Olivér

Megérkezett az első agyagkatona Budapestre

2015.01.29. 14:00

Programkereső

Kicsomagolták az első életnagyságú agyagkatonát január 29-én az Iparművészeti Múzeumban Az ősi Kína kincsei című, február 6-tól látható kiállítás anyagából.

A több mint százötven műkincset felvonultató tárlat legismertebb darabjai az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Kr.e. 221-210) sírjából származó agyagkatonák. A most kicsomagolt, térdelő harcos vélhetően egy fakardot tarthatott a kezében, míg a múzeumban rövidesen látható másik álló agyagkatona fegyvere egy dárda lehetett - közölte Li Tien-kaj muzeológus.

Kínai agyagkatona
Kínai agyagkatona

Fajcsák Györgyi, a kiállítás magyarországi szakértője elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni. Csin Si Huang-ti óriási kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben. A síremlék nyolc-kilencezer agyagkatonát rejthet, ezekből eddig mintegy háromezret tártak fel - emlékeztetett a sinológus. Hozzátette: a lelőhely közepén a feljegyzések szerint a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezdenek további feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.

Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előre gyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban minden esetben egyedileg mintázták meg; az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek - ismertette Li Tien-kaj. Fajcsák Györgyi elmondta: a kiállítás a neolitikumtól a 18. századig tekinti át a kínai birodalmi központok tárgykultúráját.

Kínai agyagkatona
Kínai agyagkatona

A kölcsönző intézmények közül a Senhszi Történeti Múzeum rendkívül gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, mert környékén számos dinasztia fővárosát tárták fel. Jelentős tárgyanyag érkezett a nancsingi városi múzeumból, hiszen a dél-kínai várost hat kínai dinasztia tekintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a csengtői palotamúzeum, amely a 18. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre; a város a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított. Az ősi Kína kincsei című tárlat február 6-tól április 19-ig lesz látható az Iparművészeti Múzeumban.