Orsolya

Ötezer év néz vissza ránk

2015.02.24. 06:58

Programkereső

Az ősi Kína kincseit vonultatja fel az Iparművészeti Múzeum új kiállítása, amelynek egyik szenzációja az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírját őrző terrakotta hadsereg két katonája. Dr. Fajcsák Györgyivel, a kiállítás magyarországi szakértőjével beszélgetettünk. INTERJÚ

- Nem ez az első állomása a tárlatnak Európában. Hogyan sikerült elérni, hogy Budapesten is bemutatásra kerüljön a kiállítási anyag?

- A jelenleg érvényben lévő magyar-kínai kultúrcsere egyezmény részeként érkezett a kiállítás Prága után Budapestre, ezt követően pedig majd visszatér Kínába.

- Hogyan állt össze a kiállítás anyaga?

- A kiállítási anyagot teljes mértékben a kínai kollégák állították össze, akik három nagy kínai közgyűjtemény anyagából válogattak. Az időben legkorábbról származó tárgyak a Shaanxi Történeti Múzeumból érkeztek, amely Kína leggazdagabb régészeti leletanyagát őrző intézménye. A dél-kínai Nanjingi Városi Múzeum 14-18. századi tárgyanyaggal járult hozzá a tárlathoz, míg az észak-kínai Chengde Palota Múzeum az udvari kultúra remekeit bocsátotta rendelkezésre. A kiállított tárgyanyag régészeti leleteket és iparművészeti alkotásokat tartalmaz a Kr. e. harmadik évezredtől a 18. századig bezárólag. A régészeti anyag a kínai tárgykultúra reprezentatív műfajait vonultatja fel: neolitikus kerámiákat, jáde tárgyakat, bronz áldozati edényeket és a sírokban elhelyezett sírkerámiákat egyaránt tartalmaz. Az iparművészeti válogatás a két utolsó császári dinasztiához kapcsolódóan az udvari kultúrát reprezentáló tárgyanyagból válogat, elsősorban ékszerekből, viseleti darabokból, valamint hímzett és szőtt selyemkárpitokból áll.

Fajcsák Györgyi
Fajcsák Györgyi

- Kína számára miért fontos a dinasztikus múlt feltárása?

- Ha a múltat nem ismerjük, nem tudjuk hitelesen építeni a jövőt. Ezeknek a kiállításoknak a legfontosabb célja Kína, mint a leghosszabban fennálló folyamatosan létező civilizáció múltjának, gazdagságának és értékeinek átadása. Közel ötezer év anyaga mutatkozik be előttünk.

- A kiállítás Az ősi Kína kincsei címet viseli. Az hozzánk közelebb eső évszázadok leletei is hasonló gazdagságban kerültek elő?

- A régészeti ásatások fókuszában mindenképpen az időszámítás előtti dinasztiák állnak, ezeknek a tárgyanyagát sokkal nagyobb számban tárják föl és teszik közkinccsé. Természetesen rengeteg régészeti lelet feltáratlan mind a mai napig Kínában, de az utolsó ezer évet nem annyira régészeti, mint inkább a különböző családi, illetve udvari gyűjteményekben fennmaradt tárgyakkal igyekeznek reprezentálni.

- Különböző anyagokkal találkozhatunk, az egyik visszatérő kő a jáde, amellyel a Hopp Múzeum nemrég bezárt kiállításán is találkozhattunk. Mitől annyira különleges a kínaiak számára ez az anyag?

- A jáde a legfőbb értékhordozó anyagnak számít Kínában, olyan szerepet tölt be, mint az arany a mi kultúránkban. Minthogy ez egy gyémánt keménységű kő, rendkívül nehezen megmunkálható és az elpusztíthatatlanságba vetett hitet testesíti meg. Egyaránt kifejezi az égi és földi hatalmat.

- A kiállítás egyik szenzációja a terrakotta hadsereg két bemutatott katonája. Mit tudunk a keletkezésükről?

- A katonák az első kínai császár, Qin Shi Huangdi sírjából származnak. A komplexum nagy kiterjedésű területen fekszik, egy mesterséges földhalom alatt van magának az uralkodónak a sírja, melyet a leírások szerint higanyfolyókon úszó szigetek öveznek, a szigeteken pedig az egykori kínai birodalom meghatározó épületeinek a másai állnak. 1974-ben találták meg a sírt őrző katonákat, amelyek az egykori császár hadseregét mintázzák, teljes életnagyságban, szabályos hadrendbe állítva. Azok a katonák, amelyek a mostani kiállításban láthatóak egy különleges íjászegységből származnak, számszeríjat tartottak a kezükben, amik mára természetesen hiányoznak, hiszen ezek szerves anyagból készültek, viszont maguk a katonák így is hihetetlenül élethűen mintázzák az egykori császár harcosait.

Agyagkatona (Forrás: IMM)
Agyagkatona (Forrás: IMM)

- Hol tart jelenleg a feltárás?

- A hadsereget rejtő sírból ez idáig három nagy árkot tártak fel és nagyjából háromezer harcost hoztak felszínre, amelyből ezerötszázat teljesen rekonstruáltak. Így is több ezer harcos van még a föld alatt, jelenleg a feltárt anyag konzerválása a legfontosabb feladat, és csak utána folytatódhatnak az ásatások.

- Van rá esély, hogy ez a közeljövőben megtörténjen?

- Úgy gondolom, egyelőre nem fognak hozzányúlni a központi sírhoz, mivel még mindig annyira sok megoldandó feladattal jár a sírkert eddig meglelt sírjainak a feldolgozása és tudományos közzététele. Nem tudok arról, hogy tervbe lenne véve a közeljövőben a központi sír felnyitása.

