Salamon

Az Antal-Lusztig gyűjteménnyel nyitott az újra strukturált MODEM

2015.07.12. 10:04

Programkereső

Kiállítás nyílt Újratervezés címmel az Antal-Lusztig gyűjteményből július 10-én a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban, a csaknem 500 képzőművészeti alkotás 2016 január végéig lesz látható a képtár három szintjén.

Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 2006 őszén az Antal-Lusztig-gyűjteményből származó válogatással nyílt meg a MODEM, most pedig az új struktúrában - a Déri Múzeum égisze alatt - működő MODEM első nagyszabású kiállítása - ahogy a címe is sugallja -, új szemszögből szeretné bemutatni a legnagyobb magyar magángyűjteményt, illetve annak egy részét.

Az elmúlt kilenc évben számos művészettörténész, kurátor válogathatott a több ezer alkotás közül. Itthon és külföldön, a MODEM falain belül és kívül, harmincnál is több kiállítást rendeztek a kollekcióban őrzött művekből - tette hozzá az alpolgármester. Komolay Szabolcs szerint 2009 óta nem volt olyan léptékű kiállítás a MODEM-ben, mint a mostani.

Antal Péter műgyűjtő, a gyűjtemény tulajdonosa a kiállítás címére utalva örömének adott hangot, hogy nemcsak a gyűjteményt láthatja új szemszögből a közönség, de immár a MODEM jövőjét is lehet tervezni. Maga ugyanis úgy látta: a Déri Múzeumhoz kerülve átalakulhat a képtár jellege, de ez nem így történt. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója hozzátette: a MODEM átvétele óta mindössze három hónapuk volt arra, hogy a mostani nagyszabású tárlatot megrendezzék Közép-Európa egyik legjobb kiállítótermében.

MODEM
MODEM

Az Újratervezés című kiállítást nagyszámú érdeklődő előtt Monica Wucher hamburgi művészettörténész nyitotta meg, majd Nagy T. Katalin kurátor tartott tárlatvezetést. Az épület földszintjén egy arcképcsarnokkal kezdődik a kiállítás, amely hatásában az egykori főúri galériákra emlékeztetheti a látogatót. A gyűjteményben számos portré található, köszönhetően annak, hogy a XX. század első fele - amikor a műfaj egyik virágkorát élte - rendkívül gazdagon reprezentált a gyűjteményben. Az arcképcsarnokban híres költők, festők, tudósok, ismert vagy ismeretlen barátok és rokonok arcképei mellett helyet kapnak az egyszerű emberek portréi is.

A második emeleten a művek három fő témakörbe sorolhatók. A legnagyobb szekció azt mutatja be, hogyan jelennek meg a XX-XXI. századi művészetben az olyan nagy kulturális tradíciók, mint a zsidó-keresztény kultúra, a szélesebb értelemben vett környezet. A gyűjteményben hangsúlyosan vannak jelen a zsidó hagyományokat feldolgozó, és a keresztény ikonográfiát követő alkotások. Ezen művek egy része szakrálisnak mondható, más részük a tradicionális jelképrendszerek elemeiből építkezik. A tradíciók témaköréhez tartoznak "a hely arcát" (Hamvas Béla) megjelenítő művek, amelyek részben tájképek (a puszta ábrázolásai), részben a magyar építészeti örökségből villantanak fel példákat - magyarázta a kurátor.

A tradíciók szekcióját két elvontabb témakör fogja közre: az egyikben az idő, a másikban a tér fogalomkörébe vonható művek láthatók. Az idő szekció fő motívuma, s egyben szimbóluma az óra. Az órát ábrázoló alkotások mellett a múló időt idéző művek is megjelennek, amelyek gyakran temető-ábrázolások vagy éppen sírsztélékre emlékeztető tárgyak. A tér képei olyan alkotások, amelyeket világmodellként, a világot interpretáló művekként is értelmezhetünk - tette hozzá Nagy T. Katalin.

Míg a földszinti válogatás egy műfajból, az arcképből indul ki, a második emeleti szekciók pedig tematikai szempontokat követnek, addig a harmadik emelet az ábrázolás egyik huszadik századi nagy kalandját idézi meg: a figurativitástól való elszakadást reprezentatív magyar és nemzetközi alkotásokon keresztül tanulmányozhatjuk - mutatott rá.

A mintegy 400 műből álló tárlatot a hagyományos képzőművészeti műfajok mellett (festmények, grafikák, plasztikák) installációk és videóművek színesítik, ezen kívül népművészeti tárgyak felsorakoztatása árnyalja tovább a vizuális kultúra gazdag rétegeit és a gyűjtői magatartást. A látogatók számára interaktív technikai eszközök, a gyerekeknek elkülönített múzeumpedagógiai részleg segíti a művek megismerését és befogadását.