A probléma abból fakad, hogy Rembrandt ugyanazt a technikát tanította tanítványainak, sőt, amíg a tanítványok az ő keze alatt voltak, addig a mester stílusában kellett dolgozniuk. Rembrandt néha csak korrigálta egy-egy tanítványa munkáját, majd aláírta és az ő neve alatt került forgalomba, így aztán elég nagyra duzzadt az életmű.

- A korszak még jobb megismerését segíthetik azok az iparművészeti remekművek, amelyek szintén a kiállításban szerepelnek.

- Igyekeztünk a csendéleteken szereplő csodálatos tárgyakat fizikai valójukban is megmutatni a látogatóknak. Az Iparművészeti Múzeum a rendelkezésünkre bocsátott Nautilus- és kókusz kelyheket, aranyozott ezüstpoharakat, bútorokat, valamint egy szőnyeget, ami nagyon jellemző a 17. századi holland enteriőrök berendezésére. A kiállítás egyik fontos vonulata a természettudományok iránti érdeklődést dokumentálja. Elsősorban a kartográfia fejlődéséről és korai sikereiről tudunk képet adni a Széchényi Könyvtárból kölcsönzött világtérképek segítségével, de két, az 1640-es évekből származó glóbuszt is kiállítottunk: egy éggömböt és egy földgömböt, amelyek a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár ékességei.

Hendrick Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal
Hendrick Avercamp: Téli táj korcsolyázókkal

- Mely témákat érinti még a tárlat és milyen jellemző műfajokkal találkozhatunk?

- Mivel a kiállítás átfogó képet kíván adni a korszakról, ezért Rembrandt mellett további hat szekciót tartalmaz, ahol tematikus egységeket alakítottunk ki a történeti háttérről, a portréfestésről, a gazdagságról, a vallás hatásáról a festészetre, a polgári életről, a tájképekről, és így tovább. Igyekeztünk nem kizárólag műfajok szerint csoportosítani a képeket. Ez alól csak a tájkép és a portré a kivétel, de ezek olyan változatosságot mutatnak, hogy nem válik unalmassá akkor se, ha egy műfajról van szó. Egy csendélet egyben botanikai tanulmány is. A történeti hátteret portrékkal, tengeri tájakkal, csataképekkel és allegóriákkal tudjuk érzékeltetni. A holland festészet realista, majdhogynem dokumentatív karaktere segít bennünket abban, hogy az akkori kor eseményeit és gondolkodását is közvetíteni tudjuk festmények által. Megjelenik a tudományoknak a tisztelete, Rembrandt Minerva-képe például kiválóan mutatja meg azt, hogy a háború istennőjét, okossága folytán a tudományok pártfogójának is tekintették. Rembrandt egy asztalnál ülve ábrázolja, hatalmas nyitott könyvvel maga előtt, amelyből feltekint, a háttérben viszont ott vannak az attribútumok, a sisak és a gorgófős pajzs.

- A tárlat egy szokatlan, 21. századi műalkotással zárul.

- 2006-ban, a Rembrandt-év alkalmából a Szépművészeti Múzeum pályázatot hirdetett kortárs magyar művészek számára Rembrandt által ihletett művek készítésére. Itt tűnt fel Forgács Péter videómontázsa, amely Rembrandt önarcképeire épül, és a mester 21. századi átfogalmazását kitűnően reprezentálja. Azt hiszem, remek záróakkordja ez a kiállításnak, hiszen mutatja, hogy Rembrandt él és hat ránk.