- A kiállítási anyag jelentős része származik a Tang-korból. Milyen időszakot jelöl ez a kínai történelemben?

- Ez lényegében a 7-9. századot jelöli, ez az időszak Kína egyik fénykora volt, amikor óriási világbirodalomként prosperált. Az egyik nagyon fontos, a kiállításon is szereplő anyag a Tang-kori buddhizmus tárgyaiból válogat, elsősorban kisméretű, aranyozott bronzszobrokat találunk közöttük, illetve egy kínai barlangtemplomból származó kő sztélét. A kiállított anyagok másik része azoknak a használati eszközöknek a köre, amelyek a Selyemúton, erős kelet-ázsiai hatást hordozó tárgykultúraként jelentek meg Kínában. Ezek a tárgyak fényesen bizonyítják azt, hogy mennyire nyitott és az akkori világ művészetét elfogadó civilizációról van szó. A Selyemúton lényegében minden áru, termék és eszme eljutott Kínába, ami akkor a világon létezett és ezeket intenzíven felhasználták, integrálták és továbbgondolták a saját kultúrájuk számára. Ennek a tárgyi bizonyítékai láthatók a kiállításban. A sírkerámiák pompája, előkelősége, az alakok változatossága (előkelők, zenészek, karavánok stb.) is azt bizonyítja, hogy ez egy nagyon gazdag és prosperáló időszak volt.

- Feltűnő, hogy egyes motívumok és tárgyak a magyar néprajzi kincsre emlékeztetnek, mint a rózsa-hímzés vagy a kiállításon látható porcelán kulacsváza.

- Kína a megrendelőinek kérésére sok mindent teljesített. Nemcsak a tárgyak formája, hanem adott esetben a díszítése is az idegen minták alapján formálódott. Az az igazán izgalmas, hogy egy idegen mintaelemet hogyan alakított át a saját hasonlatosságára Kína. Ez jól megragadható a virágmintákon keresztül, míg a kulacsnál teljesen egyértelmű, hogy a Selyemúton Kínába eljutó tárgytípusról van szó, amit a kínaiak korábban nem ismertek, nem használtak, viszont amikor elkezdték készíteni, a teliholdat formázó tárgyként már sajátjuknak érezték. Megrendelőiknek - sok esetben a közel-keleti udvaroknak - viszont könnyen el tudták adni, hiszen olyan tárgyat kaptak, ami saját kultúrájukban jól ismert volt.

Az ősi Kína kincsei
Az ősi Kína kincsei

- Mi jellemezte a közös munkát a kínai szakértőcsapattal?

- A kínai kollégáknak elsősorban a tárgyak kihelyezésével kapcsolatosan voltak apróbb észrevételeik. Törekedtem az installálás kialakításánál a tárgyak ma ismert eredeti funkcióját felidézni, hogy valamilyen módon érzékeltessem azt, hogyan nézhettek ki az egykori elrendezésükben ezek a tárgyak. Az egyik érdekes szituáció akkor adódott, amikor a sírok bejáratát őrző védőállatokat az bejárat két oldalára állítottam, és a kínai csapat tagjai külön szóltak, hogy ők ezt nem szeretnék, mert ez annyira hiteles lenne, hogy gyakorlatilag megidézné a múltat, ami túlmegy azon a határon, amit ők egy ilyen közegben el tudnak képzelni.

- Milyen gazdag kínai gyűjteménnyel rendelkezik a Hopp Múzeum?

- Nyolcezer darabnál több kínai tárgyat számláló gyűjteményt őriz a Hopp Múzeum, ami a kínai közgyűjteményekben őrzött anyaghoz képest nyilván parányi gyűjtemény, de európai összehasonlításban számottevő, amelynek megvannak a maga erősségei. A szépség szíve című kiállításunk ennek a gyűjteménynek a legfontosabb darabjait, a legkvalitásosabb tárgyakat vonultatta fel.

- Tavaly év végén országos szakmúzeumi státuszt kapott az intézmény. Mivel jár az új besorolás?

- Az intézmény legfontosabb feladata, hogy koordinálja és segítse az országban zajló ázsiai művészettel kapcsolatos munkát. Ennek részeként jött létre az Iparművészeti Múzeum kiállítása is, amely gyakorlatilag a mi szakmai segítségünkkel valósulhatott meg. Bízom benne, hogy a Hopp Múzeum az ott felhalmozott tudás és ismeretanyag birtokában az ázsiai művészetek területén egy megkerülhetetlen tényezővé válhat Magyarországon.

Az ősi Kína kincsei
Az ősi Kína kincsei

- Márciusban nyílik az új időszaki kiállításuk, amely az "indológus indiánnal", Baktay Ervinnel foglalkozik. Miért ragadt rá az "indián" név?

- Baktaynak hihetetlenül sok arca volt, a kiállítás címe pedig ezek közül talán a legmeghökkentőbbre utal. Egy, a magyar művelődéstörténetben nagyon fontos szerepet betöltő ember életét mutatjuk be, akit ismerhetünk földrajzi íróként, indológusként, asztrológusként és festőként is. Indián neve (Heverő Bölény) onnan származik, hogy vezetésével 1931-től fogva rendeztek indián játékokat, ami a kisoroszi indiántáborozások elindítását jelentette. Baktay Ervin rendkívül színes, karakterisztikus egyéniség volt, aki izgalmas témája lehet egy kiállításnak.